Történt, hogy egy ideje az indítás nem volt mindig zökkenőmentes. Hidegben (5fok alatt) simább, ennél melegebben hidegindításkor rúgott a motor, néha fájóan nagyot.
Önindító volt a verdikt. Ideje volt már, az utolsó láncszem, ami esedékes, hogy váratlanul felmondja a szolgálatot így 300000 km környékén, az meg nagy szívás az út szélén. Már ott volt a listán, de mindig csúsztattam a dolgot. Emellett az olajfogyasztás is megnőtt és a légsűrítő nyomott oldalán olajpermet jelent meg. Rá kellett már nézni. Rekord másfél éve nem volt szerelőnél az autó.
Kapott egy csere Bosch indítót, meg egy felújított turbót. Ez utóbbi rosszul esett, mert öt éve ez már egyszer papíron lement. Gyanítom papíron, mert 50000-60000 alatt talán nem kellene csapágyasnak lennie egy rendesen megcsinált turbónak egy karbantartott motorban. Akkoriban a geometria változtató behajtásánál fújt ki, azt kellett volna csak orvosolni, helyette kaptam egy felújítottat (?). Na mindegy, rég volt vagy nem volt. Ezzel együtt most még került bele új olaj, légszűrő, amit megkíván az új turbó a siker érdekében.
Az eredmény örömében beszereltem a bontóban kukázott törésmentes(!) 2.0Jtdm motor hangszigetelést.
Végére értem a klasszikus meghibásodási lehetőségek sorának. (szívósor tisztítás, ellenőrzés, EGR szelep, fedele, generátor, olajpumpa tömítés, kettőstömegű, tengelykapcsoló, rugótörések stb.) Ja, még egy DPF tisztítás/csere simán beeshet.
Talán még eljár egy ideig. A 159-ek is fogynak már. Szép fehérben.
302214km
Újra megnéztem az Izsák-Orgovány-Jakabszállas szakaszt. Jók a kanyarok, de a köztük húzódó egyenesek kissé hosszúak ennek az autónak. Van pár elég rosszindulatú bekunkorodó derékszögű kanyar, figyelni kell.
Arra jöttem rá, hogy nem a váltó a zseniális ebben az autóban, hanem a váltó és a hozzá hangolt kuplung együttese. Öröm gépészkedni vele.
Érződött, hogy régen mentem sokat vele, kicsit rozsdásak voltak az idegpályák, de a végére belejöttem. Szenzációs az indulás is ahogy a karbis motor minden apró pedál mozdulatra reagál. Ja és a hangja.
Nem lehet megunni. Őrület ez a gép.
Már nagyon várják a felvidéki hegyek.
Kecskmét-Izsák-Orgovány-Jakabszállás-Kecskemét
69km
39488km
Cseréltem a szíjakat és a gyertyákat is.
Úgy döntöttem, hogy ezt most én intézem. Kicsit hajtott a kíváncsiság. Elévülhetetlen érdemeket szerzett Laci a siker elérésében és Gábor is sokat segített. Kellenek a céleszközök, ha az autóban van a motor, fokozottan. Sok idő elment vele, hosszú átfutással, de ehhez is konyítok már. Az elporladt vezeték burkoló csöveket is cseréltem.
Próbakör megvolt, jó lesz.
206456km
Egy éve készült ez a kép szokatlan témával. Mennyivel nagyobb a 159!
Mérsékelt lelkesedéssel indultam el a szokásos Izsák felé vezető úton egy kis gurulásra. Végül nagy autózás lett belőle. A nyárias melegben az ablakot teljesen lehúztam, füldugó a bal fülembe, napszemüveg, kesztyű, aztán hajrá. Eszembe juttott Davide Cironi Alfa GTJ rövid videója, teljesen hozta az élményt. Remek kis sprint volt egy nagyszerű autózós autóval.
~40km
Megjárattam újra. 20km felfűtés, aztán szaladhat. Sok még ebben a hidegben a 7 és fél liter olaj a hatalmas passzív hűtésű olajteknőhöz.
Jól szól a kis nord.
~50km
39318km
Szembetűnő volt a különbség az egy héttel korábbi felvidéki túra helyszínéhez képest.
Átmozgattam, jól ment.
Csak ennyi maradt meg bennem: "az alföld tengersík vidékin"
~50km
Tavaly szeptemberben volt, amikor az útvonal terve elkészült. Sikerült a társaságnak annyira elhúzni az időt, hogy a tél beköszöntött. Kicsit lassan ébredtünk idén, inkább a naptárt néztük mint az időjárást, szerintem simán el lehetett volna menni két hete is, de hát februárban(!), ilyen még nem volt, nem is gondol rá az ember. Végül Laci barátommal ketten tudtunk most részt venni.
Rétságon tankoltunk. Ipolyság, Egeg, Zsember, majd négyszámos utakon Bagyan és Bacsófalván keresztül jutottunk el Selmecbányára. Nem volt olyan klassz mint amit a gugli ígért. Kicsit döcögött, de a kanyarok elég jók arrafelé is. A Selmecbánya-Teplafőszékely-Szklenófürdő rész igazán tetszett, mentünk háromszor, olyan jó kanyarkombinációk voltak ott. Ekkor még az utak teljesen vizesek voltak az éjszakai esők miatt. Utána pár kilométert a Garam-völgyében kellett megtenni, majd Szénásfalu, Vihnye, Hodrushámor útvonalon mentünk. Sajnos már nem tudom beazonosítani az utak minőségét, de elég jó volt autózás szempontjából. Zsarnóca után az 512-esen haladtunk Pálosnagymező felé, kiváló volt az út, de vagy 10-15km hosszan egybefüggő lakott területen vezetett.
Az volt a nagyszerű terv, hogy ne kelljen a Nyitra lapos öntésterületén menjük, levágjuk Kicő felé az utat az 511-es hegyi úton. Nagyugróc után útzárba ütköztünk. Nem megfontolt, de gyors döntést hozva elhatároztuk, hogy a köves úton megkerülhetjük a felújítás alatt lévő 5km-es szakaszt. Mikor majdnem célba értünk egy sorompóba ütköztünk. Nem volt mit tenni, visszadöcögtünk és kerültünk a laposon Kicőig. Kistapolcsány, Ebedec, Nagyülés, Újbánya. Nem volt különösen emlékezetes, de jót autóztunk arrafelé is. Indulás előtti napon jól észrevettem, hogy Magasmart és Majere közötti út elég jó lesz és nem kell a Garam-völgyében menni Selmecbánya felé. Tévedtem, nagyon döcögött, de nem sajnáltuk végül azt a negyed órát, mert az 524-es Selmecbányáig nagyszerű. Forgalom továbbra sincs, csodás aszfalt, pazar kanyarok, hullámok. Elhatároztuk, hogy Szklenófürdőig kerülünk még egy negyedik oda-visszát mielőtt hazaindulunk. Majd mikor visszajutottunk Selmecbányára az 51-es és a 2538-as kereszteződésében hosszan beszélgettünk. Hét óra volt már mikor elindultunk hazafelé. Nekem óriási volt Selmecbánya után az erdei kacskaringós 524-esen tök sötétben autózni. Akkor már mindenki otthon volt, az út teljesen üres, lemaradtam, hogy Lacit ne zavarja a fényszóró.
Rétságon tankoltunk, összegeztük a napot. Selmecbánya és az onnan kivezető utak miatt érdemes eljönni errefelé, de csak ezért az Alföldről határeset. Ki is eszeltük, hogy egy kombinált útvonal a korábbi kedvenc túraútvonallal jó lenne.
Engem továbbra is nagyon szórakoztat a gépészkedés, a bal láb, jobb láb használata a féken, az sem zavart, ha párszor rosszul tippeltem és mégis vissza kellett volna kapcsolni kanyar előtt, de ott kellett tartani végül a féken a bal lábat. Néha pont az ellenkezője jött, jobb a féken sarokkal már készülök a gázon a visszakapcsolásra, de nem kell szúrni az alacsonyabb fokozatot, aztán vissza a balt. Tetszett, hogy sokáig vizesek voltak az utak.
Nagy tapasztalat, hogy a gugli utcakép csal. Nem azért mert friss vagy nem friss, hanem a kanyar és hullám kombinációt nem adja vissza és pont az ami miatt maradandó az autózási élmény vagy éppen csak egy jófajta hegyi úton hajtunk egyet. El kell menni az esélyes helyekre, meg kell tapasztalni. Az útminőség is csalóka, gyakran jobbnak látszik.
782km, őrület. Tavaly nagyon háttérbe szorult ez az autó, de ebben is van ’vitamin’. Fáin kis gép.
kép1 valahol Szklenófürdő közelében
kép2 ugyanott
kép3 döcögünk a kerülőúton
kép4 másik nézetben a kerülőút
kép5 ugyanott farakással
kép6 talán Maholányban a Zsitva partján
kép7 Magasmart és Majere között
Kmét-Izsák-Orgovány-Jakabszállás-Kmét
69km
Ment ahogy kell menjen, nem lehet megunni.
Azok a derékszögű kanyarok..
Ez is elkészült. Mióta nálam van az autó nézegetem, mindig megakadt a szemem rajta. Horpadás volt, nincs a bal első ajtón. Rutinos szakember kipattintotta.
