Nem tudom adódik e még ilyen helyzet az életben. Két Alfa, azonos kilométer. Pár utcányi kerülőt beiktattam, de összejött. Se lemosva, se rákészülve, de együtt a két kedvenc paripa az udvaron.
.. és picit le is hagytuk. Mármint kilométer futásban most érte utol a 159 a TD-t. Picit túl is szaladt. Pár napig most úgyis pihen, hátha összejön egy azonos állás.
Addig is pár fotó. Szépen megy, gyorsan szalad, halkan suhan, nincs vele gond. Elég jól bevált végül ez az autó, egyetlen félelmemet (=fórum para) sem igazolta. Az apró nyűgjei is elkoptak, most csak úgy... jó.
Végre jó helyre vittem az autót. Olyan szerelőhöz, aki hamar fogad, gyorsan és korrektül megoldja a dolgokat. Az autó sikeresen levizsgázott, hibátlan állapotban találták.
Én azért tudtam egy halk kopogó hangról, ezt meg is említettem Zolinak, a szerelőnek. A vizsga után átnézte, meg is találta a kopogás okát. Az volt amit én is sejtettem, a jobb hátsó stabilizátor bekötés pici gömbfeje. A csere megtörtént, tényleg hibátlan a vas :-)
Tágulási tartály anyagában elrepedvén vizet eresztett magából! Hurrá, ha már klímacsövet kell szerelnem kicseréltem a tartályt egy vadi új gyári darabra, ami után feltöltöttem és légtelenítettem a rendszert. Majd másnap elmentem vele dolgozni és mire felértem Pestre elfolyt fél liter víz a tb visszatérő könyök gyári forrasztásának törése miatt.
Ma megjött az újabb, a kocsi életében a negyedik, tartály. Összerakom, hátha már jó lesz, megelőlegeztem neki a blogot.
A költség a két tartályra és a másfél adag vízre vonatkozik :-(
Album...
Elment a gáz a klímából mint kiderült a kompresszor és a hűtő közötti szakasz eresztett, vélhetően a korábbi intercooler kiszerelésekor megstresszeltem kicsit. Új cső 33k volt, töltés 16k. A cseréhez a teljes motortérben lévő csövezést ki kellett bontani, mert az egyik toldást nem tudtam máshogy bontani. Új tömítéseket is kapott a régi cső ill az újat tömítéssel szállították.
Album...
Mindenféle furcsa rezonanciák miatt cseréltem a két felső motortartó bakot.
A karosszéria rezgések pl. motorféknél 2700-as fordult környékén jelentkeztek, meg alapjáraton erősebb remegés a kormányon a cserét követően eltűntek.
Album...
Régóta előjön döcögős rossz úton, hogy reccsen egyet a hangszóró a bal hátsó ajtóban. Mostanában már gyakrabban csinálta, úgyhogy egyszerűen kihúztam az ajtó csatlakozóját. A recsegést megszünteti ugyan, viszont a központi zár sem zárja le azt az ajtót. Mindegy, apróságokon nem akadunk fenn, így közlekedek egy ideje. Itt "falun" nem nyitogatnak autókat :-) Ha Budapesten jártam, olyankor a parkolóban bedugtam a csatlakozót és kész. Más morál van itt és ott...
Végre ma rászántam egy órát, hogy leveszem a kárpitot és megnézem, hogy hol a gond. Lelkileg forrasztásra készültem megint.
Nos semmit nem találtam, csak egy a helyéről kipottyant magas sugárzót. Ott lógott a vezetékén. Bármit bárhova mozgattam, onnantól hogy levettem a kárpitot, nem recsegett többé. A csatlakozókat azért megigazítottam, a mélyközép késes csatija olyan formán volt laza, ahogy az injektor csatlakozóknál már megismerhettem. Szorítottam rajtuk. És ennyi. Összeraktam, a csipogót beraktam a helyére és kész, jó, nem recseg.
Az egy órába így belefért az is, hogy a felső fekete bőröket leápoltam. Azt szívja legjobban a nap, azt fogdossuk legtöbbet. És olyan szép, érdemes vigyázni rá.
Még a mai napra egy mosás is jutott, egyúttal megvan a módszer a fekete fényezés foltmentes tisztítására:
1- kézi mosóban mosás, öblítés
2- menetszéllel szárítás
3- ablaktisztítóval folyamatosan fújkálva egy mikroszálas törlővel való áttörlés
Így kevesebb és könnyebb a munka mint vödörből kézzel mosni, és sokkal szebb is
az eredmény.
Idén volt a XX. Selénia Rally. A kis családias találkozó egy hihetetlen színvonalas eseménnyé nőtte magát, a kerek évfordulót pedig sikerült igazán exkluzívan megünnepelni. Hollókő, Hotel Castellum. Egy négycsillagos szálloda, csak Alfásokkal teli. Eddig a fűben heverészős piknik hangulat volt A Selénia Rally, és úgy érzem a jövőben is efelé fog visszakanyarodni. De ezt kár lett volna kihagyni. Sokak ingerküszöbét karcolta a szállásdíj, tudom. A valóság valahol félúton. A szervezők idén egy luxus rendezvényt varázsoltak elérhetővé nekünk, Alfásoknak. És ez is a Selénia Rally. És idén volt az, amikor úgy éreztem, hogy igen, itt a 159 kellett. A 159 pont olyan kicsit puccos, nagyon elegáns, és nem látszik rajta, hogy a kor már sokunk számára elérhetővé tette. Gyönyörű volt a sok Alfa a hotel parkolóban. A márka megítélését biztosan emelte mindazok szemében akik látták a vadiúj épület előtt sorakozni az olasz remekműveket.
A többi már praktikum. Kellett a 159, mert tavaly óta többen lettünk, a nagyobb autó kellett. Ugyanezért a csendesebb és gyorsabb autó kellett, amivel egy szundítás alatt célbaérünk.
A verseny szokás szerint nagyon szervezett, nagyon ötletes volt. Idén két itiner volt, egymással szemben indított autókkal. Nagy ötlet :-) A szervezők is tudják, érzik, hogy mennyire jó amikor fél napon keresztül jönnek szemben az Alfások, köszönnek, villantanak, örülünk egymásnak. A két lányom idén az eddigieknél is jobban kivette a részét a feladatmegoldásban, hiszen sokszor a kicsi az autóban aludt, valakinek maradni kellett. Idén először úgy indultunk el reggel 9 után néhány perccel, hogy a cél most csak végigmenni. Egy 10 hónapossal a hátsó ülésen ez volt a reális.
Végigcsináltuk, igazi családi csapatmunka volt. Éppen belefértünk a fél óra időlevonásba is. Sőt, mint kiderült, a végén még lazíthattam volna, ugyanis 3 perccel gyorsabbak voltunk a szintidőnél.
Hogy mennyire volt szervező munka végigcsinálni, jól mutatja, hogy kb fogalmam sincs, hogy hol jártunk. A Bánki tóra, Szécsényre emlékszem, ezeken kívül csak az adott pillanat adott feladataira. Ki éhes, ki szomjas, ki marad a parkolóban, ki sétál a kicsivel :-) Sebaj, ez is más volt mint eddig, és így is jó volt.
Az igazi meglepetés pedig akkor ért, amikor épp visszaértem a boltból (elfogyott a vizünk) és a nevemet hallottam.
Kilencedik hely. Ez idén nekünk felért a dobogó tetejével, nagyon jó érzés volt :-)
Köszönjük az élményt a szervezőknek, hatalmas munka áll emögött. Remélem kitart még a lelkesedésük, ez az a találkozó, amit piros betűvel vések a naptárba, ez a fix pont. Sokakkal itt, évente egyszer találkozok, mégis úgy, mintha csak tegnap búcsúztunk volna.
Az autó két és fél éve van nálam, komoly gondokat nem produkált. Ahogy általában az autóimnál, nála is igyekszem apró lépésenként az állagmegőrzésen túl is hozzátenni valamit. A 159-ezt egy profi fényezés korrekció/polírozás formájában kapta meg. Nem volt nagyon rossz állapotban, de az előző gazdi kutyusainak a nyomát is viselte itt ott, és nálam is került rá pár apró karc. Egy jégkáros szakemberrel a motorháztetőből anno kivetettem egy kis horpadást, akörül is látszottak halvány karcok. És úgy egyáltalán, nem tündökölt már a gyári fényében, volt egy fura opálos réteg rajta.
Egy ideje keresgélem, hogy hova vigyem, kire bízzam, aki profi munkát végez. Budapesten van egy-két híres neves műhely, de az nekem nem megoldható, hogy oda vigyem, napokra otthagyjam. Valamiért most év elején találtam rá egy debreceni mosóra, akik polírozást is hirdetnek. Gondoltam ha más nem, egy átlag polír is megteszi elsőre, rákeérdezek. És szerencsém volt, duplán. A hölgy akivel beszéltem, azzal kezdte, hogy persze, vállalnak, de nem 20-30e lesz. És 2 nap legalább. Két ember nyúlhat polírgéphez náluk, a hely tulajdonosa és a fényező szakembere. Na innentől tudtam, hogy jó helyre jöttem. Hétfő reggelre várták az autót, itt ért a másik meglepetés. A tulajdonos egy volt osztálytársam. :-) Így aztán végképp bátran hagytam ott nekik a gépet.
Két és fél nap, két ember fejenként 20 óra munkája. Külön helyiséget tartanak fenn polírozásra. Nagy üvegajtók, tükrök és mobil led munkalámpák. Végre végre, nem az udvaron "flexelik" körbe. Pont ezt kerestem. Az autóban bent hagytam a javító stiftet, használták is.
Ma mentem érte, az utolsó simításokat végignézhettem. K2 Gravon réteggel fejezték be a műveletet ahogy figyeltem. Négyzetcentinként. A srácok szerintem szerették az autót, láthatóan gyönyörködtek a formájában. Én leesett állal sétálgattam körülötte. Most ahogy kinéz, az egész fantasztikus. Hogy hónapok múlva is egy hologram mentes fényezésű autó lesz e azt csak remélem, de a hozzáállást és alaposságot látva, nem hiszem, hogy gond lesz. Most egy hatalmas tükörfelület az egész. Sehol egy karc, lett egy közel hibátlan fényezésű autóm. Illetve mostmár kettő :-)
A képek polír előtt és után készültek. Közben a bőrápolást is megcsináltam a szokásos AutoGlym ápolókkal.
Képek még. Hogy ide is szövegeljek: Droberto blogja alapján lelkileg rozsdakupacra készültem a lökhárító alatt. Kellemes meglepetés volt, sehol semmi rozsda az alsó merevítőn és környékén. Egyedül a zárhídról szedi le a gumitömítés pár évenként a festéket, de ehhez nem kell lökhárító leszedés, majd nyáron megint lekezelem.
