Ma még meghajtottuk, lemostuk, és irány a téli álom... jó szezon volt, sok élménnyel! Várjuk a tavaszt ismét... :(
Pánikba esve kerestük a lehetőséget, hova lehetne menni a - talán utolsó - napos, őszi hétvégén. Végül egy Pilisszentlászló-Lepence-Visegrád-Leányfalu túrára esett a választás, hazafelé egy megállóval a jól ismert Horváth Cukrászdánál, ahol még mindig csak szabálytalanul lehet parkolni :) Hazafelé sajnos már jól esett a fűtés is...
A tavaszi összejövetel után szeptember első szombatján ismét felkerekedtünk egy kis cabriózásra. Reggel 8 óra fele Budapesten szemerkélt, majd egész erősen esett, ez némi ijedségre adott okot. Szerencsére a pesti csapat késett (Zé és a kollégája, Tomi, valamint kedves párjaik) egy jó órát, így mire megjöttek az Egér útra, el is állt az eső. Fedetlen fővel vágtunk neki a Budaörs-Biatorbágy-Bicske-Felcsút-Alcsútdoboz-Lovasberény útvonalnak, majd Fehérvár után jött Veszprém. Az elkerülő gyűrű melletti Aldinál várt minket Piritu és gyml. Egy gyenge másfél órás késéssel érkezett a pesti különítmény, de szerencsére nem haragudtak meg ránk nagyon (vagy jól leplezték :)).
Némi autó mustra után megindultunk Tapolcára a 77-es úton. Sajnos néhány népautó elrontotta az ideális íveket, de végül egy szép, könnyed cabriózás után megérkeztün Tapolcára, ahol megnéztük a vízi malmot, valamint Piritu totója következett. Ezt kiértékelve (1. gyml; 2. én; 3. Zé; 4. Tomi) továbbálltunk Badacsony felé, majd a Zánkai gyermeküdülő előtti buszmegállóban félre álltunk feltenni a tetőt, az eső csöpögése végett.
Mire Tihanyt elhagytuk, és megérkeztünk az Ötvös Csöpi-emlékpontra, ismét elállt, úgyhogy tető ismét le, de a füredi MOL-nál, ahol tankolnom kellett, már rendesen esett, úgyhogy visszacsuktunk. A napot a csopaki Vígmolnár étteremben zártuk egy késői, de finom ebéddel. Ezt követően rövid búcsú után Budapestnek vettük az irányt.
Jó kis nap volt! :-)
Olaj+szűrők, két stabpálca és futómű állítás, valamint gariban a kiegyenlítő tartály (kb. 30 ezer km-et bírt)
Km óra állás: 198450
Az autó megjárta a Budapest-Split-Brac sziget (Bol) - Balatonszemes - Budapest utat, mely a Trip B szerint kis sallangokkal, barangolásokkal 1800km volt. Az utat mondhatjuk kvázi problémamentesnek, de néhány apróság felmerült, és egy gumisnál is meg kellett állnunk:
- Az indulás előtt benéztem a motortérbe (előtte néhány hónapja, a keservesre sikerül helyzetjelző csere idején nyitottam fel), és szomorúan tapasztaltam, hogy a tavaszi állapothoz hasonlatosan megint csak a tartályom alján van hűtőfolyadék. Mindig marad a 90 foknál a mutató, tehát nem gyanakodtam, de kezdtem az EGR fedélre gondolni... Viszont ismét azt látom, hogy a kiegyenlítő tartály külső, középső peremén FELÜLRŐL van odaszáradt fagyálló... Nem tudom mi bajuk van ezeknek a tartályoknak, tán a kupak rossz, és kinyomja a nyomás ha az optimálisnál van a szint? Csak mert ennél az 1/3-os állásnál nem fogy lejjebb... Na mindenesetre feltöltöttem desztvízzel, és az 1800km után visszaálltunk ugyanoda, ahonnan indultunk. Ebből megint tartálycsere lesz.
- Elég régi, Sava abroncsok vannak az autón, ezzel vettem. Ősszel veszek egy új garnitúra télit ezekre a 16-os felnikre, ezért gondoltam, addig csak húzzák. Az én hibám, hogy nem foglalkoztam a futóműbeállítással, pedig tudom már egy jó ideje, hogy kissé félre hord. Koptatta is a jobb első külső felét, de épp a kopásjelzőig ért, gondoltam, ez még jó lesz. Viszont Brac szigeten, a hazaút napján kitekert kormánnyal megállva láttam, hogy a belső oldala a guminak olyannyira elfogyott, hogy szőrszerűen kilógnak a fémszálak. Gyerekkel, családdal 800km-nek így nem megyek neki, ezért Split-ben találtam egy kisebb gumist, ahol 370 kúnáért (kb. 15 ezer Ft) kaptam két használt, de nagyon jó állapotú (bár téli) abroncsot szerelve az első kerekekre. Három hónapra megfelel, de a következő szervíznél úgyis cseréljük a stab pálcákat, és utána azonnal irány a futóműves!
- A hazaúton még csinált egy olyat, hogy hátsó ablakmosásra nem indult el a hátsó ablaktörlő, csak hangosan kattogott a kormány felől valami relé. Külön lehetett "manuálisan" törölni. Aztán mostam egy első szélvédőt, és helyre állt a rend a hátsónál is... Lehet, hogy ez a hiszti annak szólt, hogy használt papucsokat kapott és nem a mai divatnak megfelelőt... de azért érdekes volt.
Alapvetően viszont jól telt az út, csomagokkal, 2+1 fővel 6,4-es átlagfogyasztás nagyrészt autópályán, kis rész város és szeprentinen végig klímával szerintem jó. Az ülések nagyon kényelmesek elől, ez az első autó, ahol Budapestről egy ülésben elhagytuk Zágrábot, és csak a gyerkőc miatt álltunk meg. Azt követően pedig Zadarnál, majd Split-nél.. nagyon jó ilyen hosszú utakon is. A kis 2.0 ereje pedig mindenhova elég volt.
A Spider mellett a 159-es is eljött, nehogy bármelyik is megsértődjön. Jó volt találkozni néhány ismerőssel, illetve megismerni és arcot kötni néhány fórumos cartárshoz. A helyszín nagyon tetszett, jó volt ennyi Alfával strandolni.
Mindkét autót levittük, a Spidert odaúton én, visszafelé a - szintén fertőzött - húgom vezette. Igen nagy dugó volt a szombat reggeli induláskor, autópályára viszont nem megyünk mert az út maga az élmény. Ezért aztán mikor Tárnoknál megállt az élet, lekanyarodtunk Sóskút felé, majd a Biatorbágy-Etyek-Vértesacsa-Lovasberény-Székesfehérvár útvonalon támadtunk. Nagyon szép út, ajánlom mindenkinek, bár az út minősége alacsonyabb autóknak gondot okozhat. Hazafelé kompon jöttünk, és még megálltunk a híres széplaki lángososnál.
Megvolt a túra, melyet az autó hibátlanul teljesített! 1100 km, oda felé 10, haza 8 óra kisebb ebédekkel, megállókkal. Egy csepp olaj vagy víz sem fogyott az út során.
Odafelé szombaton reggel indultunk, majd Pakson, a 6-os út melletti OMV-nél tartottunk egy kávészünetet. Ezt követően Szekszárd-Bonyhád-Pécs-Szigetvár irányába folytattuk az utat. A Mecsek előtt volt egy kis aggodalom az esőfelhők miatt, de végül elkerült bennünket a zivatar. Barcsra érve teletankoltam az autót, majd a Gurító csárdába ebédeltünk. Ebéd közben jött egy eső, de mire végeztünk, elállt. Innen a határt átlépve Verőce-Kutina-Sziszek útvonalon folytattuk. Sziszek után Vojnicnál értük el az 1-es főutat, melyen elértük célunkat Rakovica közelében. A vasárnapot a nemzeti parkban töltöttük, majd hazafelé Karlovac-Zágráb-Letenye útvonalat választottuk. Karlovacban megnéztünk még egy háborús emlékparkot, majd már itthon Balatonfenyvesnél lehajtottunk a régi 7-esre, és egy szemesi ebédet és fagyizást követően Siófoknál hajtottunk vissza a pályára.
Az utat végig autópályák elkerülésével terveztük, de a Zágráb-Letenye szakaszt végül úgy döntöttünk, a horvát pályán teljesítjük. Aztán a határ lehajtót elrontottam, és az M7-re kerültünk. Ha már így sikerült, vettem egy matricát, és a Letenye-Balatonfenyves, illetve a Siófok-Budapest szakaszt a pályán tettük meg. Így legalább tesztelésre került az autó folyamatos nagyobb terhelés mellett is, és itt sem volt gond :)
Az időjárás is velünk volt, végig nyitott tetővel tudtunk jönni. A végére szokásomhoz híven le is égtem ott, ahol nem kentem be magam :)
Holnap indulunk egy kb. 1100km-es túrára az Öreglánnyal. Hogy a lehető legkisebb kockázata legyen egy lerohadásnak, megnéztem az állapotokat:
- Olajszint OK
- Vízszint OK
- Kapott egy pár új ablaktörlőt
- Alánéztem az aknámban: az olajkarternél, a leeresztő csavartól indulva kissé gyöngyözik az olaj, és a váltó környéke is kissé izzadt. Ezek majd kezelendők, de nem tartom nagy ügynek
- Lemostam és fújtam a gumikba
A kormányom a balatoni kiruccanás óta időről időre nyikorog középállás környékén, de emiatt nem maradunk itthon. A hangja elég idegesítő azért, de ez van.
Holnap indulás!
Olaj, olajszűrő és légszűrő csere. Zé javasolta, hogy álljak át 10 ezres periódusokra 15 ezer helyett. Következő alkalommal kicserélünk két stabpálcát, és a 20 ezer km múlva esedékes vezérlés cserénél a szelepfedél tömítés is cserés lesz, mert kicsit izzad.
Semmi komoly, elégedett vagyok a vassal!