Kicsit még hatása alatt voltam, hogy az új gumi az első bevetési napon hajlamosabb volt megcsúszásra kanyar előtt. Valószínűleg még a nyári féktávok voltak a lábamban. 20 fokkal hidegebb is volt, de mégis, kicsit tanulmanyoztam a dolgot hátha van lehetőség javulásra. Plussz löketet adott a felismerés, hogy a feleségem autóján 165/70r14 van, ami majdnem 165/80r14, de e2.2,h 2.1 a gyári ajánlás és 50 kiloval könnyebb is az autó. Nos megnéztem, ha túlfújom mindenhol 0.3-mal, akkor mi lesz.
Meg is vizsgáltam milyen az érintkezési kép. A hátsó valószínűleg nem sík betonra feküdt a garázsban és nem is pont ugyanoda, ezért érdemes megismételni a mérést egy kazánlemezen. Az elsőn látszik amire számít az ember. Még a terheletlen állapotban enyhén negatív dőlés hatása is. De az is megállapítható, hogy nincs sok különbség.
Az volt a teóriám, hogy esetleg keményebb gumihoz nagyobb felületinyomás(=keréknyomás) kedvezőbb, jobban belekapaszkodik az aszfaltba.
Lassulásmérővel felszerelkezve kimentem a fehéraszfaltos szervizútra, ami pár század g-n belül vízszintes, és csináltam jópár vészfékezést 70-ről. Sikerült ismételhetően épp tapadásban tartani, századra tök egyforma maximális lassulás eredménnyel, majd olyanokat is mentem pár századon belül, hogy volt benne kis megcsúszás. (Nincs abs). Ekkor 9%-kal nagyobb max. lassulást mértem, ami már lehet nem csak a kezdeti csúszvatapadásra, hanem a gumi csavarodására, a futómű merevségére is fogható.
Nos, azt tapasztaltam, hogy e1.7,h1.8 amire a régi és az új gumit is fújtam az eddigi túrákon, tök ugyanazt adta mint az e2.0,h 2.15, de nagyon, egy-két század g-n belül mindkét esetre. 7 fok volt, napsütés.
Érdekes még, hogy közel 60 évvel ezelőtt gumimárkára lebontva adták meg az ideális keréknyomást, jellemzően e1.7, h1.8 bar.
De pl. a Michelin xas e1.5 ajánl, mig a Kleber h2.0.
Emlékszem, hogy a friss új gumi szeptemberi melegben ugyanott erősen csalinkázott vészfékre, most a hidegben rendben volt. Mitől? Bekopott???! ( a kérge biztosan frankón lement)
Tavasszal a melegben tovább vizsgálódom. Ez a házi módszer egész használhatónak tűnik összehasonlításra.
Kaptam kölcsön egy szondát, kiváncsi voltam milyen a keverékképzés. Valaki szerint gyári fúvókák teljesen jók a gyári speckós motorhoz mostani benzinnel, mások szerint lehet finomítani. Sajnos a kipufogócső végébe tudtam most csatlakoztatni. Elsőre mutatott valamit, tudom, hogy ezzel a módszerrel kis teljesitmény/fordulaton még jelzésnek sem elegendő, erősen szegény irányba csal a környezeti levegő bekeveredése miatt. De a kérdés inkább a magas tartomány volt, ami a mérés szerint nem teljesen van ősszhangban a Weber kézikönyvben bemutatott jelleggörbével. Inkább szegényebb volt nagy teljesítménynél a kézikönyvben leírtakhoz képest (de még 1 alatt), ami meg ellentmond a nyári tapasztalatokkal.
Centiken múlt, hogy a fodulatszámjel vezetéke odaért.
Jó hir, hogy a fordulatmerő nagyon pontos felfelé, viszont nagy a hiszterézis lefelé irányba mozduláskor.
Tavasszal folyt. köv. ha felkerül a csőre az M18x1.5.
Vezérműszíj görgőkkel
Vízpumpa
Hosszbordás görgőkkel
Bordásszíj hajtókerék
Üzemanyagszűrő
Olajcsere
309220km
Sokat futott a járgány idén. Lecseréltem az olajat, hogy ne rágja az értékes fémeket a hosszabb állasok során télen.
7387km-t futott eddig ebben az évben, egyben ennyi is ment bele az olajba. Új rekord mindkét esemény.
46371km mióta én hajtom az autót
A másnap megint fagyosan kezdődött, jeges ablakok vártak az autón, így azt eszeltem ki, hogy a reggelt csavargással töltöm míg felszáradnak a hegyi utak. Szádvár, Torna vára, Dernő, Lucska, Andrássy-mauzóleum Krasznahorkaváralján. Jól elment az idő ezzel, egyik ámulatból a másikba estem. Gyönyörű vidék.
Csak nem hagytam annyiban és felmentem kétszer a kis keskeny utacskán, tényleg jobb így napfényben, bár nagy előnye az esti autózásnak, hogy jó előre látja a szembe haladót az ember.
Beugrottam Rozsnyó főterére is, majd Nyilas felé még párat fordultam a durva aszfaltoson, készült is egy emlék videó a gépészkedésről. (nagyon lapos és hitvány leképezése a valós élménynek, csak arra jó, hogy segitsen előhozni az emlékeket)
Elkeveredtem Rudnára, amint a guglit böngésztem, hogy ez hogyan sikeredett így, egy versenyautó csinált három fánkot a község közepén feltartva három-három autót a főúton, majd kilőtt. A szemben lévőket nem láttam a gumifüsttől. Ez kemény mutatvány volt, de lehet csak nekem tetszett...Fél perc múltával mire felocsudtam, lefotóztam a helyszínt. A füst lassan oszlott csak.
Hazafelé Csetnek, Pelsőc, Ragály, Gömörszőlős, Serényfalva, Farkaslyuk, Szilvásvárad. A főszezon ünnepélyes lezárásaként Mónosbélen Gombóc Artúr Vidéki Nyalodájában fagyiztam egyet. A tulaj nagy olasz autó rajongó, volt miről beszélgetnünk.
Sötétben hazabotorkáltam a szokásos Jászapáti, Újszász, Kőröstetétlen útvonalon.
1058km
46235km
Lucska felé
Lucskán
Lucskán
Vasgyár Dernőn, ahol a Lánchíd lánc készült 1844-ben
Andrássy-mauzóleumnál
Krasznahorkaváralja feletti kis utacskán délben
Dénes felett
Ugyanott, csak lentről felfelé nézve
Rozsnyón
Valahol Rudna előtt
Oszladozó gumifüst Rudnán
Gömörszőlősön uzsonnáztam
Hehééjj. Újra túra a Gömörségben. Kis átnézés után jónak ítéltem az autót, olaj feltöltés, mehet. Fél nyolc volt már mikor elindultam.
A balatoni bemelegítő kanyargós most nagyon bizonytalan volt a fehér aszfaltos csúszós oldalon, mintha jégen próbáltam volna menni, óvatosan feljutottam a hágóra, a túloldalon fogta, kicsit meghajtottam az autót.
Osztottam-szoroztam, hogy mikor tankoljak, karcosnak éreztem a Rozsnyót, így Ózdra szavaztam. Egy gyönyörű arany Giulia Q állt a benzinkút parkolójában. Ez bizony Laci barátom autója. Nem beszéltük meg a találkozót itt, de nagy öröm volt összefutni. Vázoltuk ki merre menne a nap során, megegyeztünk egy kora délutáni ebédben valahol Nyilas felett a hegyen.
Engem most egy kanyarodási technika foglalkoztatott, ezért a Ragály feletti jól belátható, csúszós aszfaltú kanyarhoz mentem. Aztán van még kettő ilyen Kánó mellett, ott is töltöttem egy kis időt. Fel-le ez összesen hat alapeset. Közben újra összefutottunk Lacival, ő már leautózta a teljes Ragály-Perkupa-Ragály kört míg én itt szöszöltem a kanyarvétellel.
(Utána szerencsém volt, hogy felkerestem az aggteleki szállást, mert kiderült, este zárt ajtókat találtam volna. Sikerült elinptéznem. Hiába volt nálam egy hálózsák vész esetére, félek, hogy az nem lett volna komfortos fagypont alatt kint az éccakában.)
A Pelsőc-Páskaháza-Kuntapolca-Csetnek részen még csak egyszer jártam, de ez is igazán nagyszerű vonalvezetésű útszakasz. Csetnek után az erdőn keresztül voltak nyirkos részek. Veszverés-Nyilas remek - most a legnagyobb kedvenc -, utána fel a hágóig az 533-on. Ezen az új, sima, fekete, néhol nyirkos aszfalton nem volt túl jó a tapadás. Volt még egy fél órám, visszamentem a tó felé az 535-ösön. Az micsoda hullámvasút Hollópatakig, mentem kettőt, az a biztos. Elindultam lefelé a hegyről, majd jön amikor jön a Giulia Q, nem lehet eltéveszteni, nem kerüljük el egymást.
Nyilason haraptunk egyet, közben megbeszéltük a tapasztalatokat, hogyan kopnak a gumik, merre mi hogyan volt. Magam részéről összeszoktunk az új abroncsokkal. Ők is idomultak, meg én is. Múlt túrán még sokat küzdöttem a kanyar előtti fékezésekkel, de a hideg, néhol kicsit nyirkos aszfalton nem várhatom el azt amit nyáron még a régi gumi teljesített. Egyébként a Nyilas-Veszverés közötti durva aszfalton nagyon jól ment. Ez maradt a nap hátralévő részére a fő terep.
Készült még pár emlékfelvétel a Q mozgásáról egy jól kiválasztott kanyarban, aztán elváltak az útjaink.
Én maradtam még besötétedésig, vagy három-négyszer végigkanyarogtam a távot, pazar gépészkedés, pont az autónak való útszakasz. Gördülékeny, sima haladás, semmi felesleges gépnyúzás, jól ment, vigyorogtam. Persze ekkor már a madár sem járt a hegyen.
Miután a benzin kezdett elfogyni, el kellett menni Rozsnyóra (bő tíz kilométer), majd kigondoltam, hogy újszerű lesz, ha teljes sötétben megnézem a Krasznahorkaváralja feletti kis keskeny utacskát. Sajnos a korabeli lámpa néhol picit korlátozta a haladást, így csak egy kör lett belőle, meg kellemesen el is fáradtam ekkorra már. Jobb is, nem kellene legyalulni az autó oldalát.
550km
Ózdon
Nyilas felé napsütésben
Ugyanott
Nyilas felé alkonyatkor
Fagyos reggel Aggteleken (másnap)
Kánó felé (másnap)
Szőlősardó után, még soha nem láttam napfényben, mindig délután jártam ott (másnap)
Bekoptatva (másnap)
Torna vára romja (másnap)
Kiskovácsvágása (másnap)
Hét óra előtt indultam. Hideg volt, Kocsér felé deres volt a határ mikor a Nap pont szemben kelt fel. Balatonnál a keleti oldal nagyon bizonytalan volt, ezért a nyugati durvább aszfaltoson mentem kettőt ráhangolódásnak. Az új gumi itt hozza amit várok tőle.
Ózdon tankoltam, aztán irány Imola és Kánó a remek kis belátható kanyarokhoz egy kis kanyarodástechnikai gépészkedésre. Három ilyen kiemelt állatorvosi visszaketteses kanyarom van. Oda-vissza hat féle eset. Lehet tanulmányozni az ingamozgást.
Nagy nyugalom volt Szepesremetéig, utána fel a hegyre, majd beugrottam Imrikfalva felé egy darabig, ahol a legjobb a hullámvasút, nem lehet kihagyni, van gyorsulás minden irányban. Hehh, naggyon kemény, ilyet még. Kettőt kellett mennem.
Nyilas és Veszverés közötti szerpentin tetszett most a legjobban, forgalom sem volt, így jópárszor megfordultam rajta. Alkonyodott, de előbb elfogyott az üzemanyag mint az autózási kedvem, elugrottam gyorsan Rozsnyóra, aztán vissza. Jól kigépészkedtem magam míg tök sötét nem lett és a lámpa kevésnek bizonyult. Az új gumikat becsülettel felavattam, kicsit billegve, de maradhatnak. Persze jó húsz fokkal hűvösebb is van már, az elvárást is igazitani kellene ehhez. Végső ítéletet majd jövő nyáron tudok mondani.
600km.
A másnap meglepően fagyosan indult. Sétáltam a határban egy órát mire kilencre a reggeli napon leolvadt az autó és útnak indultam. Felkerestem a régi kedvenc rég nem látott utakat: Nyustya, Szirk, Turcsok. Kár, hogy a Rákos-Nyustya útburkolat nem százas, pedig nagyszerűek a hosszú hármasos, rövid négyeses kanyarok. Felfedeztem, hogy milyen klassz a Nandrás-Rákos és a Kövi-Süvéte útvonal is. No és Deresk-Rákos örök kedvenc szakaszon is voltam párszor.
Kocsér felé
Serényfalván a templom mellett
Ugyanott
Áj melletti vízesések
Alkonyatkor Nyilas felé a hegyen
Utolsó előtti kör során a hágón
Aggteleki reggel, szivatóval alig indult
Jegesen
Megint Kövi mellett a mezőn
Lévárton
Süvétén
Nyustya és Rákos között
Kecskemét-Jászapáti-Ózd-Serényfalva-Ragály-Aggtelek- Ragály-Imola5x-Kánó5x-Perkupa-Torna-Áj-Szepsi-Stósz3x-Imrikfalva-Nyilas-Veszverés3x-Rozsnyó-Nyilas4x-Rozsnyó-Aggtelek
Aggtelek-Pelsőc-Gice-Jolsva-Nandrás-Rákos-Kövi-Lévárt-Kövi-Süvéte-Kövi-Rákos-Nyustya-Szirk-Jolsva-Süvete-Kövi-Nandrás-Jolsva-Gice-Pelsőc-Aggtelek-Imola5x-Kánó5x-Ragály-Ózd-Jászapáti-Kecskemét
1127km
45177km
