Blog >> alfa

>> Tuning és extraleopop3 // Alfa Brera/Spider 2.2 JTS // 2020-01-11

GT Cartárs kocsiján nagyon megtetszett úgyhogy nekem is kellett egy 😁
Ablakot előtte szépen letisztítottam

Az olaj és szűrők cseréje megtörtént ma, szokásos Motul 8100 X-Clean 5W40 olajjal.
Közben egy kerek kilométer óra állás is összejött, három év alatt 45000km-t tettünk meg együtt.

>> SzervizPoló // Alfa 156 GTA // 2020-01-07

A bal első dobbetétből hiányzik egy jókora darab. Nagy fejtörést okozott a beszerzése. A bontott általában törött, új nincs. Már külföldi oldalakon nézegettem, külföldi cégekkel emaileztem, senki nem tud hozni. Aztán a Hegyalja Kft.-nél azt látom, hogy rendelhető. Nem sok reményt fűztem hozzá. Aztán ma megkaptam, nem egészen 1 hét alatt. Elvileg ez volt az utolsó, jobbos nem is volt, balosból pedig ez az egy.

Közeledik a vezérlés csere, pár ezer km-en belül illene megejteni. Már nézegettem, hogy miből milyet kellene rendelni, de úgy tűnik a szerencse 🍀 üldöz. A fiatalkatreszek.hu-n akcióba tették a gyári szettet vízpumpával. Egyet el kellett hoznom ennyiért. Ugyanitt gázolajszűrőt is rendeltem, illetve a pollenszűrő is onnan van, még korábban betároltam hármat. Bónusz vettem egy hátsó nyitógombos emblémát, mert a mostanin megpattant a lakk. Ezt majd kicserélem ha melegebb lesz.

>> SzervizWarbiRunner (Gyuri) // Alfa 146 TD // 2020-01-02

Rászántam ma a fél napomat. Csak hogy ne essek a Giuntini csapdába (bocs Emil, tudom Te rosszabbul jártál, ez csak egy öreg traktor..), és eldőljön hamar, hogy mi a helyzet. Elmentem Sanyihoz a szerelőmhöz. Sok a munkája, úgyhogy most úgy segített, hogy kölcsön adta a nyomatékkulcsát és a bordás krovafej készletét. Köszi Sanyi, ismét :-)
Itthon aztán lekaptam gyorsan a szelepfedelet, majd hagytam hűlni a motort. A gyári előírás szerint 100Nm + 2x90 fok a helyes lehúzása a hengerfej csavaroknak. Ezt visszaellenőrizni nem lehet, szóval elindultam 100Nm-ről és 5Nm-enként emelve a nyomatékot ráhúztam a csavarokra. 140Nm lett az a nyomaték, ahol a tíz csavarból hét még "lekattant", három csavaron viszont érezhetően tudtam húzni. Feljebb nem akartam menni a nyomatékkal, úgy gondolom, hogy így megfelelően egyenletesre húztam őket, de legalább javítottam a kiindulási helyzeten.
Összeraktam, és visszavittem a szerszámokat. A motor szerintem simábban jár, bár nehéz ügy ez, ilyenkor a placebo hatás elég erős :-)) Hazafelé körben az erdő fele jöttem, meghajtottam egy kicsit. Megint eszeveszett jót autóztam. Ezzel csak olyat lehet :-)) Viszont itthon már tudtam, hogy mi a helyzet. Láttam a gőzt kilibbenni a géptető alól. Megint kinyomta. Amit lehetett megtettem, azt hiszem logikusan végigjártam az utat, de ezen a ponton nincs tovább.
Újra le kell venni a hengerfejet. Olyasmi érzéseim vannak, mint mikor az ezüst jtd állapotát feltártuk. Szívem szakad meg ezért az autóért, de lehet hogy itt kell elengedni.
Feltérképeztem ugyan, hogy mik a lehetőségek, és nyilván meg lehet hengerfejezni újra. 80e egy felújított hengerfej, plusz a munkadíj feltenni, olajcsere, tömítések cseréje és mehet tovább. Talán mehet tovább. Nem tudom, hogy akarom e. Az elmúlt két évben észvesztő összeget és rengeteg időt borítottam bele.
Itt kiszállni hülyeség, tovább csinálni is hülyeség... Egy új gazdi kell neki, aki értékeli a pár év alatt beletett közel egy millát, és ennek fényében megjavítja, megjavíttatja.

>> EgyébWarbiRunner (Gyuri) // Alfa 146 TD // 2019-12-20

Az autóm szolidaritást vállalt Emillel és elkezdte produkálni az autója tüneteit. Az autópályás úton kezdődött, mire hazaértem kinyomott egy adag vizet. És innentől reggelente felkeményedtek a csövek, feljött a vízszint és ha kinyitottam a kiegyenlítőtartály sapkáját, kiböffent egy adag hűtővíz. Majd mire kihűlt a motor, lement a vízszint a tartály aljáig. Aztán öntöttem rá, azt megint kiböfögte hamar. Ettől azért még nem rémültem halálra, használtuk tovább az autót, viszont elkezdtem kísérletezni.
Előbb kupakot cseréltem, majd álló helyben bemelegítve, figyeltem, hogy mi történik. Érdekes mód a vízszint fel le mozgott egy darabig, majd ahogy melegedett a motor, abbahagyta. Hidegen hengerfejes, melegen nem?
Egyértelműen gázosodott, és még habzott is a hűtővíz, reggel hatástalan volt az előfűtés, és az utastér fűtés is hektikusan működött. Gondoltam egyet, feltettem a kiegyenlítő kupakot lazán, hogy ami ki akar jönni, jöjjön, de ne fújja fel a rendszert. Az 1Bar felirat pont 90 fokban balra... Így jártam vele egy hetet. És érdekes, minimális víznyom a kiegyenlítő szélén, a víz érdemben nem fogyott, semmit sem kellett utántölteni. Előfűtés, fűtés megy, motorhőfok normális, minden működik.

Közben rendeltem egy Co2 teszter szettet, senkinek nem volt a környéken. Nekem lett, már csak a kísérletezés kedvéért. Mértem vele párat. Egyetlen egy esetben értem el elszíneződést, ha nagy fordulaton járattam a motort sokáig. Akkor hengerfejes?

Gondoltam elviszem Sanyihoz, a szerelőhöz, megmutatom neki a jelenséget. Ráhúztam a kupakot, jól meghajtottam, és... puhák maradtak a csövek. És azóta is puhák. Lehet, hogy legutóbb a hűtőkör mosáskor csak maradt még benne valami, és az habzott, gázosodott megint? 4 óra autópályás menet kimosta a rejtett zugokból? Láthatóan rozsdát is hozott fel a blokkból az autópályás menet, szóval nem kizárt, hogy valamit most sikerült csak kimosni a rendszerből.
Passzolom. Az autó teljesen normálisan működik most. Sanyi szerint ilyen hengerfejesség nincs. Ha gátas, akkor át van repedve és kész. Ha tömítés, akkor nem megjavul, hanem átég. Egyedül, ha a hengerfej csavarok nincsenek lehúzva kellőképpen, akkor talán előfordulhat ilyen.. erre ránézünk még majd. De lehet tényleg csak a rejtélyes habzó anyag utolsó maradékai szórakoztak velem. Mert ugye habosodás közben bármi is legyen az, de termelődhet CO2. Van egy olyan rossz érzésem, hogy valaki, valamikor fagyálló helyett ablakmosót öntött. Az képes így habosodni, a fagyálló egyik funkciója pont ez, hogy ne habosodjon a vízpumpánál.

Hogy mit teszek? Használom tovább, ahogy eddig. Minden nap, ahogy eddig. Évente kb 300 órát, úgy, hogy közben habosodás ide, csőpuffadás oda, menet közben egyetlen pillanatra sem fordul meg a fejemben, hogy ez az autó valójában elromolhat.
Nyolc éven,elképesztő sok üzemórán, 48e km-en, több tízezer kuplungoláson és váltáson túl van, és úgy tűnik, hogy nem áll szándékában feladni. Minden pont ugyanúgy működik, mint nyolc évvel ezelőtt, és ez számomra valahol kicsit...hihetetlen.


UPDATE 2019.12.21. Mértem hidegen is a teszterrel, gondolva arra az esetre, hogy hidegen nincs még "összetágulva" a rendszer, hátha így nagyobb az átszivárgás..ha van egyáltalán. A folyadék kék maradt bárhogy próbálkoztam. A dolgot ezennel elengedtem, a hengerfej csavarokat után húzzuk, de komolyabban nem foglalkozunk a dologgal. A hab idegen anyagra utal, nem hengerfejességre.

>> EgyébVe155 // Alfa 155 1.8 TS Sport MY'95 // 2019-11-27

Km állás:
131.080 km (2019.11.25)

Idén nem volt poszt, mivel nem nagyon kellett hozzányúlni az autóhoz. Igazából 2db benzincsövet cseréltem ki a motortérben eddig rajta. Idén érkezett egy másik 155 is, így a kis piros már kevesebbet volt használva. Találkozókon jártam vele, illetve néhányszor kirándulásra volt használva. Új garázs is elkészült és végre otthon tudom tartani a többi vackommal együtt.
Jövőre elkészül az aknás garázs is, akkor viszont kap egy futómű-fék felújítást majd, illetve egy telifény is tervben van.

>> EseményWarbiRunner (Gyuri) // Alfa 146 TD // 2019-11-23

Mindeközben... 200km-re otthontól így lett egy szabad napom, aminek nem annyira örültem, határidős munka van, nem hiányzott. De beláttam, hogy ha útvonal engedélyes sztori lesz a dologból, akkor nem egy napot bukok, vagy az autó kerül parkoló pályára amíg időm nem lesz foglalkozni vele.
Így hát inkább csaptunk egy Alfás napot. Jorjie és Kazes is ráértek szerencsémre, és benne voltak a kalandban.

Jorjieval elszaladtunk reggelizni egy tartalmasat. Naná, hurka, kolbász, adjunk az energiának. Aztán irány egy autómosás, mert Alfás nap csak tiszta járművel az igazi.
Mifinél is elidőztünk egy keveset, rég láttam, nem változott, jó volt látni :-)
Újra bepattantunk a kék 146-ba és robogtunk Kazesért. Onnan már hárman gurultunk ki Érdre a bontóba. Itt sem jártam még, csak hallottam róla. Hangulatos volt, ott rontottuk a levegőt vagy másfél órát. Megnéztünk, megtapogattunk mindent. Megtudtunk pár dolgot a Lönci-féle Bravo-ról, ami történetesen ott pihenget, és láttunk mindenféle csodát. Egy hihetetlen állapotú 146-ot is többek közt. Szépet, zöldet.
Aztán bejelzett a gyomrunk.

Ettünk egy "gyorsat" Budaőrsön, mert pont útba esett. Vagy pont nem, de annyira ez nem számított most. Így aztán az Olasz Autók Házát is meglátogattuk. Meglepő. Egy Alfa szalon, ahol megkérdezték, hogy mit szeretnénk, a kérdésemre válaszoltak, udvariasak voltak, és megnézhettük az Alfákat. Nyilván nem úgy mentünk be, hogy most aztán Alfát veszünk, és ez látszott rajtunk, mégis...

Hogy mennyit számít látni, beülni, megtapogatni! A Giulia nagyon megfogott. Olyan vonalakat, töréseket, íveket lehet élőben felfedezni, amit unalomig nézett képeken sem sehogy. Beültem, megtapogattam, és kiváltotta azt a "kéne" érzést. El tudnám képzelni magamnak. És sajnos ott elidőzve világos lett, hogy csak magamnak. A kis öt fős családunknak ez az autó alkalmatlan. Hátul konkrétan két személyes, és ez a legnagyobb baja. Ellentétben a Stelvioval, ami élhető a hátsó sorban is, tágas, szellős, és hatalmas a csomagtere. Oda-vissza mászkáltam a szívszerelem és az ész sugallta választás közt. A Giulia kéne, a Stelvio a megoldás. Egy órát biztosan elidőztünk ott, és ez az egy óra bármennyi fórumozást, neten utánanézést felülmúlt. Nagyon-nagyon nem szeretem a SUV-okat. De ha a 159-ből én Alfába szeretnék ülni, nincs más választásom.

Beültem a KIA Proceed-be anno, mint ésszerű választás. És azt éreztem, hogy pont ugyanolyan ülni benne, mint a 159-ben, viszont ehhez az autóhoz semmi közöm. Tökéletes kompromisszum, jó áron, de valahogy nem kell. A Stelvioban pedig másképp érzem magam idegenül, de legalább Alfa. Kavarogtak a gondolatok, és közben azért megnézegettem a Tipo-kat, 500-asokat. A Tipo meglepett. Hatalmas belül, jól néz ki, és még sima ötajtós változatban is tökéletes családi autó. Az árán meg kerekedett a szemem. Stelvio? Giulia? Tipo? Elvesztem, nincs jó megoldás, majd kialakul.

Tovább...vagyis zná', suhanjunk a 146-al. Régi duma, de felemlegettük. "Zná" :-)
Volt egy hangulata így autózni. Kazest hazavittük, ott is elidőztünk még. Meglestem a csipkerózsika álmát alvó Giuliettáját is. Lehetne még autó belőle, hátha egyszer lesz is. Aztán irány a friss műszakis zöldért, már sötétedett, és még 200 autópályás kilométer állt előttem.

A TD pedig szépen összekapta magát a négyórányi út alatt. A kezdeti morgása kitisztult, az amúgy nagyon direkt gázreakciója felélénkült és a hazafelé úton már érezhetően vidáman szaladt. Még az odaúton feltűnt, hogy jobban megy, mint emlékeztem. Úgy rémlett, hogy 140-nél elfogy az ereje, onnan már csak küzd. Hát nem. Hazafelé 125-re állítottam az órát, ott egész halkan mormol. Ha kellett, szépeket gyorsított 150-160-ig, sőt egyszer 170-ig is elengedtem, könnyedén vitte.
Kipihent nem voltam este, de nagyon össze sem tört a dolog. Jó volt az Alfás nap. És meglepően jó volt a TD-vel is az a 400km.

>> EseményWarbiRunner (Gyuri) // Alfa 146 TD // 2019-11-21

A szép zöld járgány bekerült az adminisztráció feneketlen bugyraiba. Történt, hogy a szerelőm addig halogatta a kért javításokat, hogy két nap maradt a műszakiból. Hát elvittük az ismerős vizsgabiztoshoz, aki már 2 műszaki óta vizsgáztatja az autót, hogy nézze át, mondja meg mit kell rajta javítani, és adjon egy hosszabbítást. Átnézte alulról az autót, nagyjából felsorolta az alkatrészeket amik a csomagtartóban várták a beszerelést. Aztán elkezdte azt amire nem számítottunk. Régi autó, szét fog rohadni, cseréljek hidat, gólyalábat, ez így bármikor széteshet. Néztem kerek szemekkel, de gondoltam biztos...
Elvittük Sanyihoz, kértem, hogy tegye bele az alkatrészeket azért, és nézzük már meg közelről, hogy mit magyaráz ez az ember. Megnéztük. A gólyalábakról kicsi lemezkékben esik le a kb 15 éves alvázvédő réteg. Drótkoronggal megtisztítottuk, alatta a hibátlan gyári lengéscsillapítók ép bekötései. Hátul hasonló a helyzet, a kaszni bekötés szilentjének van egy vas csészéje ami rozsdás, de ennek nagyjából semmi funkciója, a híd, futómű ép. Hívtuk az embert, hogy ezt benézte, kész a fék, visszük az autót, semmi baja. Erre kijelentette, hogy ő bizony ezt nem vizsgáztatja le.
És ilyenkor van, hogy mi van? Van egy műszaki hosszabbításom, ami December 7-ig szól, és időpontra, a hosszabbítást adó vizsgaállomásra kell visszamenni, mert a rendszerben megkezdett vizsgafolyamatnak minősül. És van egy jó autó, valamint egy vizsgabiztos, aki nem hajlandó öreg autóval foglakozni. Máshova nem vihetem vizsgázni a vasat. Vagy törli az időpontot, akkor vihetem máshova, de azonnali hatállyal szűnik meg a műszaki vizsga hosszabbítása. Nos kellett valaki aki segít ezt rugalmasan megoldani. Magyarul a jó autót tisztán leműszakiztatni úgy, hogy közben ezt a bonyodalmat ide-oda telefonálgatással megoldja. Ehhez 200km-t kellett utaznom, de örülök, hogy megismerhettem aki végül segített. A vizsgasorról úgy jött le az autó, hogy megdicsérték. Jól esett, mit mondjak. "Kár hogy kevesen vannak akik ilyen szépen rendben tartják az öreg autójukat".

>> SzervizWarbiRunner (Gyuri) // Alfa 146 TD // 2019-11-05

A műszaki vizsga közeledtével kicsit túlszervizeljük az autót. Ennyit tényleg megérdemel, illetve azt hiszem mi is megérdemeljük, hogy végre rendes fék legyen rajta. Két éve centrírozták a dobokat, ragasztották a hátsó fékpofákat, és nem lett jó. Félrefog, egyre durvábban. A teli első tárcsák pedig nincs mit szépíteni, harmat gyengék. Műszakin biztos átküldtük volna nagyjából úgy, ahogy van. Én viszont rendes féket szeretnék, úgyhogy most ennek is eljött az ideje.És pár egyéb beavatkozásnak is.
Úgyhogy holnap nagyszervíz.