Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Idén elképesztően keveset, még a szokásosnál is kevesebbet használtuk. Évek óta tart a folyamat, szokok le az autózásról. Amit lehet másképp oldok meg, és autós utakat csak ha muszáj, akkor iktatok be. Van GLS, DHL, TNT, vezessenek ők helyettem. Idő pazarlás, és őszintén, semmi örömet nem találok már ezekben az utakban. Budapest környéke egy csatatér, egy más világ, ahova nem vágyok. A kedvenc szerpentinemen időtlen idők óta nem fogtam ki olyat, hogy normálisan végig tudjak menni. Sor végére beragadva, 40-nel, ez jutott mostanság. Szóval megyek, ha muszáj.
Idén egy utunk volt, az is inkább kirándulás. Barátokat látogattunk futólag, Giuliát próbáltunk, és ennyi. 700km-t mentünk így összesen idén.
Így hát áll a tető alatt, lemosva, fényesen csillogón, töltőn lógva..
Pár hetente beindítom, megmozgatom, mint egy veteránt, és várom a szezont, hátha majd akkor több szükség lesz rá.
A választ egyelőre meg is adta Giulia kérdésre is: minek
Közben az öreg 146 rója a köreit a városban, állandóan megy, pörögnek az üzemórák, és jól van ez így, élvezzük.
Tegnap azért, hogy mozogjon, Zen jött velem a szokásos délutáni körre.

A múltkor, amikor kézhez kaptam az alkatrészeket, be is jelentkeztem szervizre. Az autót én szervizkönyvvel, számlákkal kaptam, és ehhez igazodtam, nem cseréltem vételkor vezérlést. Volt annyira megbízható az autó előélete, hogy ezt megtehettem. Az első autóm amit nem kell feljavítani, "csak" folytatni kell a normális szervizelését. Ez szétszedéskor szépen látszott is, öröm azt hallani, hogy "szép száraz a motortér, egyebet nem találtunk".
A vezérlés és a hosszbordás szíjhoz tartozó alkatrészek sem voltak igazán elkopva, a vízpumpa is tökéletes volt még, viszont a szíjtárcsa belenyalt a vezérműszíj szélébe.
Érdekes, de ezen kívül épnek tűnt. Köszönet a fórumosoknak a gyors tapasztalat megosztásokért, a csere mellett döntöttünk. Új INA szíjtárcsát kapott az autó.
Szintén cseréltük a "sztreccs" szíjat, ami viszont elég elhasznált állapotú volt.

Az olaj és szűrők cseréje megtörtént ma, szokásos Motul 8100 X-Clean 5W40 olajjal.
Közben egy kerek kilométer óra állás is összejött, három év alatt 45000km-t tettünk meg együtt.

Közeledik a vezérlés csere, pár ezer km-en belül illene megejteni. Már nézegettem, hogy miből milyet kellene rendelni, de úgy tűnik a szerencse 🍀 üldöz. A fiatalkatreszek.hu-n akcióba tették a gyári szettet vízpumpával. Egyet el kellett hoznom ennyiért. Ugyanitt gázolajszűrőt is rendeltem, illetve a pollenszűrő is onnan van, még korábban betároltam hármat. Bónusz vettem egy hátsó nyitógombos emblémát, mert a mostanin megpattant a lakk. Ezt majd kicserélem ha melegebb lesz.

Elvittem megtankolni, lemosni. Otthon betolattam vele a helyére és szokásosan áttöröltem üvegtisztítós mikroszálas törlővel. Hihetetlen ahogy kinéz utána. A szalonban álltak így tükrösen csillogva az autók. Lendületet is kaptam, kitakarítottam belül is. Sőt, az egyetlen feltűnő beltéri esztétikai hibáját is megjavítottam, kicseréltem a középső légbefúvót. Kaptam, grátisz :-)

A rossz hírű 2.4, a prémium limuzin... Három éve van nálam, 41e km-t tettünk meg együtt. Mondhatom, hogy kiismertem. Ide is leírom teljes meggyőződéssel, hogy milyen autó ez. Egy zen űrhajó. A közlekedésből teljes mértékig kilóg. Olyan tartalékokkal rendelkezik, amit nem adrenalin termelésre használ, hanem a teljes nyugodt magabiztosság érzésének az előállítására. Ez is egyfajta színház, komoly tudással a színfalak mögött. Három év alatt elengedtem a sodródósan kanyarodós überfutómű témát. Egy nagyon biztonságos és gyors futómű van alatta, hatalmas fékekkel megtámogatva. A gyönyörű hangú motor pedig csak tol és tol úgy, hogy észrevétlen marad a tempó. Azt hiszem megszoktam. Talán meg is szerettem ezt a tulajdonságát. Nem hagyja, hogy elérjen az ami az utakon történik. Ha rágyorsít akit előzök, nem ér el az inger. Ha direkt akadályoz, az sem. Ha versenyezni próbál, nem biztos, hogy észreveszem. Ha cikázik mint a bolond, távolról figyelem amíg meg nem üresedik picit szemben a sáv. És akkor énekel egy rövidet a szép hangú, rossz hírű... És közben eltűnik az iménti szituáció sorostól, ugrálóstól, kamionostól, mindenestől. A család alszik, az űrhajó utazósebességre lassít és suhan csendben tovább. Adrenalin nincs, necces szitu nincs. Hátranézek az alvó gyerekekre és egyre inkább meggyőződésem, hogy annak az adrenalin dús korszaknak részemről vége.
És mikor megérkeztünk valahova, leparkoljuk az űrhajót, és az ott áll, vár, mint egy szobor, egy műalkotás. Eszméletlenül szép. A rossz hírére pedig becsülettel rácáfolt eddig.
Hogy mégis lesz e utód, és mi, egyre inkább a jövő ZENéje :-)

Már megint egy gondoskodásra vágyós ingyenszervíz... vagy tényleg leke van?

Történt, hogy ma a legnagyobb melegben (34.5 fokot mutatott a hőmérő) hiába indultunk el a klímás autóval, hazafelé lehúzott ablakkal jöttünk, nem indult el a szellőzés.
Odafelé még semmi baja nem volt, hazafelé nem fújt semmilyen levegőt, bármit bárhova nyomogattam. Közben nekiállt regenerálni is, úgyhogy még plusz 15 percet főttük az autóban. Tudom ám miért csinálja... napok óta gondolkozok, hogy lassan eljön az ideje egy Giulia-nak. Olvasgatok, konfigurálok, kérdezgetek, érik a gondolat. Ezt megneszelte és bosszút állt. Vagy még csak finoman figyelmezetett? :-)

Nade otthon aztán lekaptam gyorsan az utasoldali kesztyűtartó alsó borítását. Nem egy űrhajó ami ott van, sőt meglepően könnyen szerelhető, egyszerűen átlátható.
A csatlakozók épek voltak, a dobozka amit a fűtőmotor fordulatszabályzójának feltételeztem (az is) az viszont veszett forró volt.
Ilyenkor jól jön a rutin, szanaszét húztam azonnal mindent. A ventilátorból is és a vezérlőből is kihúztam a csatlakozókat. Majd szépen kivettem a motort.
Haláli egyszerűen kijön. Egy csavar ki, majd el kell fordítani az egész egységet és kihúzni.
Elég nehezen fordult a ventilátor a tengelyén, úgyhogy kezdtem ezzel. Készítettem neki egy pár vezetéket, és a nemrég kiszedett régi akksiról kipróbáltam. Szikrázott hatalmasat, kínlódott, majd elindult. Nyikorgott, visított, nyöszörgött, majd egyszer végre elkapta a fordulatot. Átmostam WD40-nel, kifújtam kompresszorral, kitakarítottam az egészet. Vagy egy órán át mostam, fújtam, töröltem, újra és újra célbavéve a csapágyházat. Végül még félórát takarítgattam, hogy ne maradjon WD-40 szaga, sehol ne maradjon bent olaj. Már kézzel is jobban mozdult.
Aztán akksira kötöttem. Simán felforgott (gyorsabb is lett), nem visít, csak tolja a levegőt. Ezaz!
Jöhetett a következő lépés. A ventilátor tehát jó, könnyen indul, jól forog, jó e a fordulat szabályzó?
Összeraktam, és láss csodát, minden rendben működik.

Összefoglalva: Ha megáll a ventilátor, a szellőzést azonnal ki kell kapcsolni! A szabályzó próbálta elindítani, ehhez szép nagy áramok folyhattak, amitől eszméletlenül melegedett ez a tranzisztoros, ellenállásos egység. Szerintem még pár perc és kinyírta volna magát, elfüstöl. Így, hogy lerángattam mindent, megúszta.
Erősen javasolt a fűtőmotort néha kivenni, kitisztítani. A szerelés egyszerű, megéri.

A hétvégén elakartunk ugrani a Kika-ba, egy fogasért. Jó meleg volt, úgyhogy a klímásabbik autót választottuk. Családdal beülni olyan mint egy reptéri beszállítás, szépen elhelyezkedtünk, majd a Start gombra nyúltam. Abban a pillanatban hullott alá az összes mutató. Kingám még noszogatott, hogy nyomjam már meg rendesen azt a gombot XD Persze, ezt már ismerem, ez akksi halál. Szépen átköltöztünk a TD-be, és csak a Kika-nál bepakoláskor jöttem rá, hogy a 159 ezzel üzente finoman és úri módon, hogy szívesen elhozná azt a fogast, de mégis hogy?
A 146-ba befért. Teljes család (gyerekülés, hordozó), az előző napról bent felejtett két rekesz cucc, és még a 180x30x10-es csomag fogas. Kínomban nevettem...
Itthon aztán kimértem az akksit, teljesen meghalt. Úgyhogy ma elmentem és vettem egyet. Soha nem hallottam erről a márkáról, de TAB Magic lett.

85Ah, 800A indító áram, B13 talp, jobboldali +, 19cm magas, 17.5cm széles, hogy ezek is rögzítve legyenek.

Nagyon javasolták az akkumulátor boltban, hogy ennél jobb ár érték arányú nem nagyon van, Ca-Ca, technológiás, jól járok vele. Hát elhoztam.
Kicseréltem, ennyi :-) Nem volt nagy ügy. Egy kis műanyag magasítót kellett marnom, hogy normálisan leszorítsa az akkumulátort a pánt, de a mai nap rengeteg telefonja, e-mail-je közt még jól is esett egy kis alkotó munka :-)

Nem tudom adódik e még ilyen helyzet az életben. Két Alfa, azonos kilométer. Pár utcányi kerülőt beiktattam, de összejött. Se lemosva, se rákészülve, de együtt a két kedvenc paripa az udvaron.

.. és picit le is hagytuk. Mármint kilométer futásban most érte utol a 159 a TD-t. Picit túl is szaladt. Pár napig most úgyis pihen, hátha összejön egy azonos állás.
Addig is pár fotó. Szépen megy, gyorsan szalad, halkan suhan, nincs vele gond. Elég jól bevált végül ez az autó, egyetlen félelmemet (=fórum para) sem igazolta. Az apró nyűgjei is elkoptak, most csak úgy... jó.