A mai napon egyáltalán nem történt semmi az autómmal.Csak egyszerűen álldogált a ház előtt,várva,hogy beszállok.Ugrásra készen állt,hogy életre keljen a motorja,szép lassan elindulva méltóságteljesen végigvonuljon a falun,azután pedig egyre mohóbban szürcsölve a benzint falja a kilómétereket.De én nem elégítettem ki az éhségét.Csak néztem,és jólesett a tudat,hogy bármikor beülhetek és máris tova repít.Így hát biciklire pattantam és azzal faltam a kilómétereket,mert vannak más világok is.Kerékpárral is jó úton lenni,érezni a szél erejét,látni a táj változását,érezni,ahogy dolgoznak az izmok és később elfáradnak jólesőn.Addig meg pihen az Alfa a ház előtt,míg feladat nem jut neki,várja a jelet,mikor indulhat útjára.Sokáig nem fog vesztegelni,mert egy Alfának az úton a helye.Addig is formásan,büszkén vár rám.
Hosszasan nyújtózkodtam ma reggel fél kilenc felé az ágyban.Jó volt még egy kis ideig az ébrenlét és az álom határvidékén leledzeni.Aztán győzött a napsugár és kinyitottam a szemem.Hétfő reggel révén elképzeltem,hogy mások már órák óta dolgoznak és elkezdtem őket sajnálni.Én viszont nem szándékoztam a mai napot bármiféle munkavégzéssel eltölteni.Nagy meleg révén valami hűvös után vágyakoztam.Úgy döntöttem,hogy a mai nap különösen alkalmas a Rám-szakadék felkeresésére.Így hát felkerekedtünk a kedvesemmel,akit nem volt nehéz rábeszélni és megcéloztuk a visegrádi hegységet.Azonnali hatállyal eltévedtünk,mivel rossz útra keveredtünk így a B-terv lépett érvénybe,így nem lentről felfelé másztuk meg a nyiladékot,hanem fentről lefelé de legalább nem kellett előzgetni senkit,mert mindenki szembe jött.Az elméletem viszont megdőlt,miszerint hétfőn mindenki dolgozik.Legalább százan jöttek szemből.A szakadék lenyűgöző volt most is,bár kicsit sajnáltam,hogy a láncokat lecserélték létrára,így hát nem tudtam csimpaszkodni.Túránk végeztével a dömösi Szőkeforrás étteremben oldottuk meg az energia-utánpótlást.Legközelebb januárban térünk vissza,hátha akkor kevesen lesznek.
Szomszéd városban zajló sörfesztivál meglátogatása volt a mai program.Szerencsére sikerült sofőrt szerezni,úgyhogy megízlelhettem a sárga nedűt.
Ma szép napra virradott,bár besimult az ég délutánra és mire kocsiba ültünk,már ömlött az eső de ez nem vehette el e kedvemet,hiszen ma van a napja a Black Sabbath koncertnek.Egyszer már voltam de akkor Ozzy volt az énekes.Ő sem rossz de nekem mindig is Ronnie James Dio volt a kedvencem.Már 26 éve,hogy először hallottam énekelni és azóta nem hallottam az övénél elemibb erejű hangot.Nos,ma ő volt az énekes,így hát ott volt a helyem.Még az sem zavart,hogy egy órát araszoltunk a budapesti dugóban.A koncert feledhetetlen élmény volt.95 perc volt mindössze de mekkora erővel szólt,hatalmas dinamizmussal és persze egész testem borzongott jólesőn a zene élvezetétől.A lábam ujjától(mely vízben tocsogott) a gerincemen át a fejem búbjáig bizsergett a csodálatos zene.Odáig fajult a dolog,hogy még a könnyem is kicsordult kétszer,annyira átéreztem a gyönyörűséges hang-orgiát.Mély tiszteletem a veterán zenészeknek,akik majd hatvan évesen leiskolázzák a fiatalokat.Úgyhogy életre szóló élménnyel térttünk haza és természetesen az Alfában is Black Sabbath szólt az úton.
Ma reggel nem a szokásos csicsergéses reggelre ébredtünk és a szomszéd kakasát sem hallottam ma de azért nyári reggel volt és úgy döntöttünk,hogy kimozdolunk egyet.Beültünk a kocsiba ,zene bekapcsol,volume felteker,tetőablak eltol,kulcs elfordít,motor felbőg és 10 perc Alfázás után megérkezünk Esztergomba,ahol is izé...Suzuki fesztivál zajlik.Remélem kevesen olvassák.Szóval fesztiváloztunk,ahol is szar volt a sör,ehetetlen a sült krumpli,viszont fél órát kellett sorba állni,mindenhol sok ember volt és gagyi zenék voltak a színpadon,úgyhogy rövidesen újra beszálltunk az Alfába és bevásároltunk és hazamentünk,ahol tüzet raktunk és szomjat oltottunk és hajnalig beszélgettünk.
Illetve még mindig itt vagyok.Volt időm a dugókban kicsit nézelődni.Pár Alfa is állt az út mentén.
Ma ráértem éppen,úgyhogy Buda felé vettem az irányt.Kellemeset autóztam átlagosnál kisebb dugókban néha leparkoltam,majd útra keltem és egy rahedli Alfát láttam a városban,vagy 8-at.
Végül 4 óra múltán 99 km-t megtéve hazaértem.
Továbbsétálva távol mindentől jól esett hallgatni a vízcsobogást és ilyen hűvös helyet nem sokat találtunk volna máshol.Legfeljebb egy pincét.De az már egy másik történet.
Vasárnapi ebéd után kicsinyt elnyúltam az ágyon és kisértésbe estem,hogy ott is maradjak de ez csak egy pillanatig tartott,máris felpattantam és már indultunk egy kis kirándulásra a közeli Pilis hegységbe,hogy árnyas fák között töltsük a délutánt.Kellemes szerpentinen vezetett az utunk élvezve a lóerőket és az Alfa útfekvését.És igen,tényleg csodálatos érzés volt sétálni a fák hűvösében.
Végre megoldódni látszik a probléma,amely az autóvásárlás óta fennállt,miszerint harmadnyi tanknál rángat a motor gyorsításkor,valamint indításkor nehezen indult.Yoyo és Ari barátom 4 órás melóval kipucolták a benzintankot,amelyben nem kevés dzsuva volt,kavicsok meg minden továbbá kicserélték a benzinszűrőt meg a benzinpumpát.Köszönet nekik!Az már nyílvánvaló,hogy most pöccre indul,most már csak arra vagyok kiváncsi,hogy üres tanknál hogyan muzsikál.Eddig mindig tele tankkal közlekedtem,nem láttam a varázsszemet.