Blog >> 145
A milánói túrára készülve elvittem Csörihez az autót az esedékes olajcserére (Selénia 20K for AR), illetve futómű átnézésre. Gumiharangok, csapágyak, hátsó futómű fele cserélve, plusz egy pár csomagtér ajtóba való teleszkóp behelyezve, futóműállítás megvolt.
A kedves 145/6 tulajoknak a címben szereplő szó egyet jelent a konstans epeömléssel. Merthogy Giovanni egy ótvaros műanyag konzollal oldotta meg a fényszóró magasságállítását, ami nagyon könnyen eltörik. 10-ből 10 autón ziher, hogy cserélni kéne. De ugyanarra a szarra nem érdemes, jobbat meg nem kapni hozzá a piacon. Illetve mégis!
TZoli155 találta ki, hogy egy bizonyos anyagból (ami jóval strapabíróbb, mint a műanyag) tökéletes másolat készíthető a gyári tartozékról. Csak vinni kell a lámpatestet, cserébe kapsz egy másikat, amiben már az új, strapabíró konzol van, ami nem esik szét attól, ha kicsit magasabbra akarod állítani, mint kéne. És mindez 5 ezer forintért, azt hiszem abszolút jutányos ár!
A cserének immáron másfél hónapja, kicsit állítgatni kellett a lámpán, meg vártam, hogyan bírja a strapát, jelentem tökéletesen működik és mindenkinek csak ajánlani tudom.
Eltelt újabb csodálatos 2 év, így ismét az NKH színe elé járultam, hogy megadják Alfonznak az újabb 2 évnyi szabad rohangálás lehetőségét. Természetesen megkapta, most 2012. január 6-ig újra szabad a pálya. Ződkártya bevonva, viszont így is kevesebbet fizettem a mutatványért, mint két éve.
Köszönöm a segítséget Attilának!
Hát ezt is megéltem. ma belekerült a 169 ezredik kilométer Alfonzba, amit egy kis szervizeléssel ünnepeltem.
Elgurultam Csörihez, hogy szüntesse meg az ékszíj vonyító hangját. Gyönyörű, napsütéses időben autóztunk le Várpalotára. A görgőt (gyári) és az ékszíjat (Dayco Pirelli) Csöri kicserélte, a hang megszűnt és boldogság vala :)
Délután kihoztam a kocsit a garázsból és fura hangokat hallottam (csettegés-féle) a motortér felől!Egy picit berezeltem, hogy mi lehet a kocsival!De aztán jött fater, hogy ne szarjak be, lecseréljük az olajat aztán jó lesz!:)Hát igaza lett, még szerencse:) Fáradt volt az olaj!Lecseréltük az olajat, volt itthon még 1 kisebb kannával úgyhogy még csak pénzt se kellett most áldozni rá.Azóta meg szépen jár a járgány:)))
Már régóta szerettem volna berakni a garázsba a gépjárgányt:) De ahhoz először meg kellett szüntetni a bútor és kacat raktárt!! Úgy gondoltam, hogy ez a mai nap tökéletes lesz rá:) Neki is álltam!Igaz, hogy délután 2től este 9ig takarítottam/szortíroztam, de megérte a fáradságot!!!!Az Én kicsikém végre tető alatt van:) Úgyhogy a mai naptól elmondható, hogy garázsban tartott:)P:)
Kaptam egy tuti tippet a kedves barátoktól, hogy Ficsórékhoz vigyem futóműállításra a vasat, mert jól nyomják. A műveletet mindenképpen meg kellett ejteni, mert az őszi lengőkarcsere után nem állítottak rajta, illetve a 17-es felni is megkívánta. Ennek jele az volt, hogy a kormány középpontja picit balra tolódott.
Kedden kiromboltam a Fehér útra, kollega felpattintotta a lézeres mérőket, kikereste a gépből a gyári adatokat, majd századra pontosan beállították az első és hátsó futómvet a gyári értékre. Eredmény: kanyarban még nem próbáltam, hogy érződik-e valami, de a kormány középpontja ismét középen van :)
A beállított értékekről kaptam egy szép kis nyomtatott papírt is, aminek külön örültem, na nem mintha sokat értenék belőle, de akkoris.
Mindezt kemény 5000 forintért. A hülyének is megérte.
Tegnap este furcsa zajra lettem figyelmes a csomagtér felől, és kiderült, hogy a jobb hátsó lámpám szó szerint kiesett a helyéről. Szerencsére nem esett le a földre, nem tört össze. Viszont kiderült, hogy az olaszok botrányosan szarul tették fel a gyárban. A megoldás lényege, hogy két csavart beleragasztanak a lámpa hátlapjába, majd ezeket egy-egy anyával felfogatják a csomagtartó lemezére. Nos a ragasztás úgy tűnik elengedett, de furcsa, mert a bal oldali lámpa beton stabilan tart még most is.
Tovább fokozza a problémát, hogy a csomagtartó belső műanyag borítását le kell venni ahhoz, hogy a lámpa második csavarjához is hozzáférjünk. Itt is olaszos hülyeségről van szó tehát. A borítást tartó csavarok könnyen kijöttek, de a patentok baromi erősek voltak. Az egyik annyira, hogy le is tört a műanyag borítás belső része, amibe a patent van beledugva. Tehát nem a patent tört el. Vicc, de komolyan! Szerencsére ezt is megragasztottam pillanatragasztóval, és reményeim szerint nem kezd majd el zörögni a hátsó rész, mert semmi sem idegesít jobban a zörgő alkatrészeknél.
Volt rajta pár apró karc, meg a vízkő is itt-ott a kelleténél jobban égette már bele magát a fekete fénybe, elhatároztam, hogy ezen bizony polírral fogunk segíteni.
Ellátogattam Phonhoz Gyöngyösre, hogy szépítsünk a verdán. Elképzeltem, hogy hogyan fog kinézni, de...hát többszörösen is túlszárnyalta az elképzeléseimet az, amit Phon alkotott. Tükörsima felület, sehol egy karc, a régiek eltűntek és a légy elcsúszik rajta, annyira sima. Tényleg le a kalappal.
Már a polír után mondtam, hogy özz, ez kurvaszép. Aztán rátolta még a waxot, meg valami fényesítő szert és nem győztem betelni a látvánnyal. Nappal olyan csillivilli, hogy a városban rengetegen megfordulnak utána, piros lámpánál megnézik, ami egy 12 éves autónál azért nem mindegy, még ha egy 145-ről is van szó :)
Most este, hogy letettem a vasat, a közvilágítás fényei, ahogy visszatükröződnek rajta, látszik, hogy hibátlan a fényezés. Szóval 200%-ig megérte és ajánlom mindnekinek, aki igényes az ilyenre.
És itt is köszi Phon! ;)
Noakkor. Terveim szerint kisebb minisorozatot indítok AlfaCity-vel kapcsolatban. Rögtön egy egoista bejegyzésel kezdek. Nézzétek el nekem, de ha már összegyűjtöttem a képeket, ne vesszenek kárba... :)
