Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Így van....meg leszünk is, HEHEHE, egyre többen.....HEHEHE.......

vagyunk igy néhányan akiknek már volt gázuk. :-))

Sziasztok! Előhozom féltve örzött topicom, HEHEHE! Egy újabb elégedett GAZOS emberkével futottam össze! És mesélt....sokat....Íme: 1995-ben szerelte be: hasznalt vasba, és (fogocckodjatok meg) 500.000km-et rántott bele: 2szer cserélt hengerfejtömítést, de ezt amúgy is, GAStól függetlenül is meg kellett volna tennie. Meg egyszer romlott el vmi membránféle. ENNYI! Na.... Igen diTSérte, na....visszasírja, na.........még állami támogatást ??? is kapott rá, na....... GAS rulez:-)))))))))))))))))HEHEHEHE

Ezt nem olvasom végig, mert kifolyik a szemem. Egy dologra azért reagálnék: A felhasználás annak függvényében változik, hogy az adott térségben melyik gáz található, állítható elő. Így az amerikai államokra a földgáz (CNG) elterjedése, míg az európai országokra a cseppfolyós PB-gáz (LPG) jellemző. szóval ekkora baromságot ritkán olvasni. Ebből is látszik hogy szakértőkkel van dolgunk. Hogyha megnézzük a szénláncot akkor ugye így néz ki: C1 Metán, C2 etán, C3 Propán, C4 Bután, C5 Pentán, C6 hexán, stb. Én aki évi sokszázmillió m3 földgáz kitermelésével foglalkozom, hülyére röhögöm magam az idézett mondaton. Nem részletezem, de nincs olyan hogy PB gázmező. Ahol PB van ott van C1, C2-is sőt főleg az van. A földgázok jelentős része C1, C2, a C3, C4 lényegesen kissebb mértékben található meg bennük százalékosan, és ahogy megyünk a fölvelé a láncon egyre kissebbek az összetevők. A gáztermeléssekl együtt felszinre kerülő gázkondenzátum, vagy más néven gazolinban sok a PB, de mennyisége még így is jelentősen eltér az C1, C2.-től. Így hogy mely területeken mely módszer terjedt el biztosan egész más okokra vetzethető vissza, mint az a marketing maszlagból kiderül.

A "mar" azert eros tulzas, kb. 10 evesek es gyarilag gazuzemuek (CNG) a buszok. Viszont szinte csak azert jottek annak idejen, mert a varosi kozlekedesi "konkurencia" trolijaival szemben fel kellett mutatni a normal dizelmotornal valamivel tisztabb uzemu jarmuveket...

sztem akinek volt már korrekt gáza az ezt mondta eddig is . igy én is és egyetértek vele. ámen

Gyerünk át a Csajok minden mennyiségben, majd ott részletesebben beszámolok rólla! :-))))

Mindig ilyen gyors a keze? :)))

a titkárnőm segített! ;-)

Végére értem. Egyetértek. Ha úgy lehetne utólag beszereltetni, hogy nem foglal el helyet hátul akkor rendben is lenne ezért támogatom a gyárilag tervezett rendszert.

Ezt 22 perc alatt gépelted be, ugyes. :)

Gázautók Szükség van erre az ismertetésre annak érdekében, hogy eloszlassuk azokat az alaptalan félelmeket és hiedelmeket, melyek a gázautókkal kapcsolatban kialakultak Talán ezek az aggodalmak is okai annak, hogy hazánkban a mai napig nem túl nagy az érdeklődés a gáz mint gépjármű-hajtóanyag iránt. A valamivel több mint 2 millió hazai gépjárműből mindössze 100 ezret hajt gáz, és országszerte mindössze 60 töltőállomáson lehet gázt tankolni. Az ipar mellett a másik legjelentősebb légszennyezés-forrás a közlekedés, a járművek. A Földön egyre katasztrofálisabb helyzetet okozó légszennyezés olyan alternatív üzemanyag(ok) alkalmazását sürgetik, melyek megoldást jelentenek e gondok enyhítésére. A környezetszennyezés visszaszorításában úttörő szerepe van a gáz jármű-üzemanyagként történő felhasználásának. Arról nem is beszélve, hogy a gázüzem jókora könnyebbséget jelent pénztárcánk számára. A köztudatban és a hazai gyakorlatban is a propán-bután-gázzal (PB) történő autózás terjedt el. Pedig létezik egy más típusú gázzal történő közlekedési forma is: a földgázautózás. A cseppfolyós propán-bután-gáz (LPG, Liquefied Petroleum Gas) azonos a palackos háztartási PB-gázzal. Követelményeit az Európai Unióból átvett MSZ EN 589 szabvány írja elő. A sűrített földgáz (CNG, Compressed Natural Gas) pedig a háztartási vezetékes gáz. A két üzemanyag között az alapvető különbség üzemi nyomásviszonyaiban van. A CNG-t légnemű állapotban tárolják 200 bar nyomáson, a PB-t cseppfolyós állapotban 5-10 bar nyomáson. A nyomásviszonyok miatt a két üzemanyag tárolótartályainak kivitele és nyomáscsökkentő rendszere (reduktor) alapvetően eltér egymástól. A felhasználás annak függvényében változik, hogy az adott térségben melyik gáz található, állítható elő. Így az amerikai államokra a földgáz (CNG) elterjedése, míg az európai országokra a cseppfolyós PB-gáz (LPG) jellemző. Az európai gázautózás fejlődésében Olaszország és Hollandia foglalja el a vezető helyet. Ezekben az országokban a benzinüzemű autók több mint fele kettős üzemű. A gázüzemű autók károsanyag-kibocsátása kisebb, mint a hagyományos üzemanyagúaké. A gázüzemanyagok magas oktánszámuk miatt nem tartalmaznak kopogásgátló adalékanyagokat. A gázüzemanyag teljesen elkeveredik a motorba jutó levegővel, tehát tökéletes az égés. Ebből következően a kipufogógázban kevesebb a rákkeltő vegyület, szilárd részecske pedig egyáltalán nincs. A végeredmény: a légkörbe jutó káros anyag mennyisége a benzinüzemhez képest jelentősen csökken. A gáz-levegő tökéletes keveredésének köszönhetően csökken az olajfogyasztás is, az olajcsere-periódus megduplázódik, tehát kevesebb fáradt olaj keletkezik. A kevesebb károsanyag mellett "hasznosanyag"-kibocsátás is történik: az autógázok magas hidrogéntartalma miatt az égés során víz keletkezik, ezért a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége kisebb, ami az üvegházhatás csökkentését eredményezi. Magyarországon a benzin és gáz arányát figyelembe véve 30-40%-kal olcsóbban autózhatunk. A kisebb olajfogyasztás és a kétszeres olajcsere-periódus miatt jelentős költségmegtakarítás érhető el. A sokkal kedvezőbb gáz és levegő keveredésének köszönhetően a motorkopások mintegy 30-40%-kal csökkennek, így nő a gázos motor élettartama. A földgáznak mint gépjármű hajtóanyagnak a legnagyobb előnye, hogy a jelenleg használatos gépjármű-hajtóanyagok közül a legkevésbé környezetszennyező és a legolcsóbb üzemanyagfajta. A tisztán földgázüzemű gépjárművek üzemeltetési költsége körülbelül 1/3-a a benzinüzemű és megközelítőleg fele a PB-üzemű autókénak. A földgáztöltő állomások alig kiépített hálózata miatt eddig nem tudtak elterjedni hazánkban. A magyarországi gázautózás műszaki megoldásában, beszerelési technológiájában elsősorban az olaszországi tapasztalatokat, berendezéseket használja fel, ami jelzi ezek megfelelő minőségét. Az alkatrészek minden esetben hatósági behozatali és gyártási engedélyekkel rendelkeznek, ami biztosítja a problémamentes, biztonságos átalakítást. Az átalakítás a motor, a karosszéria módosításával nem jár, csak az attól függetlenül működő egységek beépítését jelenti. A visszaalakítás ezen egységek károsodása nélkül végezhető el. (1) Az átalakításokat a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által engedélyezett szakszervizekben, speciálisan képzett autógáz szerelők végzik. Az átszerelés megrendelése előtt minden esetben győződjünk meg a szakszerviz hivatalosságáról! A gázautók megbízhatóságát a felhasznált alkatrészek szigorú gyártásközi és végellenőrzési rendszere valamint a mára komoly műszaki tudással rendelkező, felkészült szakemberek együttes megléte garantálja. Nem igaz az a gázautókról kialakult hiedelem, hogy robbanásveszélyesek, használatuk során veszélyben van annak vezetője és környezete egyaránt! Még egy esetleges ütközéses baleset során sem fog felrobbanni az autó. A gázautók robbanásait igazoltan csak az otthoni házilagos szerelések során elkövetett szakszerűtlenségek okozták. A gázrendszer minden egyes alkatrésze gyártási vagy behozatali engedéllyel rendelkezik, teljesítik az ENSZ-EGB67 előírásait, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon átalakított gépkocsik műszaki színvonala az európai előírásoknak is megfelel. A hivatalos gázautó-műhelyekben beszerelt gázrendszerek számos biztonsági szerelvényt tartalmaznak, amelyek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba kerülését, illetve a megakadályozzák a gáztartályból a gáz motortér felé áramlását. (2) A gázrendszer legkritikusabb alkatrésze a gáztartály (3) minden esetben a lehető legvédettebb helyen, a csomagtérben helyezik el, anyaga szilárdsági méretezéseken átesett (4) 3-4 mm vastag szívós acél, ami azt jelenti, hogy ütközésnél komoly deformációra képes kiszakadás, robbanás nélkül. A gázrendszert minden esetben gáztömören alakítják ki, melyről hivatalos igazolást ad az átalakítást végző szakszerviz. Az átalakításokat végző szakszervizek az elmúlt évek során kellő tapasztalatot szereztek, valamint megfelelő műszerezettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a lehető legbiztonságosabban végezzék el az átalakításokat. Ezek a tényezők együttesen garantálják a biztonságos közlekedést és használatot. (5) Az átalakítás során a következő részegységeket építik be: a töltőnyílás (távtöltő) (6) (7), melynek feladata a gázüzemanyag-tartály feltöltésekor a gáztöltőállomás szivárgásmentes csatlakoztatása a gázrendszerhez, illetve a tartály biztonságos feltöltése folyékony gázüzemanyaggal. Elhelyezése általában a gépkocsi hátsó részén, a hátfalon vagy a gépkocsi oldalsó sárvédőjénél vagy lökhárítóján történik. Többfunkciós szelep (röviden multiszelep) (8) amely a gáztartályon található, és a következő feladatokat látja el: gáztartály feltöltése, illetve ehhez kapcsolódóan 80 %-os töltéshatárolás, valamint lefúvatás túlnyomás kialakulása esetén, valamint a tartály-telítettség kijelzése. A multiszelepen át jut a gáz a tartályból a motorhoz egy csőtörésre záró szelepen keresztül, illetve megakadályozza a gázáramlást a töltőszelep irányába. A csőtörésre záró szelep hirtelen nyomásesés esetén (például az üzemi vezeték szakadása esetén) megakadályozza a gázkiáramlást. Külön mechanikus elzárószelep található (9) a töltő és üzemi csőszakaszokhoz (egyes változatoknál csak egy kétfunkciós szelep), így egy esetleges tűz esetén könnyen függetleníthető a gáztartály a gépkocsitól. Gáztartály (3): általában a csomagtérben helyezik el, több variációban. A henger alakú tartályokat a doblemezek között a menetirányra merőlegesen (10), dönthető üléstámlájú gépkocsik esetében hosszában a csomagtér jobb kihasználásának érdekében a menetiránnyal párhuzamosan. Azoknál a gépkocsiknál, ahol a pótkerék tárolására kialakított üreg a karosszéria belsejében helyezkedik el, lehetőség van úgynevezett pótkeréktartály (11) beszerelésére is. Ebben az esetben a csomagtartó kapacitása változatlan marad, de a pótkerék elhelyezésérő máshol kell gondoskodni. A tartályok anyaga minden esetben 3-4 mm falvastagságú edzett acéllemez. A tartályok nyomáspróba alapján két kategóriába sorolhatóak. Az "A" kategóriájú tartályok nyomásértékei: üzemi/próba: 25/30 bar, a "B" kategóriájú tartályoké: 25/45 bar. Ennek megfelelően az "A"-s tartályokba csak lefúvatószelepes multiszelepek szerelhetők, a "B"-s tartályokba lefúvatószelep nélküli és lefúvatószelepes multiszelep egyaránt beépíthető. A gáztartályt a csomagtérben olyan szabványos elemekkel, kötőelemekkel rögzítik, melyek szilárdsági méretezése 20 g lassulást enged meg. A tartályokat nagy szilárdságú, műanyag bevonatú vagy szinterezett acélpántokkal rögzítik a tartószerkezetekhez. Csak olyan szalagpántok alkalmazása megengedett, melyek anyaga homogén, folytonos, tehát perforált kivitelben nem használhatók. A földgázüzemű gépjárművek hajtóanyagaként használt földgáz tárolása acél- vagy kompozittartályokban történik. Ezek a tartályok akár 400 bar nyomást is képesek elviselni mindenféle károsodás nélkül, míg a tartályban tárolt földgáz nyomása maximum 200 bar. Ütközés esetén sem jelentenek veszélyt, mivel a tartályokat a gépjárművek csomagtartójában, illetve rakterében helyezik el, ami viszonylagos védettséget jelent, továbbá az acéltartályok falvastagsága 10 mm, tehát egy esetleges ütközés esetén a tartály ép marad. Kompozittartályok esetén a tartályokat erős acélkeret veszi körül, ami megvédi őket az extrém mechanikai hatásoktól is. A tartályok robbanása kizárható, egyfelől a tartályok erőssége, másfelől a magas nyomásból adódó nagy gázkiáramlási sebessége miatt, ami lehetetlenné teszi a visszaégést, és ez által a tartály berobbanását. A gázszelep biztosítja a gáz áramlásának elzárását benzinüzemben, illetve a motor kikapcsolt állapotában. A gázszelep végzi még a folyékony gáz szűrését is. A benzinszelep feladata a benzin útjának elzárása gázüzemben. Működési elve azonos a gázszelepével; tulajdonképpen ez is egy elektromos zárószelep. Emulátorok: a benzinbefecskendezés leállításához. A reduktor (12) feladata a folyékony gázüzemanyag elpárologtatása, és a mindenkori motorállapotnak megfelelő gázmennyiség szabályozása, folyamatos adagolása. Biztonsági funkciót is ellát a reduktor: ha a motor működése valamilyen okból megszakad, de a gyújtás bekapcsolva marad, megakadályozza a gáz további beáramlását a motorba annak ellenére, hogy a gázelzáró mágnesszelep nyitott állapotban maradt. A gázmennyiség-szabályozó egy rugós állítócsavar, ezzel állítható a keverőfejbe, illetve az innen a motorba jutó gáz mennyisége. A gázkeverőfej (13) feladata a gáz bevezetése a motor szívórendszerébe, egyenletes, homogén gáz-levegő keverék előállítása. A szabályozó elektronika feladata az adott pillanatban optimális gáz-levegő keverék állítása. Ezen kívül a legkorszerűbb vezérlő számítógépek további kényelmi funkciókat is tartalmazhatnak, úgymint motorfék üzemmód, átmeneti dúsítás hirtelen gyorsítás esetén, különböző tartályszintmérő egységek illesztése az üzemmód kapcsolóhoz, vészindítási lehetőség gázüzemmódban. Mint látható, a gázrendszer elemeit és működését tervezték meg, hogy normál üzem mellett egy esetleges baleset vagy gépjárműtűz esetén sincs nagyobb veszély, mint egy benzinüzemű járműnél, feltételezve a szakszerű szervizelést, amit egyébként is megérdemel az autó. A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM-rendelet rendelkezik arról, hogy a gázüzemű autókat egységes jelöléssel kell ellátni. A cseppfolyós gázüzemű autók jelölése (14) egy, a felragasztás oldaláról olvasható matrica, melynek átmérője 80 milliméter, alapszíne piros, rajta fekete színű felirat. Gyakran felteszik a kérdést, hogy biztonságos-e a beépített rendszer? Ha összehasonlítjuk a gázüzemű autót a benzinessel, kiderül, hogy ez utóbbitól sokkal inkább van félnivalónk: a gáztartály 4 mm falvastagságú acéllemezből készül, és minden egyes tartályt sorszámmal látnak el, majd külön-külön lepróbálnak 45 bar nyomással, melyet hatósági irat igazol. Ezzel szemben a benzintartály egy 1 mm-es, "ponthegesztett" vaslemezből, vagy most már egyre gyakrabban műanyagból van. A gáztartályra egy teljesen leszigetelt műszer-szelep egység kerül, melyben csőszakadás esetén minden irányban elzáró biztonsági szelepek vannak, de ha mégis bármilyen szivárgás lépne fel, egy olyan szellőző rendszert alakítottak ki, amin keresztül a gáz csakis a szabadba távozhat, és az utastérbe nem juthat be; benzintankban ellenben semmi ilyen berendezés nincs. A gáz a nyomáscsökkentőig burkolattal ellátott rézcsövön jut el, hollanderes kötésekkel ellátva. A benzin viszont sérülékeny, és kirepedésre hajlamos gumitömlőn, esetleg műanyag csövön. A szívótorokba jutó gáz útjába még két biztonsági egység van beépítve, amely működésbe lép a leálló motor esetén. Érdekességképpen még elmondható, hogy az összes kiégett motorú járműben a benzinrendszer hibája okozta a tüzet. Azt is meg szokták kérdezni, hogy érezhető-e gázszag az átalakított járművekben? Egy megfelelően átalakított jármű esetében nem érezni gázszagot sem az utastérben, sem a gépkocsi körül. A gépkocsik az átalakítás után minden esetben egy kötelező szivárgásellenőrzésen esnek át, melyről hivatalos okirat is készül, az úgynevezett TANÚSÍTVÁNY, mely garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen - háztartási PB-gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak. Ennek oka, hogy a háztartási PB-gázokba sokkal nagyobb mennyiségű illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. Az előbb említett TANÚSÍTVÁNY további fontos információkat is tartalmaz: feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalakító műhely engedélyszámait is. Így ha ilyen TANÚSÍTVÁNY-t kapunk a gépkocsihoz nyugodtak lehetünk, hogy az átalakítás során képzett szakemberek engedélyezett terméket építettek be. A gázrendszer ellenőrzése és a tömörségvizsgálat legalább évenkénti elvégzése feltétlenül javasolt. Használható-e az átalakított jármű földgázzal (városi gázzal)? Mivel a földgáz teljesen más tulajdonságú gáz, (pl. normál hőmérsékleten nem cseppfolyósítható, és a levegőnél könnyebb, ellentétben a PB-gázzal) ezért házi körülmények között technikailag kivitelezhetetlen a járműbe töltése és a tárolása (kb. 300 bar nyomáson lehetne elfogadható hatótávolságra elegendő mennyiséget magunkkal vinni). Nyomáscsökkentőre is más felépítésűre volna szükség. A parkolásról: Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő mélygarázsokba és parkolóházakba gázüzemű gépkocsival tilos behajtani. Ennek oka, hogy az esetlegesen kiszivárgó autógáz (melynek valószínűsége minimális, gyakorlatilag nulla), a levegőnél nehezebb, színtelen anyag így a padlószint közelében összegyűlve a levegővel robbanóelegyet alkothat. Tehát emeletes parkolóházakban, kiszellőztetett garázsokban nyugodtan parkolhatunk gázautóval. Magánterületeken, családi házak garázsában, ha a padlószinten szellőző nyílásokat alakítunk ki, ahol a szivárgó gáz a szabadba távozhat, akkor nyugodtan leállíthatjuk gépkocsinkat. A biztonság fokozása érdekében hosszabb leállítás idejére a tartályszelepen (multiszelepen) található zárcsapokkal függetleníthetjük a gépkocsit a gázrendszertől. (Akár a gáz főcsap elzárása a lakásban hosszabb elutazáskor.) A kereskedelmi forgalomban kaphatók háztartási jelzőkészülékek is, az alsó robbanási határérték 20%-nál riasztójelzést adnak, vagy szellőztető rendszert indítanak be. Az EU-országokban már bevezetés alatt áll egy olyan törvény, illetve gázalkatrész-gyártási minőségbiztosítási rendszer, melyek együttesen lehetővé teszik minden parkolóházban és mélygarázsban a parkolást. Egy esetleges gázszivárgás alkalmával történhet belobbanás, robbanás. A szivárgás oka lehet a gázrendszer tömítetlensége, vagy szakszerűtlen otthoni javítás. A PB-gáz sűrűbb, mint a levegő, ezért a padlószinten vagy mélyebben fekvő területeken (pl. szerelőaknában) gyűlik össze. A gázszivárgás megelőzhető szakszervizben elvégeztetett, rendszeres gáztömörség-vizsgálattal, illetve a házilagos javítás mellőzésével. Túltöltés: a tartályt 80%-ig lehet megtölteni, erről töltéshatároló gondoskodik. A maradék 20% a hőmérséklet-emelkedés miatt bekövetkező térfogat-növekedés számára fenntartott tágulási tér. Teljesen teletöltött tartály esetén 1 oC-os hőmérséklet-emelkedés 7 bar nyomásnövekedést okoz! Túltöltött tartály esetén járatni kell a motort. Robbanás csak akkor következhet be, ha a gáztartálynak nincs lefúvató szelepe. A PB-gáz nem mérgező. Nagy mennyiség esetén a kiszorító hatás alapján oxigénhiányt, végső esetben fulladást okozhat. Összefoglalva tehát felelősséggel kijelenthető, hogy egy gázüzemű gépkocsi nem robbanásveszélyes, mert a hivatalos gázautó-műhelyekben beszerelt gázrendszerek számos biztonsági szerelvényt tartalmaznak, amelyek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba távozását, illetve a megakadályozzák a gáztartályból a gáz motortér felé áramlását. A gáztartályok különleges 3-4 mm vastag, edzett acélanyagból készülnek, és a legbiztonságosabb, legvédettebb helyen, a csomagtérben helyezik el őket. Ezek a tényezők együttesen garantálják a biztonságos közlekedést és használatot.

Egyetértek az előttem szólóval....

Sajnos ez MAGYAR betegség ami olcsó az biztos nem jó, ha meg drága akkor addig spórol rá amig felkopik az álla, vagy soha a budös életbe nem jut hozzá....

A NABI és az Ikarusz nincs is olyan messze egymástól. :)

Ha jól tudom Szegeden is van pár IKARUS ami már GÁZRA megy (tiszavolán), városi vonalon....

Itthon évek óta hánykolodik egy gázrendszer de valahogy eggyik offos autómba sem került bele. Most hogy alfám van csak akkor raknám bele ha nem lehetne benzinhez jutni,valahogy úgy érzem az ALFÁHOZ NEM ILLIK de persze ez nem jelenti azt hogy mást kritizálok a gázos autoja miatt...

Bocsi, BB. Nem akarom/tam megsérteni a dieseleseket, de szerintem is megérné utánaszámolni..... Jó dolog a gáz, higgyétek már el!

én spec ha megy a bót heti 300 liter gázolajat füstölök el, de még sosem vettem kannás vagy egyéb anyagot. az autom egészsége többet ér. mert ha nincs akkor az a legdrágább. amugy ha jo áron bele lehetne tenni a gázt akkor meggondolnám mert a raktérböl sem venne el helyet.

Üdv, Perdix! Info az oldaladon!!!!

Kétszer megtérni, ááááááááááááááááááá .

Sparky Üdv a fedélzeten:))))))))))

Halihó Joe! Jó kedvetek van látom, de ennek csak örülni tudok. Figyu: te is térj meg és szereltesd meg a Multijetbe, meglásd olyan rekord fogyit produkálnál, hogy ejhaj!!! Gondold el, számítsd ki mennyivel jobban járnál: kb 6 L gáz 100-on, 6x125Ft=750Ft. 1000km csak 7500 lenne, éves szinten már le se merem írni. Nem kell félni a jótól..... Üdv: Perdix155

Úgy érzem, igen kisarkítottátok a témát. A benzines autó is ugyanúgy kiég, mint a gázos. Körülményektől függ. Szerintem aki olcsóbban akar autózni, rakasson gázt, akinek annyi van, hogy nem számít, az menjen nyugodtan benzinnel. Szerintem ha valakinek Alfája van, az nem jelenti azt, hogy nem takarékoskodhat vele, ahogy neki jól esik. Igen, dieselbe is raknak gázt, de az azért nem annyira elterjedt, mert akik diesellel járnak, tuti nem kúton tankolnak, hanem mutyis gázolajat vesznek. Ezért nem oly gyakori az ő körükben a gázosítás......

Ez is igaz meg aztán mit ér a pótkerék emelő nélkül. :)))

van dieselbe is csak nem nálunk. tesznek munkagépekbe is, és gyártanak direkt kettös üzemü ( diesel-gáz ) motort is.

vedd hozzá azt is hogy a potkeréktartály drágább is mint a sima.

ha igy alakult akkor benzinnel is simán megtörténhetett volna. ez biztos. alattam is gyulladt ki ( sajnos ) ügyfelem autója ami benzines volt. mindazonálltal, ha rendesen karban tartják és korrekt a beszerelés nem fogadom el, hogy veszélyesebb minta abenzin. ui: azért az hogy elöl és hátul más felni van, engem nem gyöz meg az ember gondosságárol.

Mi lesz a Powerail 2-el joe? Viszed magaddal vagy keversz egy kis biogázt hozzá? :))

LNG vagy CNG ez igaz de főleg amerikában. Ahol már nem engedélyezett a dízel busz. Az elkövetkező évzized pedig a CNG/LNG elektrohibridé. A téma egyik éllovasa Amerikában a NABI.

biztos van rá magoldás. olyan nincs hogy a gyári dolgokat tönkreteszi. sztem hivj fel 1-2 komoly céget és érdeklödj mintha most tennék be. biztos mondanak vmit.

Új autóba gyári gázos kiépítéssel rendben van, de utólagosan biztosan nem építettném be a gázt.

Ja csak a benzines autó ritkán robban üzközésnél. Esetleg az USA filmekben. :)

Diesel autóba is építenek?:)) LOL. Rögtön rohanok az első szervízbe.:))

Ja és majdnem elfelejtettem!!!! Diesel autóba is beépíthető a LPG !!! (sok országban erre működnek a városi buszok, kisteherautók)

téves! ha már ötközöl és robban akkor az mindeggy hogy gáz vagy benya! Sőt a gáznak magasabb a robbanás foka!!!!! Nekem a 2.0TS kipörgeti a 200at, töbször tesztelem már.... benyán 215km/h. Es egyre több új autóba szerelnek LPG-t olaszoknál még finanszírozzák is a dolgot, sőt belgiumban és hollandoknál is....

Az odáig rendben van, viszont egy öngyújtónyi gázzal fel lehet gyújtani az autót, elég ha a csövekben levő gáz belobban, akkor a mágnesszelep már lezárhat, tök mindegy. Ill. annyiban nem hogy a tartály nem robban be, de a kocsid kiég, főleg ha nincs nálad oltó berendezés, vagy nem vagy olyan állapotban hogy kezelni tudd azt.

Tele van kompromisszumokkal a dolog. :)

Itt valami komoly bibi lehetett, ugyanis a gázos rendszert úgy méretezik, ha a csö teljes keresztmetszetén folyik a gáz, akkor automatikusan lezár a mágnesszelep, mivel törést feltételez. Az autó ugyanis egyszerűen nem tud annyi gázt felhasználni, amihez a maximális csökeresztmetszet kellene! Én nem végeztem semmilyen gázos tanfolyamot, csak utánajártam mielött beszereltettem a gázt az OFF gépbe!

Ha a pótkerék tartály helyére teszed nem csak a pótkerék ugrik hanem az emelő is. 260 km egy tankolással? Elég kevés.

Letezik potkerek tartaly, es akkor nem foglalja el a csomit, csak a potkereknek nincs helye. A baj az, hogy nem mindenhova fer el a potkerektartaly (szuksegpotkerek helyere nehezen). A masik gond, hogy a potkerek tartaly kb 40 liter. Ezt kb 80%-ig toltheted. Ez 32 liter. 12l fogyasztasnal ~260 km teheto meg egy tankolassal. Ez nem tul nagy hatotav, bar egyre tobb gaz kut van.

És mennyit fogyaszt a 8 voltos JTD? Biztos nem 8-10 litert. Meg aztán volt csomitartód nincs csomitartód abból a nem sokból ha berakod ... ha valaki egyedül utazik lehet, hogy érdemes de ha pakkolva van egy-két babakocsi, kis autó nagy autó, happy meal .... Meg aztán hogy néz ki egy PB palack a csomagtartóban? A Fiat megoldás "szimpatikus" ott legalább eldugták.

Mondjuk ha beleteszel egy 2.0 TS -be gázt akkor kb. a 115 LE-s 1.9 JTD dinamizmusát kapod, azokat meg már 2-3 milláért megkapod. Valaki írta is hogy neki 190-ig megy gázzal a 2.0 TS 156. Annyit megy a 8 voltos diesel is.

Uhh sajnálom.

Valahogy nem szimpi nekem ez a gázos téma. A legmodernebb zsír új dízelek pl. 1.9 MJTD nem eszik 8-10 L-t viszont van benne 150 ló és pár száz NM nyomaték. Ugyanez a gázos autókról nem mondható el viszont tényleg 7-8 millába kerül. Ha körbenézel nem találsz túl sok gázos autót szal szerintem nem annyira népszerá az új autók körében mint a korosabbaknál. Sokat a Fiat gázos autóiból sem adtak el pedig az gyárilag olyan.

De azzal, de azon alig volt sérülés.

Nem kisteherautoval utkozott? Gondolom az is szerepet jatszott abban, hogy a masik fel meguszta.

A legszomorúbb az hogy az autó azért néz ki ennyire szarul mert szabályosan elolvadt a tűzben. Maga az ütközés nem volt ennyire nagy, mutatja az is hogy a vétkes sofőrnek és autójának alig lett baja. Pontosabban a szembejövő sofőr sértetlen maradt. Persze lelkileg biztos sérült.

Ez úgy hangzik mint ha elvégeztél volna egy autógáz deeler képző tanfolyamot ahol kiégették az agyadat, és új programmal töltötték fel. :) A tartály itt sem sérült a balesetben. viszont a gázcsövek, a reduktor meg a tököm tudja még mi az igen. És nem kell ahhoz felrobbannia a tartálynak, hogy a baleset miatt sérült rendszerben levő gáz begyulladjon és emiatt lángra kapjon az egész. Ez azért ugye könnyen belátható...