Blog >> romeo
Az iskola szezon hagy nyomokat, és sosincs idő rendesen kitakarítani. Chili sorsa hasonló lesz, mint a Zöld TD-é volt. Szerviz, leállás, nagytakarítás csak téli és nyári szünetben. Ilyenkor egy parókányi hajszáltól szabadul meg a beltér, hiába, lányok használják nap mint nap.
Teljes mosást, nagyon alapos kárpittisztítós, fertőtlenítős beltér takarítást kapott, aztán a szokásos Auto Glymes bőrápolást is elvégeztem rajta. Jól néz ki még mindig!
u.i. a fotókat a fórummotor borzasztóan lebutítja, az eredeti fotókhoz semmi köze
Tegnapelőtt vettem észre, hogy Chili jobboldali hátsó lámpája nem világít. A csomagtartón lévő rész. Pár hete mondjuk már szólt, hogy nézzük már meg a tolatólámpát, valami van vele, de mivel tükröződve láttam, hogy van fehér fény, nem érdekelt :-)
Persze hogy tudtam, hogy mi a helyzet. Típushiba.. vagy mondjuk korszaktünetnek. A kábel átvezetésben a vezetékek eltörtek.
A jobboldali átvezetőt húztam ki, nyilván. Három szakadt vezetéket találtam, köztük egy vastag test kábelt. Abban biztos voltam, hogy nem toldozok-foldozok, hanem kicserélem az összes vezetéket az adott oldalon.
A jobboldallal volt annyi mázlim, hogy az átvezetőben 7 vezeték plusz a 2.5mm2-es testkábel fut. A testkábelhez gumikábelből bontottam megfelelő vastagságú hajlékony vezetékdarabot, a többi hét eret pedig ipari megoldással javítottam. Konkrétan a teljes átvezetőbe egy Igus Chainflex ipari héteres kábeldarab került. Üvegszál erősítéssel, mindennel, százezres nagyságrendű hajlításra méretezve. Ha már épp volt kéznél..
A javítás rutin forrasztás munka, azért eltartott egy darabig, hogy normális minőségű legyen. A testkábellel gyűlt meg a bajom leginkább, pláne, hogy kifogyott a folyasztószerem. Úgyhogy keresnem kellett jó gyantás forrasztóónt, és azzal gyógyítgattam jó sokáig, amíg normálisan be nem futotta a felszínét. A szél is jól fújt, halkan köszönetet rebegtem a jó édes... na mindegy, feltekertem 350 fokig a forrasztó állomást, aztán adjad neki. Végül szépen összeállt.
Szálanként teszteltem, összeraktam, gyújtás rá, minden szuper. Megjavult minden, a tolatólámpa is. A túloldalt most békén hagyom, mert kigugliztam, ott 12 ér fut. Oda más megoldást kell majd kitalálnom, hogy elférjen az átvezető gumiban.
Gondolkoztam mi legyen a nyári kerekekkel. A két első szinte új gumi volt, a két hátsó viszont a belső peremén teljesen el volt kopva, kuka. Goodyear Efficientgrip volt rajta, ami egyrészt csendes és jó tapadású gumi, másrészt borzalmasan kényelmetlen, kemény, rázós. A lányoknak is feltűnt, hogy hátul kényelmetlenül ráz rossz úton. Mivel a téli gumikkal ez elmúlt, sőt az egész autó érezhetően kényelmesebb lett, a teljes átgumizás mellett döntöttem. A két elsőt eladja nekem a gumis. Nyilván bukok rajta így, de nem bántam meg. Felkerült négy egyforma vadiúj Vredestein Ultrac, és ismét nem csalódtam. A 159-en is ilyen van, ott is feltűnően puha párduc tappancsként viselkednek a gumik, ugyanazt kaptam most is. Határozottabb kormány erő, sima halk és puha futás. A tapadást majd meglátjuk, de a célnak ez így máris ezerszer jobban megfelel.
Hosszas gondolkodás után meghirdettem. A Giulietta is kellett hozzá, hogy így döntsek. Ősz óta kb. 500km-t autóztam vele, nincs szükségünk most két autóra, most tudok nyugodtan kiszállni belőle. Úgy átadni, hogy egy jó autót adjak tovább, problémák nélkül. Úgy eladni, hogy még én is értelmezhető összeget kapjak érte.
Ma értejöttek, Zen mától másnak Zenél. Sok élményt az új gazdinak. Igazán jó helyre került, igényes, alapos emberhez, remélem egymásra találnak.
Hát.. ja hiányzik. De majd elmúlik :-)
Hétfőn vittem el az autót a fényezőhöz, az iskola járatot addig Zen teljesítette nyárigumikon. Szerencsénk volt az időjárással, és úgy az egész üggyel. Nem hiányzott persze, de egyszerűen, gyorsan túlestünk rajta. Chili újra tökéletes formában, karcmentesen, teljesen új gyári küszöbbel ma haza is jött. A műhelynek ahol javították nem véletlenül ennyire jó a híre. Tökéletes munkát végeztek, tényleg olyan lett az autó, mint volt. Választhattam volna a küszöb kijavítását is, ugyanis avultatták az alkatrészt. Inkább kifizettem a biztosítás által nem fedezett összeget. Nekem így kerek a dolog.
A ködszitálós reggeleken az eredeti törlő lapátok már nagyon nem működtek. Érdekes, hogy teljesen épek a lapátok, puhák a gumi élek, viszont eldeformálódtak a sok egyhelyben fekvésben. Jó régóta semmire nem használták őket. Az már biztos, hogy telet nálunk lát először az autó- már ha el nem marad idén is - de kezd gyanús lenni, hogy az esővel is mi ismertettük össze.
Mára hozták meg nekem az SWF ablaktörlőket, amit rendeltem. Veszettül drága, de...
A zöld TD-nél a gumit kellett cserélgetni a karban, nem szerettem gyakran csinálni. Így kitapasztaltam, hogy melyik márka ami tényleg jó. És az SWF annak bizonyult, több szezonon keresztül hibátlanul, hangtalanul törölt. Így legyen most is.
Hogy ez is rögzítve legyen, még szeptemberben megkapta a piros autó a szélesebb, kényelmesebb, térkövesebb beállót. Szerettem ott nézegetni a 159 formáját, de így logikusabb, kényelmesebb a napi sürgés forgás.
Úgy tűnik ez eldőlt, a 159-re nem kerül téli kerék idén. A gumik elkoptak, már nem adok nekik még egy szezont. Újat nem veszek rá, a tavalyi tapasztalatok alapján felesleges, 1000km-t ha mentünk téli körülmények között az autóval. És még előttünk a karantén.
Ezzel a lendülettel a Giulietta megkapja Zen téli felnijeit, nagyobb szüksége lesz rá. És végre kész amit elterveztem, úgy gondolom jól alakult. Az autó amivel a családom naponta közlekedik, annak legyen az aktív és passzív biztonsága is maximális. És legyen Alfa.
Mivel az autó kinti műszaki vizsgája lett honosítva forgalomba helyezéskor, hamar eljött az első itthoni műszaki ideje. Fel is hívtam a szerelőmet, hogy vinném a pirosat, műszakiztassa már le valamikor októberben. A válasz: "Te Gyuri, én nem kellek ahhoz. Az az autó bárhol átmegy, olyan mint egy új"
Jól esett ezt hallani. Azért adott egy számot, hogy hova vigyem, ő is oda hordja újabban az autókat.
Felhívtam, kaptam időpontot, mára szólt. Mit is írjak. Fél órát ücsörögtem, majd visszakaptam a papírokat, kulcsot, kész, minden rendben az autóval. Jó ez így kalandok nélkül.
A véletlen úgy hozta, hogy pont Budapestre kellett mennem szombaton, mégpedig elég korán, fél nyolcra. És aztán pont volt egy szabad délelőttöm, így az utolsó pillanatban regisztráltam az Alfa Amore vezetéstechnikai tréningjére. Régóta terveztem, hogy egyszer elmegyek,most jött ki rá a lépés. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a téli csúszkálások számítanak e, jó berögződéseket adnak e egyáltalán olyan helyzetekben, amikor az autó stabilitását megőrizni kell (nem keresztbe vágni) vagy visszaszerezni.
Szintén érdekelt, hogy a 159 hogy szerepel alattam, volt róla egy kialakult képem már, vajon változik e a véleményem?
1. Körpálya, vészfékezés, nagy kanyartempón megcsúszó autó
Első feladat volt, kicsit izgultam, bevallom. Egy vészfékezéssel kezdtünk vizes aszfalton, majd műgyantán. A legelső vizes vészfékezésemkor döbbentem rá hogy mennyire profik akik vezetik a tréniget.
"746-os, sokat vezet ABS nélküli autót, nem abban ül! A végén is szorítsa azt a pedált rendesen!" És igen, teljesen igaza volt, úgy fékeztem ahogy a zölddel, a végén reflexből kerestem a tapadáshatárt a fékkel, bizony sok centit lehet nyerni ha nincs abs. Oké, innentől figyeltem erre, és nem is jött elő újra az elavult reflex.
Ezután körben "verettünk" nyomtuk a gázt amíg ki nem tört az autó fara, orra, kinek hogy. Kikapcsolt VDC-vel. Ebben a feladatban a 159 szépen viselkedett, tolta az orrát, húzta a farát, a kontrol megvolt és ilyen szituációban pozitívum a relatív tompasága. Nem tör ki hirtelen, nem is reagál gyorsan a gázelvételre/ellenkormányra. A Zen névhez méltóan tényleg izgalom mentesen lehet megfogni az autót, szépen kiszámíthatóan mozgott. A műgyantán is hozta ugyanezt. Az elején izgultam, a feladat közben pedig már élveztem, a kedvenc pályám volt.
2. Vizes/műgyantás kanyar, majd 9%-os emelkedő.
Ennél a feladatnál valahogy nem ért újdonság. Annyi talán, hogy a műgyantás balkanyarban ezúttal sokkal rosszabbul viselkedett az autó, mint a forszírozott körpályán. Durva orrtolás, és nagyon nagyon nehezen érezhető tapadáshatár. Biztosan nedvesebb lehetett a gyanta, csúszósabb volt mint az előző. Kicsit össze kellett szedni a kanyarban az autót, pedig nem ez volt a terv :-) Felfelé a csúszós emelkedőn elhangzott sok tanács, találjuk meg a tapadást. Nos ezt kicsit én felülírtam, mert kíváncsi voltam. Azt éreztem, hogy lábbal ezzel az autóval soha nem fogom megérezni a pont jót, viszont van ebben motor nyomaték kontroll. Lássuk mit tud. Odaléptem neki.. és tökéletesen megoldotta, nyárigumis autók közt a legjobb beérkező tempót produkálta a csoportunkban.
Itt érdekességként: A legjobb beérkező tempót (52km/h!) Michelin Crossclimate négyévszakos gumival hozta egy 159 sw. Őket követte egy Giulia QV (Sottozero téli gumikon) és egy Stelvio szintén téli gumikon 40km/h-val, majd következett Zen 32km/h-val. Nekem cseppet sem tűnik rossznak a négyévszakos gumi teljesítménye, és ez az összes pályán szépen látszott.
3. Rántópad.
Na itt megint volt egy kis izgalom, nem is tudom miért :-) Figyelni a belépő tempóra, fúú merre rántja, tudok e olyan gyorsan ellenkormányozni... És ez az első próbánál látszott is: "a megoldás tökéletes, de kicsit későn reagált, az első mozdulat legyen azonnali, csírájában fojtsuk el a csúszást" Igen, valahogy rosszabb volt tudni, hogy történni fog, mintha váratlan lett volna :-)
A másodiknál már móka volt, ott persze megint rám szóltak, mert kicsit megint az összes berögződés működni kezdett, ellenkormány, gáz. "szép megoldás, de most csak kormánnyal oldjuk meg, jó?" Oké oké...
Harmadikra így történt, talán ez is sikerült legjobban.
Végig figyeltem arra, hogy optimális tempón érkezzek a padra, jól rántsa ki, nem akartam megúszni :-) És itt tanultam valamit az autómról.
Egyszer sem forogtunk meg, és ez a VDC-nek köszönhető. Hihetetlen, de folyamatos oldal driftben tartotta az autót a VDC, teljes rákormányzás mellett. Aztán addig dolgozott, hogy megindult vissza az autó fara, innen pedig már egy-két gyors mozdulattal egyenesben volt. Érzésre másodpercekig mentünk keresztbe, aztán lényegében a nehezét megoldotta az elektronika. Figyeltem a másik 159 Ti-t (TBi), ugyanígy driftelt keresztben.
4. Szlalom váltott felületen - aszfalt/műgyanta
Talán itt voltunk legkevésbé otthon a 159-cel. Volt egy pont a pályán ahol jobban csúszhatott, és ott egyszerűen nem találtam a tapadáshatárt az autóval. A mért körön keresztbe is raktam, aztán már mindegy volt. Egyszerűen eltolta az orrát a csudába, onnan kellett menteni, a bója megúszta :-) A mért idő annyira nem, pláne hogy aztán a bal hátsóval mégis érintettem a bóját (vagy a következőt? Nem tudom) . A pálya aszfaltos szakaszán is valahogy nagy volt az autó, inkább csak megoldottuk mint mentünk egy jót. Lehetne normálisabb időt menni vele ettől függetlenül, 45s körül biztosan tudná (ha a hibáimat leszámolom), de ezt nem feelingből, hanem még vagy 3 kör tapadás keresgélés után. Érdekes módon a műgyanta túloldalán nem volt egyszer sem gond. De talán ez a pálya az ahova nem ezzel az autóval jönnék vissza.
