Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Falta szépen az Alfa a kilómétereket és hozzá csipegetett némi olajat is desszertnek :)
Most jött elaz ideje,hogy vásároljak egy lityi Seléniát,mert minimum szintet ért el az olaj.Több mint ötezer kilóméter kellett hozzá.Szerintem elfogadható.

Végre be tudtam csempészni egy kis vízi túrát,mivel az Alfa is részt vett benne egy kicsit,igaz csak 15 km-t de mégiscsak a kenukat húzogatta.
Idén ismételten Garam túra következett,amit már jól ismertünk de arra nem voltunk felkészülve,hogy víz nélkül fogunk evezni,márpedig ez lett.Oly kevés volt a víz,hogy gyakran tologattuk a kenut,valamint le is amortizáltuk,mivel hogy lyukat ütöttünk az orrára.Nem csoda,hiszen tízszer annyi követ kellett kerülgetnünk,mint máskor.
Hevenyészve megjavítottuk a kenut.Amíg száradt,volt idő egy kis vár nézésre,valamint sörözésre.A hangulatra nem volt panasz,viszont a lassú víz miatt nem jutottunk el a Dunáig.Még 80 km hibádzott.Jövőre keresünk valami bővízű folyót :)

Valahogy idén is eljutottam Kisbérre,bár most csak látogatóba érkeztem.
Tartottam magam ahhoz a szokáshoz,hogy nem lógatok zsinórt a vízbe,ellenben fényképeztem az eseményeket.Szódavízből töménytelen mennyiséget fogyasztottam,lévén autóval,pedig terveztem,hogy biciklivel megyek de mégse.
Többen jól érezték magukat,amit öröm volt nézni :))

Ma meg lett igazgatva a hátsó lökös,ami a Selénián lefittyedt.Kiderült,hogy a lökhárító alatt rohad a vas,ami azért volt szerencse,mert az engedett az oszlopnak,így legalább egyben maradt a lökös.Viszont kell majd alakatosmeló.
Meg lett oldva,hogy ismét villogjon a balos oldalindex.Csak kontakthibája volt.
Ki lett cserélve továbbá a két első hangszóró,így újra düböröghet a zene :)
Továbbá cserés lett a csomi kédergumi :)

Egyszer csak minden előzmény nélkül azt talltam ki,hogy nekünk most Ócsára kell mennünk.És így is tettünk.Amilyen szar út vezet Ócsára,ahoz képest sok szépet láttunk.Ottvan például a háromnegyed évezredes román-gótikus templom,amit valahogy megkaparintottak a reformátusok.Lenyűgöző volt kívül-belül.A templom mellett helyezkedik el a tájház,ami hat rgi paasztházból áll és tele van érdekességekkel,mint például babamúzeum,meg mindenféle régiség a múltból.
Miután körülnéztünk,megtekintettünk egy vasúti modell kiállítást,ahol mindenféle terepasztalokon mindenféle vonatokat láthattunk.Következő célunk a pincesor volt,amit harmadjáa sikerült megtalálni de megérte.Különleges hely ez.Errefelé másként pítik a pincéket.Először is jó mélyre lefúrnak és nem lépső visz le,hanem lejtő.Odalent szembe is és balra-jobbr nyitnak járatot,ahol 6-7 fokos hőfok uralkodik.A lejtős rész fölé pedig nádtetőt emelnek,amit érdekesen fonnak be.
Présházat nemigen építenek,legfeljebb padokat a bejárat elé.Mindenesetre érdekes hangulata volt a helynek.Hazafelé egy kedves meghívásnak tettünk eleget nagy örömmel:Zsifiékhez ugrottunk be egy kis időre.Majdnem úgy volt,hogy ők is kirándulnak velünk de sajnos nem jött össze.Ámde így volt ideje Gizusnak finomságot sütni,amit nagy erőkkel fogyasztottunk.Sofőrként én ásványvízben utaztam,amivel egyedül maradtam :)
Sajnos éjszakás voltam,ezért időnk hamar lejárt.

Na,ma túlesett az Alfa a műszaki vizsgán és ződ kártyát is kapott :))

Seléniáról hazafelé mentünkben,miután szép sorban haladtunk másik két Alfával és már készültünk elhagyni Tolna megyét,valahol Simontornya és Cece között elértük a harmincezredik kilómétert a kicsi zölddel.591 nap alatt sikerült ezt megtenni :))

Végre nem kellett hajnalok hajnalán felkelni(hanem fél nyockor),lévén 15 kilóméterre az Ábeltől :)
Jó időben ott voltunk hát.Idén változott a felállás,mivel testvérem külön szekciót képezett,ezért A kedves vezetett,én meg a szokásos navigátori poziciót vállaltam fel.
Na,meg jegyzeteltem is,ami nem volt ínyemre.Igyekeztünk minél hamarabb elindulni,előre tudván,hogy nem vesszük sietősre a figurát.
10.40.-kor sikerült elrajtolni a már ismerős útvonalon az első megálló szokásosan a Selénia állomás.Ismét megleptek,most azzal,hogy egy pontot levontak a biztonsági öv be nem csatolásáért.Erről az apróságról megfeledkeztem.Ezenkívül volt jogsi,forgalmi és olaj ellenőrzés.Ezekkel nem volt gond,Annál több a Selénia tesztlappal.Már hagyományosan tippelgettünk a legtöbb kérdésre.
A következő feladat egyszerű volt,szinte már ujjgyakorlat:egy templomot kellett megtalálni és kiolvasni a rajta levő táblát.Ezután viszont Lánycsókra kellett betalálni,ami másodszorra sikerült csak.Itt egy emlékművet kellett keresni,ami nem volt probléma.Ezek után belecsúsztunk az M6-os építkezésbe,ami tovább lassított a tempón.Mohácsra érkeztünk ezután,ahol két feladat is volt:Szent Flóriánt kellett felkutatni és a derék Lajos király emlékművét,ki a mohácsi csatába veszett oda.
Folytattuk történelmi kalandozásunkat a mohácsi csata helyszínére,ahol szép kopjafákkal emlékeztek meg hőseinkről.Örültem ennek a helyszínnek,már régóta készültem ide.Mivel szép meleg idő volt és megszomjaztunk,ezért egy kis megállót iktattunk be Majs községben,annak is Zsuzsi presszó nevű egységében.Tesóm és Viki velünk tartott,mivel eddig is együtt oldottuk meg a feladatokat.Nekem szabadott sört inni,mivel én nem tekertem a kormányt.Mondjuk a következő megálló is hűsítő volt,a jól ismert Polgár pincészet,ahol jó hűsben ellenőriztem jó-e még a bor minősége.Nos,nem csalódtam.Persze megint nem találtunk egyből oda,kicsit kacskaringóztunk az utcákon.A következő feladat Nagyharsányban a szoborparkban volt,ami csak nekem tetszett,a többiek fikázták.Ezek után Palkonyára vitt az utunk,ahol előző nap néztük meg a pincefalut.Itt egy játszóteret kellett felderíteni,voltak páran,akik kihasználták az alkalmat és hintáztak kicsinyt.Kozármislenyben volt az utolsó feladat,ahol már voltunk két éve és ugyanaz volt a feladat:padokat kellett számlálni a tóparton.Ez már rutinból ment.Visszaérve gondott okozott az időtúllépés mértéke,mivel több helyen elfelejtettem az időt mérni,ezért saccolással határoztam meg az időt és mint kiderült hét percet tévedtem és ezzel kicsúsztunk a tízből de ez engem cseppet sem izgatott,mert végig élveztem a túrát,a szép tájat,a sok látnivalót.
Ráadásként azért nyertem egy üveg bort,amit a részt vevők között sorsoltak ki.
Együtt fogjuk meginni testvéremmel,mert végül is együtt csináltuk végig.Ők egyébként hatodikok lettek :)
Ráadásként sikerült a végén leakasztani a lökhárítót,mert nekitolattam egy oszlopnak.Két autó közé tolattam be és mivel a két oldalsó tükröt inkább néztem,amikor meg a középsőbe pillantottam,nem láttam az oszlopot.Még akkor sem,amikor csattant.Csak,mikor kiszálltam.Így hát fel lett gumipókozva szegény.

Gondoltam eljött az ideje,hogy megnézzük,hol is tört ki Zrínyi :)
Úgy hogy célba vettük Szigetvárt.Ott kiderült,hogy már csak a hely van meg az épület nem áll de azért a hely szelleme kísértett.A városon kívűl megnéztük még Zrínyi és Szulejmán fejszobrát,ami nagyjából ott állt,ahol a vén török elhalálozott.
Úgy terveztem,hogy a továbbiakban bejárjuk a zselicet kisvonattal.E célből Almamellékre Alfáztunk.Nagy szomorúságomra kiderült,hogy ez nem lehetséges,mert csak hétvégén üzemel a kisvasút :(
Erre olyan pipa lettem,hogy azonnali hatállyal betértünk az ibafai pipamúzeumba :)
Itt füstölögtünk kicsinyt :)Mivel még nagy kedvem volt autózni,ezért a Villányi hegység felé autóztunk,ahol egy Palkonya nevű faluban kötöttünk ki,ahol pompás pincefalut fedeztünk fel.

Mecseknádasd felé vettük az irányt ma,ahol egy röpke ideig megszemléltünk egy Árpád-kori templomot,ami nem nagyon teccett,ellentétben a mánfaival,ami gyönyörű volt de addig még sok mindent láttunk.Végigsétáltunk Óbánya településen,ahol igen szép házakat láttunk.Errefelé még nem divat lerombolni a régi házakat :)
Bevetettük magunkat az erdőbe,ahol megszemléltük a ferde vízesés nevű jelenséget,valamint a csepegő sziklákat.Hangulatos kis völgyben vezetett utunk :)
Visszafelé még megálltunk Zengővárkonyban,mert előző nap zárva volt a Bormúzeum.Na de most bementünk.Nem volt túl sok létnivaló,viszont lehetett vásárolni a helyi borból.Ezt meg is tettük :)Bizonyos Cifrandli nevű különlegességet választottam(későbbiekben kiderült,hogy helyes választás volt).
Ezután jött a másik templom,majd megéhezvén találtunk egy éttermet a rengetegben,ott csillapítva éhet,szomjat,majdan következett a Misina tető,ahol a liftes bácsi felvitt a kilátóba és mi ismét magasból tekintettünk le.Kellemes szerpentinen gurultunk le Pécsre,ahol még volt egy kis idő városnézésre.