Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

A fehér oldalindexekkel nem volt szerencsém, mind a kettőnek letörtem a tartófülét. A gond az, hogy a leszedett feketék közül is csak az egyiknek maradt egyben a füle. Arra jutottam, hogy a legegyszerűbb az lesz, ha rendelek még egy pár indexet. Fehér viszont nem volt, narancssárga lett. Futárra nem volt szükség, át tudtam venni helyben is. Okulva a korábbi hibákból, hibátlan technikával pattintottam őket a helyükre: most mindkét index a saját tartópöckén rögzül (csókoltatom Grétsy tanár urat).

Egyébként ez az igazi tuningmentesítés, ugyanis egy kis kapargatás után kiderült, hogy a feketék eredetileg narancssárgák voltak, nem fehérek. :)

A Szamosi szervizbe jelentkeztem be vezérléscserére. Gondoltam, újonnan vett autónak ennyi jár. A címben már lelőttem a poént, naná, nem az lett belőle.
Hétfőn reggel letettem az autót a szervizben, és elindultam építeni a kapitalizmust. Még délelőtt ért az első telefon: "Elkezdtük szétszedni az autót, de van vele egy kis gond..." Szívroham. "A hosszbordásszíj és a feszítői elég ergyák, rájuk férne egy csere." Kérdeztem árat, kaptam, lepergett előttem az életem. "Ja és a hűtő is szivárog. Igazából csoda, hogy még van benne víz." Ránéztem a Lágymányosi hídra, és elgondolkodtam rajta, hogy mennyire lehet hideg a Duna...

Pár órával később megint csörgött a telefon. (Kinéztem a vasúti hídra is. Éppen jött a Railjet.) "A vezérlés tök új, kár lenne kidobni." Hoppá, újabb matekozás: a rászánt gempából nemcsak új vízpumpára futja, hanem hűtőre és hosszbordásra is. Oké, legyen. Kötelező üröm az örömben, hogy aznap már nem lett kész az autó.

Ma délután mehettem érte (közben épült tovább a kapitalizmus). Hazafelé meg már nem tudtam ellenállni. Volt padló, fordulat, orgazmus, vihogás és boldog káromkodás. Na ez a V6. :)

Kilométeróra állása: 123 301

Történt, hogy két hétig távol voltam az Alfától. Két hét pedig bőven elég arra, hogy egy amúgy sem valami acélos akkumulátor megnyekkenjen. Hát megnyekkent.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egy szomszéd az off autóján mókolt valamit, vagyis meg tudtam kérdezni, hogy van-e bikakábele. Odagurult az offal az Alfa mellé, összekötötte az akksikat - és nem történt semmi. Egy nyomorult visszajelző se gyulladt ki a műszerfalon. Az egyszeri szomszéd ilyenkor tárná szét a kezét és biztosítana a sajnálatáról, de nem az én szomszédom! Kikapta a saját akksiját az offból, és beletette az olaszba. Pöcc röff. Nem, itt sem köszönt el. Miután visszatettük az akksiját az ő gépébe, elvitt új akksiért, hazahozott vele, még az Alfába is betette. Ilyen szomszédok teremnek erre. :)
74 amperórás Exide-ra esett a választásom. Nem is baj, hogy még a tél előtt túlestünk ezen.
Ja hogy a tanulság? Az is van: Soha, de soha ne hagyd égve a belső világítást. Főleg rossz akksival. Főleg két hétig. Ennyi.

Az előző tulaj csodálatos feketére festette az oldalindexeket. Mondanom sem kell, menniük kellett. A bontott áruknál valamivel olcsóbban (az értékükhőz képest marha drága futárral) lőttem egy pár új, fehér indexet.

Ennyivel nem úsztam meg a tuningirtást. Egy meglehetősen ronda Pioneer fejegységet is gyárira akarok cserélni. Nem érdekel, milyen hangja van, ehhez is csak egyszer nyúltam: amikor kikapcsoltam a próbaúton. Ráadásul ültetve is van szerencsétlen autó, szóval egy garnitúra ültetőrugó (és ha végképp nincs szerencsém, gátló) helyére is gyárit vagy annak megfelelőt szeretnék.

Ja igen, volt nulladik menet is. A kereskedésben még 17-es felnik voltak az gépen, de már 16-os gyárikon hoztam el. :)

Százéves Pirelliken hoztam haza tegnap az autót. Nem volt meglepetés, szóval már tervben is volt egy azonnali gumicsere. A Selespeeddel elmentek a nyári papucsok, új garnitúrára meg nincs keret, így a télieket tetettem fel. Úgyis letámasztom a vasat két hétre. Mire hazajövök, és elkezdem rendesen használni, éppen gumicsereszezon lesz.

Óriási előrelátással egy bontatlan pár ablaktörlőlapátot is odaadtam a régi Alfa mellé. Naná, hogy az újra is azonnal kellett. Valeót vettem, mert az volt a boltban. Ha már ott jártam, egy flakon szélvédőmosó is beleesett a kosárba.

Kilométeróra állása: 122 950
Ebből vagy 120 az én művem. :)

Klíma feltöltve Zé.-nél Tibi, a klímás szaki jóvoltából. Nem kellet semmit javítani, vagy cserélni a rendszerben - elég volt a gáz. Na, ez a nem gáz egy ilyen korú autónál. Szeretem. Nagyon. Hűt. Nagyon. :)

Lola új gazdát talált. Ez a jelentéktelennek tűnő történés mégis megfelezte az itthon fellelhető 3.2 V6 GTV-k számát. Ez kicsit elszomorít. Örültem volna, ha itthon talál gazdára, de ez nem az az autó, amit itt keresnek, mert nem lóg ki a bele és átlag GTV-hez drága. Tehát csóróság van itthon, egy hét alatt 600+ megtekintésből 0 érdeklődő volt. A Mobile.de-n viszont váratlanul nagy érdeklődés volt iránta. Két komoly vevő is vitte volna, egy carabinieri Olaszországból és egy autóipari mérnök Thaiföldről. Pár nap eltéréssel az utóbbi nyert. Emberünk élőben nem is látta az autót, viszont több videót és kb 200 képet küldtem róla. Alku nélkül megvette, egyedül az átadást kellett leszervezni. Végül elvállaltam, hogy ha állja a költségeket, kiviszem a nyaralójához Graz mellé, ahol az ausztriai kollégája átveszi az autót.

Ez megtörtént tegnap. Tökéletes utolsó kirándulás volt. Kis Lola mit sem sejtve gyönyörűen muzsikált. Miután tudatosult benne, hogy ő már nem jön haza, kicsit azért hisztizett. Sosem esett le egy alkatrésze sem, de az utolsó utáni úton, mikor a garázshoz vittük, az ajtóban lévő csipogó hangfalborítását ledobta magáról. A menetpróbán kiderült, hogy a vevő és aki átvette az autót annál a cégnél dolgozik, akik ez a motort finomhangolták az Alfának.

Biztos, hogy jó helyre került. Finom utak, finom benzin, barátkozhat egy Alfa Duettóval és egy 105 GT-vel. Igazából oda való, nem ide a roncs utakra. Fáj a búcsú, de jobb így mindenkinek.

Igazából, kicsit többet is kérhettem volna érte, akkor is elviszik, de az ára még így is pár tízes különbséggel annyi volt, amennyiért én is vettem. Tehát nem buktam rajta. Amit ráköltöttem, nem számolom, hiszen azt amúgy is elszórtam volna valami értelmetlen dologra :)

Folytatás? Ahogy az élet hozza :)

A GTV a legnemesebb és legkülönlegesebb Alfák közé tartozik. UFF. Giorgio nem valamiből képezte, nem elvett valamiből két ajtót és rárittyentett egy csapott segget - hanem anno leült, és megtervezte ezt a csodás típust. Önállóan, önmagának.

Azt gondoltam, szeretett nuvolám ( és/vagy általánosságban egy jó V6-os Nagyvad ) hiánya annyira fog mardosni, hogy nem élem túl - egészen az első hazaútig ezzel. Hihetetlen. Kemény, ráz, nem látsz ki belőle, a ki,-beszállás egy rémálom, a csomagtartó mérete zéró, a hátsó ülésen utazni már a nyolc éves kislányomnak is egy tortúra - szóval egy igazi sportautó. Nem sportos, amely jelző akár egy dízel GT-re is smakkolhat, hanem SPORTAUTÓ. Parádés! Viszont, ha már beleszenvedted magad, hihetetlenül kényelmes. Na, nem olyan nagyvad-módon, hanem érdekes módon arra kényszerít az enteriőr, hogy optimálisan vezess. Úgy állítsd be az ülést, úgy fogd a kormányt, ahogy azt kell. Zseniális!

Mindennapos közlekedésre TELJESEN ALKALMATLAN. :)

Azon kevés V6 TB motorral szerelt Alfák egyike,amelyik JÓ. Nem eszik semmilyen folyadékból semennyit, nem füstöl. Az érces hangja ( a szívó, nagyobb ccm.-mel rendelkező V6-okhoz képest ) szerethető, a tüsszögést gondolom nem kell bemutatni senkinek. 20 évet fiatalodok benne minden alkalommal, igazi ( jó értelemben vett ) hülyegyerek-autó. :)

Bár csak most jutottam el oda, hogy kiolvassam, de már decemberben visszajött a légzsák hibajelző. Meglepetés nem volt, az előzőekhez hasonlóan a 22-es és a 21-es hibakód volt.
Következő adandó alkalommal össze lesznek forrasztva a csati érintkezők, nem érdemes kontaktjavítással szórakozni.

Elvittem Zé-hez megmutatni neki a hangot, mivel ő cserélte a vezérműszíjat anno. Az eredmény, hogy minden görgő rendben, a szíjnak sem volt gondja (de mivel le lett szedve, ezért természetesen cserélve lett), semmi nem ér bele semmibe.
Azóta hallgattam pár 2.5V6 hangot videón, van amelyiknek szintén ilyen jellegű hangja van, lehet, hogy ez feature... :) Meglátjuk...