Drága-e a Margit híd felújítása?
Emlékeznek még a régi kabaréjelenetre, amikor Márkus László darabokra szedett egy új fotelt azzal: „Csak tudnám, mi kerül ezen ennyibe?!” Nos, ez juthatott eszébe annak a levélírónak is, aki szerint túl borsos a Margit híd felújítási ára. A szakemberek élesen vitatják állításait.
K. Gy. azt fejtegeti: „Németország leghosszabb hídját avatták fel 2007-ben, ami az északnémet Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományt köti össze a Balti-tengeri Rügen szigetével. A német híd 4200 méter, a Megyeri híd 1861, a Margit híd pedig 607 méter hosszú. A német hidat két év alatt húzták fel, a Megyeri hidat szintén 2 év alatt építették meg és a Margit hidat a tervek szerint 14 hónap alatt újítják fel. A német híd 125 millió euróba (33 milliárd forintba), a Megyeri híd 63 milliárd forintba került, a Margit híd felújítása pedig 20 milliárd forintba fog kerülni.” A levélíró, akinek a gondolatmenete bejárta a sajtót, úgy számolt, hogy „a németek 7,8 millió forintért építettek 1 méter hidat, a Megyeri hídnál ez 33,8 millió, vagyis négyszeres áron húzták fel, a Margit híd felújítása pedig 30 millióba fog kerülni méterenként.”
Valószínű, hogy a levél írója nem áll egyedül ezzel a véleményével, mivel e hét derekán Kerék-Bárczy Szabolcs MDF-szóvivő például azt találta mondani, Európa legdrágább hídfelújítása lesz a Margit hídé. Hozzátette: pártja felszólítja a főváros vezetését, mondja meg, „kinek az érdeke, hogy a Margit híd felújítási költsége bőven meghaladja a 2007-ben tervezett 13 milliárd forintot”.
A számára értelmetlennek tűnő összehasonlításokat egy hídépítési szakember, aki „ezen a színvonalon még a vitához sem adja nevét” így utasította vissza: hogyan lehet egy közbeszerzési pályázat alatt álló ügyben az ajánlat műszaki és pénzügyi tartalmáról beszélni? Egyáltalán: hogy’ lehet összehasonlítani egy autópályányi szélességű, öt különböző szakaszból álló hidat egy sokkal keskenyebbel és egyszerűbbel, egy függőhidat egy vasbeton pilléreken állóval, egy tengeri hidat egy folyamival – és egyszerűen méterre vagy méter/forintra összemérni?! Olyasmi ez, mintha azt vetnénk össze, mennyibe kerül egy gyümölcs Németországban és menynyibe nálunk, attól függetlenül, hogy az egyik dinnye a másik meg szilva. Ennek az egésznek csak a politikához van köze, a hídépítéshez semmi – vélekedett. Egy másik nem nyilatkozó azon a fordulaton derült, hogy „kinek áll érdekében” az, ha a mai ár meghaladja a jóval korábban tervezettet. Hozzáfűzte: igazán profi jósnak kell lennie, aki ma meg tudja mondani, hogy mire két év múlva elkészül a hídfelújítás, mennyibe is kerül majd. Ahhoz ugyanis tudni kéne, mi lesz két év alatt a forinttal, a nyersanyagok, az energiahordozók világpiaci árával…
Természetesen megkérdeztük a fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályát is, arról, hogy „mi ennyi?” Írásos válaszuk lényege, hogy a hidak építését és felújítását pusztán a hosszuk alapján összehasonlítani nem lehet; minden híd egyedi, a felújítása is az; a Margit híd pedig műemlék, a világörökségi Duna-parti szakasz északi lezáró műtárgya, a felújítása nem helyettesíthető egy új híd megépítésével. A Közlekedési Ügyosztály a költségeket így tekinti át: a FŐMTERV 2007-ben készített tervezői költségbecslésben közel 21 milliárd forint mérnökárat adott meg. A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a műszaki tartalom csökkentésére kérte fel a tervezőt. A minimum változatot nettó 10,5 milliárd forintban határozta meg a tervező. Ez a tartalékkerettel, áfával, 2007-2009 inflá-ciós hatással, s a közösségi közlekedés fenntartásával együtt akkor bruttó 16 milliárd forintot tett ki. A híd EU-s pályázati anyagában további kismértékű csökkentés és az elszámolhatósági feltételek megfontolása alapján 12 milliárd forint pályázati költség szerepelt. Az ezen felüli költségek uniós forrásból nem támogathatók. Ilyen a szobrok helyreállítása, a műemlékvédelmi felújítások, a tartalékkeret, a villamos átvezetése – ezeket a főváros saját forrásból finanszírozza. A tervezői kalkuláció szerint a projekt így 6 milliárd forint uniós forrás bevonását tette lehetővé, és 9 milliárd forint saját finanszírozást igényelt. Ám a főváros idei költségvetésben mindössze 7 milliárd saját forrás állt rendelkezésre. Erre többször felhívta a városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és a főjegyző a főpolgármesteri kabinet figyelmét, de érdemi költségvetési korrekció a közbeszerzési eljárás lefolytatása előtt nem született. A részletező állásfoglalás szerint a közgyűlés a rekonstrukcióhoz szükséges többletforrást az M5-Ipacsfa közötti közútfejlesztés és felüljáró felújítások átütemezésével, s a kerékpárutak fejlesztésére elkülönített fővárosi források egy részének EU-forrásokra „cserélésével” biztosította.
vgp
híd
