Legutóbb annyit foglalkoztam az autó 20 évével, hogy felmerült bennem, el kellene menni még egyszer idén a hegyekbe, ha esik, ha fúj. Gondoltam gyorsan átváltom a megálmodott kakucsi esős tréninget egy éles, esős bevetésre, mégpedig a kedvenc felvidéki terepen.
Korán indultam, egészen Ózdig esett az eső. Bíztam benne, hogy a délutánra ígért erős szél majd hoz száraz aszfaltot is, így még ha nem is válik be a nagy terv, azért lesz egy hagyományos autózás száraz útfelületen. A szél elmaradt, a vizes útszakaszok megmaradtak a nap végéig.
Egészen Balatonig vártam, hogy megnézzem miként lehet autózni az adott körülmények között. Először bennem volt a zabszem, de öt kör alatt a vizes fehér aszfalton előjöttek az idevonatkozó emlékek. Úgy láttam, hogy így is lehet jót autózni. Hát akkor menjük a sűrűjébe.
Gömörfalva-Rákos rész, ami egyik nagy kedvencem, tényleg szinte teljes értékű volt. Egyedül Deresk után az erőben a falevelekre kellett jobban figyeljek, amúgy szépen fogta. Az erősebb figyelem a vigyort mosolyra mérsékelte most.
Szirk felett Laci barátom autójának előző heti gumicsíkjait még nem mosta el az eső.
Szépen, gördülékenyen ment a kis Alfám a kezem alatt, míg kétszer bejártam a Szirk-kőbánya részt. Turcsok felett megmutatta magát az igazi ősz, ködbe burkolózott az erdei út. A gumi most nem csikorgott, inkább faragta az aszfalt. Jót lehetett menni.
Átutaztam Rozsnyóra, ahol tankoltam. Az volt a tervem, hogy két teljes Krasznahorkaváralja-Stósz kört megyek, de ez elmaradt, mert Dénes felett a hágó felhőben volt és ez azt jelenti, hogy az út jó részén csak tapogatózni lehetett. Inkább mentem háromszor Szomolnok és Stósz között.
Visszafelé a kőbánya és Szirk között még a köd is megmaradt, kicsit talán szikkadt a víz az úton, de annyira nagyot lehetett így is menni, hogy háromszor végigszaladtam rajta.
Késő délután már a felhőzet vékonyodott, kicsit a nap is kisütött, a Rákos-Deresk részen felesben volt száraz, kétszer kellett menjek mire el tudtam búcsúzni a hullámzó kanyaroktól.
Jó volt megtapasztalni, hogy így esőben, vizes úton is lehet jót menni, magam is meglepődtem ezen, eddig erre nem vállalkoztam, kerültem a gondolatot is. Elég jól fogja, levelekre kell vigyázni. Drámaian lassabban nem kell menni, sőt, teljes értékű túra volt, nagy vezetéssel, új élményekkel, tapasztalatokkal.
Szegény autó ilyen mocskos talán még soha nem volt. Egerben lemostam, hogy hazáig kiszáradjon minden porcikája. Sajnos az a kézi mosó már máskor is cserben hagyott, övvonal alatt opálos maradt. Másnap ecsettel a megmaradt lerakódáskokat letisztítottam az aljáról, kerekívekről, megérdemli, hogy vigyázzak rá.
Első gumik szinte meghaltak.
Őrület ez az autó.
815km
38474km
kép1 tükröződés Balaton felett a hágón
kép2 Turcsok előtti tájkép a kormány mögül
kép3 Csetnek főtér
kép4 Krasznahorka felett, épp a felhő alatt
kép5 Deresk előtt
kép6 a túraautó bevetés után
kép7 uzsonna Lévárton
Igen, eltelt húsz év mióta megszereztem ezt a kis autót, akkor 35 éves volt. Összeírom az elmúlt időszak főbb mozzanatait.
2003.10. – 2005.10. Felújítás, aprólékosan, de csak az üzembiztonságot érintő alkatrészeket cseréltem, úgy mint teljes fékrendszer, teljes első futómű összes gömbcsukló, szilent, összekötő, segédkormánymű, váltószilent, kardánkeresztek, hűtőrendszer, gyújtásrendszer, vezérműlánc, szívószelep olajlehúzó. A bódét kitakarítottam, alját lemostam, mindenhol üregvédelem, zárak, ablaemelők, oldalablak zsanér, ablak tömítés, elektromos vezetékek, mk1 első lökhárító stb.
2005.10- 2006.08 Midlands B és C utak
2006.08. európai túra, magyar honosítás, OT vizsga
2007 a hátulját kiigazították, kis festés
2009 hozzá való szívórendszer, légszűrő
2010 motor és váltó felújítás az észszerű visszafogottság szerint, így csak jobb lett de nem jó, főtengely csapágyak, szelepek, szelepvezetők, szeleptőkék, kuplung, új tömítések, nyelestengely csapágy, a nagy bajok, a nagy csörömpölés megszűnte után előjöttek a kisebb bajok, pl. dugattyúgyűrű zörgés 2800-as fordulaton, szeleptőke ketyegés, rohadtul idegesítettek, 2 bükki nagy túra
2011 bele való vezérműtengely, ami az 1600 GTV-vel azonos, a régi ramaty volt, OT vizsga
2012 165-ös gyári méretű gumi, két felni csak 5”-os volt, azok helyett vettem 5.5”-ost, szürke bele való Mk1 szőnyeg és gumi taposószőnyeg (olyan volt a 1300GTA-ban is)
2013 segédkormánymű csere
2016 akkumulátor, kardánkeresztek újabb cseréje, OT vizsga
2017 motor és váltó felújítás II. , most mindent, csapágyak, dugattyúk, hengerek, vonalba fúrás a hengerfejen, új szelepülékek, szeleptőkék, gyari hézagok, olajfuratok stb.. A váltón az egyes, kettes, hármas szinkron, egy csapágy kivételével az összeset cseréltem, kormánymű tömítések
2018-2019 elkezdtem rendesen használni is, eddig csak évi 1000km-t ment, üregvédelem újra, Kakucs esőnap
2020 karburátor teljes felújítás, benzin szűrő+ nyomásszabályzó beépítése, üzemanyagtartály tisztítás, fél liter rozsda!, waxolajozás frissítése az autó alján, fényezés felpolírozása, közepes majd hologram, 2 nagy túra
2021 visszaemeltem az elejét gyárira, hogy a futómű geometria olyan legyen amilyennek lennie kell, új gumik, hengerfejtömítés csere, váltó kapcsolóvilla O gyűrűk cseréje, nagy munka volt, OT vizsga, 4 nagy túra, vezetestechnikai tréning, Kakucs esőnap
2022 új akkumulátor, új első kerekcsapágyak, új fékrendszer tárcsák kivételével, 4 nagy túra
2023 új hűtő és fűtő rendszer gumi alkatrészek, vízpumpa, 4 nagy túra
Ez idő alatt összesen 37659km
Tervek fontossági sorrendben:
segédkormánymű újabb cseréje, már megvan, csak be kellene építeni
kardán behajtás forgótömítés csere, kardántengely csere, már megvan, de nem bízom benne, kellene egy leszakadásvédőt lézervágni
szelephézag állítás, az új szelepülékkel elment 20+ezret, előtte gyakran kellett igazgatni, de most már hallom, hogy kicsit kattog
lassan elfogynak a gumik, a hegyekben hagytam a mintázatot
karburátor kettes henger pillangó jobban nyitva van mint a többi három, az alapjárat nem olyan amilyen lehetne, ezen még nincs by-pass, átmeneti szakaszban sem tökéletes, szépészkedés, ettől még jól megy
lökhárító polírozás, indexbúra spiáter krómozás, szépészkedés, ettől még jól megy
talán egyszer a külső tükröket is leszerelem, szépészkedés, ettől még jól megy, de egyre jobban zavar hogy rajta van
…és számtalan apróság lenne még, amikre talán soha nem kerül sor, végülis hordozzák az autó 55 éves történetét, apró sebek itt-ott
Veszprémben volt jelenésem, gimnáziumi osztálytalálkozó. Kicsit háttérbe szorult a V6 ebben a szezonban, valahogy mindig az öreg GTV felé billent a mérleg.
Most kapott egy lehetőséget a gyönyörű bódéba épített kis hatos busso a kilencvenes évek autótechnikájával.
A délelőtt alkalmas volt egy kisebb bakonyi bejárásra, alfistarg78 barátom is csatlakozott Kecskemétről.
Korán indultunk, hogy legyen idő teljesíteni a tervezett útvonalat. Az 52-est kihagytuk, az egy rettenet, inkább egy 20-assal hosszabban, Izsák, Csengőd, Akasztón keresztül mentünk. Csak Solt előtt van úthiba és forgalom. Reggeli Solton a Kurta Kocsmában. Cecéig sokan nyüzsögtek az úton, ez várható volt 9 óra környékén. A 63-ason Székesfehérvárig, majd Bodajk, Szápár. Tés felé a szerpentint megnéztük háromszor, sajnos egyben nem tudtuk a 3-4km-t megtenni. Majd Tés-Bakonynána-Alsópere-Olaszfalu-Zirc, ez szerencsére elég nyugodt volt. Zirc-Bakonybél, egészen a Hubertlaki-tó bejáratáig, ahol megfordultunk. Ezen a részen mindenki is élvezte az utolsó nyári napot ebben a szezonban. Azért megtaláltuk a módját egy kis élvezetes autózásnak.
Hárskút-Nagyvázsony. Utána egyedül folytattam az utat Dörgicse-Pécsely-Balatonfüred-Tihany-Balatonfüredre. Pécsely előtt a Kakas-hegyről a balosok lefelé és utána öregapám birtoka előtti egyenes szakasz emlékezetes volt most is és nem csak azért mert ott tanultam meg motorozni. Füreden első sorból nézhettem a szüreti felvonulást majd negyed óráig. Kicsit késésben voltam már, onnan fél perc a szüleim háza.
A szombat nyüzsgős errefelé, hétköznap érdemesebb lehet menni.
Másnap haza, Dunaföldvár-Akasztó-Izsák-Kmét.
Az autó remek, mint mindig, csak tartsa az ember észben melyik fokozatban van, forogni szeret, menni nagyon akar. Foglalkoztam a pedálkezeléssel, fékezéssel. Alapvetően itt csak a fordulatszám szinkronizálásra kell a gázfröccs, nem kell duplakuplung, kicsit más az időzítés, és bátrabban is kell a gázba rúgni, egyrészt lassabban ugrik a fordulat, másrészt hamarabb kifogy a lendülete (perdülete) mint az öreg nordnál. Ennél az autónál sarok talppal kell gázra pöccinteni, a 105-ösnél inkább a lábfej oldalával. Idővel előjöttek az idegpályák emlékei, újra belejöttem. Párszor kipróbáltam a jobbról ballábra fékátvételt, néha az is kellhet, jó ha megvan az is a kelléktárban. Továbbra is egy kellemetlenséggel szembesülök, hogy erős gyorsításnál vacakabb úton nagyon kóvályog az autó, hiába raktam vissza a gyári ET-s 16”-os kerekét. Nyilván az elsőkerekesség az alapvető oka, de nem tartom kizártnak, hogy az ültelés tovább rontja ezt a tulajdonságát. (Az alap 159-ből elég jól kigyomlálták ezt.) A rövid felső lengőkar nagyon progresszíven küldi negatívba a kerékdőlést, növeli az utánfutást, viheti a talppontot, az meg növelheti az elkormányzási hajlandóságot. Érdekelne milyen lehet gyári állapotában. Lassan visszakanyarodok oda, hogy csak egy tuning kell erre az autóra, a szolid sportkipufogó. (korábban a szárnyat, meg a 8”-os kereket félretettem már) Ez a kipufogó egyébként olyan, hogy 100-nál lehúzott ablaknál már szinte nem is hallani semmit a motorból, a hajtáslánc meg olyan selymes, alig érzékelem hol állunk éppen. Az öreg GTV-t nyáron lehúzott ablaknál is tudja az ember követni, a vibráció, motorhang jobban segít, nincs olyan hogy kis bambulás és elfelejtek visszakapcsolni. Érdekes volt még tovább ízlelgetni az első és hátsó hajtás adta különbségeket. A lényeg, hogy a 105-ös közel hatvan éves technikája alacsonyabb sebességnél adja az összességében markánsabb impulzusokat, ezért vidéki utakon autózásra nekem nagyobb élmény, továbbra is a szívemhez közelebb áll.
Nagyszerű autók.
Mindösszesen 629.2 km.
205139km
kép1 erőgyűjtés a tési emelkedő előtt
kép2 nyárvégi gesztenyefasor Alsóperéből
kép3 füredi Szüreti Fesztivál
Lehetőségem támadt egy nagyobbacska fordulóra.
Lehetne több kanyar és hullámvasút. Az útminőség végig elég vagy nagyon jó, kivéve Solt és Fülöpszállás előtt pár kilométeren.
Szépen ment, ahogy kell.
Kmét-Páhi-Csengőd-Akasztó-Solt-Harta-Dunatetétlen-Akasztó-Csengőd-Fülöpszállás-Kisizsák-Izsák-Kmét
160km
kép Fülöpszállás és Kisizsák közötti fasor alatt
A Kisfityó műszaki nélkül, az éves sátortáborozáshoz a fuvart a V6 biztosította.
Kmét-Vadkerti-tó-Kmét
Szombatra esett most a választás. A nyár lassan elmúlik, hűvösebb az idő.
Szerdán este már legördítettem a ponyvát a kis zöld autóról, igen, megvan még, klassz kis járgány. Fokozódott a hangulat. Beleszagoltam a kabinba, lepörgött pár emlék a közelmúltból. Másnap átnéztem, felfújtam a kerekeket, folyadékszintek, egyebek.
A nap már csak tizenkét és fél órát van fenn, így egy kora reggeli indulás mellett döntöttem. Mikor ébredtem, azzal egy időben hallottam az esőt kopogni a párkányon. Az egész országban csak itt esett. Össze is szedtem pár százast, mondván majd Egerben lemosom (elfelejtettem). Negyed hatkor sikerült a benzinkúttól indulni. Pirkadatkor már Törtelnél jártam, még egy búcsú zápor bekapcsoltatta velem az ablaktörlőt. Újak a lapátok, egész jól kiláttam a kétzsebkendőnyi részen. Közben azon járt az eszem, hogy a vadak ilyenkor visszahúzódnak vajon vagy nekik nem történt semmi. Fél percen belül láttam egy őzet.
Egy komoly motoros raj húzott fel a Bükkbe, én folytattam utam Szarvaskő felé. Elég nagy volt a nyüzsgés, de Mónosbél után kitisztult minden. Szokás szerint Balatonnál következett egy kis ráhangolódás az autóra. Megvan, tán kicsit sok is, mentem is tovább Ózdra hat kis keleti csúszós oldali oda-vissza után. Mi ez a rohadt benzinszag? Telelocsoltam a csomagtartót, meg foltos az autó oldala. Megvan, ha pont a másik oldalról zárom a sapkát, akkor tömít rendesen is. Akkor így. Még mindig tanulok valamit az autóval kapcsolatban.
Lévárt, Deresk, Kövi, Rákos. A vigyor végig ott maradt, szerencse, hogy van szélvédő, mert különben úgy járok mint az egyszeri motoros. Ez a hullámvasút, nagyszerű ívekkel remek terepe ennek az autónak. Javarészt négyeses, gyakran hármas, párszor ötösben érdemes menni.
Majd Nyustya felé kanyarodtam. Legutóbb ez a rész volt a legemlékezetesebb, ezért kezdtem itt, de most valahogy soknak éreztem az úthibát. A Nyustya felöli felén azért egész jót lehet menni. A gumi most sem szerette. Egy autót sem láttam talán. Nyustyán megfordultam.
Szirk-Turcsok hibátlan, Lubény, Jolsva, Sebespatak, Rozsnyó. Majd fel a hegyre Krasznahorkaváraljától. Felfelé nagyon bejött, a jobbosokat szinte a bója érintésével kellett venni, hátha jön valaki szemben, elég szűk az út. A hágón túl durván lejt, van öt-hat visszafordító, durrogás, visszakettő. Pár helyen volt „közönség” is. Szomolnok-Stósz is remek, változatos kanyarokkal a nagy erdőben át a hegyen, számos visszafordítóval egészen a négyeses részekig. El is határoztam, hogy miután visszamegyek Rozsnyóra tankolni, ezt a vonalat újra be kell futni. Ekkor már igen hiányzott az ebéd, de nem találtam alkalmas helyet. Így az oda-vissza lement ebéd nélkül.
Úgy láttam, hogy Szepespatak felé nem érdemes menni, legutóbb sokan aggattak arrafelé, meg elég hosszú is. Inkább Rozsnyó-Veszverés-Nyilas útvonalat választottam. Pont belenyúltam, rallyverseny volt a hegyen, lezárták a szerpentines részt, meg kellett fordulnom. Jöttek lefelé a 130-as Skodák, mentek velem Jolsva irányában. Durván rövid áttételezésű versenygépek. Bíztam benne, hogy nem Turcsokra igyekeznek, szerencsére Dobsina felé tartottak, én meg nyomtam vidáman egy kövér gázt a henckói elágazásnál balra fel a hegynek, Jolsvának.
Turcsok-Szirk nem hazudik, klasszul vettem a kanyarokat, a technika szépen dolgozott a kezem alatt, gördülékenyen, de tempósan, elégedett voltam.
Zeleznik előtt végre találtam egy pihenőhelyet. Uzsonna-ebédeltem egyet, gyors helyzetjelentés a másnapi túrázóknak. Talán majd ők is mesélnek, milyen a Q-kal errefelé.
Nem álltam rosszul az idővel, belefért még a Rákos-Kövi-Deresk kétszer. Fáradtabb voltam mint reggel, volt már kanyar aznap bőven, a vigyor mosolyra változott, de nem tudtam volna úgy itthagyni Gömört, hogy ne menjek még egy ráadás kört.
Hazafelé a „vizsga” Balatonnál felfelé jól sikerült, gördülékeny, harmadikas, ballábas fékpöcköléssel, visszafordítók kettőben. Régebben az alján is kettesben erőltettem.
Lehetetlen megunni ezt a kis járgányt, az egész autó a vezetőülés, vezetés élménye köré készült. Ha meg kiszállok és ránézek, akkor is egy remekmű. A hatvanas évek autós esszenciája benne van. Gépészkedés, gázfröccsök, a rekedt, érces hangja, a motorfék-hörgés. Egyszerűen nagyszerű. Őrület.
851km húzós, csak a három rátankoláskor és uzsonnakor állt a motor
37499km
kép1 pirkadatkor Törtel és a zápor előtt
kép2 Dénes felett
kép3 ugyanott
kép4 Csíkszentkirály ajándéka Krasznahorkaváraljának
kép5 Stósz és Szomolnok között már a hágón túl
kép6 ugyanott
kép7 uzsonnázóhely Zelezniknél
kép8 alkonyat Tenk után
Kicsit megmozgattam Ágasegyháza felé naplementekor.
Visszafelé a meleg olaj már engedte, hogy picit megkergessem. Őrület ez a masina.
35km
Készült egy remek cikk az autóról. Jók a képek is.
https://vgm.hu/exkluziv/alfa-romeo-1750-gtv-mk1-a-megvalosult-alom/
Nem kerestem az alkalmat, de nem álltam ellen. Némi áldozatot kívánt az ügy, mert már ACity után képződőtt egy új, masszív rovarhulla réteg az autó elején. Sajnáltam letakarítani...
Kmét-Dföldvár-Bfüred-
Veszprém-Szentgotthárd
Szentgotthárd-Csákánydoroszló-Veszprém-Palóznak-
Bfüred-Dföldvár-Kmét
677km
295520km
