Tegnap jött az első rossz hír, mára nem lesz leüvegszálazva az új lökhárító. Nem baj, legalább képeket kaptam... Előre féltem a ma reggeltől, amikor is végre Dinamiték felé vettem az irányt. Volt bennem egy rossz előérzet, valahogy nem voltam teljesen boldog. Megszoktam, hogy semmi nem sikerül elsőre, de ez kicsit sok pofon volt egyszerre. Miután lekerült a gyári dob (ideje volt már) és felkerült az új lökös kezdődtek a gondok. A gyári (egyszer szerintem már cserélt) lökhárítón egy csavar nem volt hajlandó megadni magát, kis plusz munkával lejött. Felkerült az új lökös, kiderült, hogy nem mehet fel a dob, mert ahol a vég lenne, ott nem lehet a vég. Ahova szeretném a véget, oda nem olyan dob kell. Így végül új lökös (ezzel mondjuk számoltam) és dob nélkül távoztam (sportos hangzás már megvan), no meg a vég, ami nálam még mindig csak pár percet volt, kézről kézre vándorol. Most Dinamitéknál lesz 26-áig, amikor is még egyszer, remélhetőleg utoljára nekifutok a projektnek. Akkor reggel 9 lökös felhelyezés, 11 Dinamit, akik egy tényleg speciális dobot gyártanak, aztán remélem a legjobbakat, ha elkészül talán még tudok neki örülni. Addig is marad a röhögés, kínomban, a sportos búgás miatt...
A napot Piroska és Norbi mentette meg egy erőteljes rekeszizom tréninggel, köszi még egyszer, ahogy az ellátmányt is. :) 12 napot kell kibírnom, és vagy nagyon szomorú leszek, vagy nagyon boldog. Egyedül az vigasztal, ha egyszer kész lesz, nagyon nagyon jó lesz. Addig is íme pár kép.
Tegnap (05.07.) Knoxx-nak köszönhetően bekerült az autóba egy kis ledesítés, nagyon jól néz ki, és a fénye is sokkal jobb, köszönet még egyszer! :)
A nap további tartozékai egy kocsimosás (a mai eső örömére), egy minitalálkozó, finom ebéd (uzsonna:) és féknyereg festés IzomNorbi, a kulcstörő, valamint asszonyaink társaságában. :)
Ma bekerült az autóba a hosszas keresés, válogatás, számolgatás után a piacon kapható termékek közt a legmegfelelőbbnek tartott védelmi rendszer. Bár ráment az egész napom, de megérte, kedvesek, készségesek voltak, jól dolgoztak, emellett számomra is átláthatóan és jól működik minden zár valamint elektronika. Most már nyugodtabb leszek, ha valaki el szeretné lopni az autóm, rendesen meg kell izzadnia, és még akkor se nagyon fog sikerrel járni. Egyik legnagyobb félelmem ellen remélhetőleg tettem egy nagyon nagy lépést...
Ma (04.24.) végre az összes nyári gumi felkerült a helyére (tegnap a sötétség miatt csak egyik oldal lett kész...:), féknyergek szépen lefestve. :) Képek kedden, amikor is végre újra csatlakoztatni tudom a telefonom egy számítógéphez, addig még vár ránk egy gumis is, hogy azért átnézze a gumikat minden rendben van-e velük. (Bal elsőnek olyan gumit tettünk először fel, amiben a plusz súlyok elértek valamit, átcseréltük, de remélhetőleg ez lesz uccsó nyár a gumiknak és a felninek is...)
5.5 mm-es a futófelület minden gumin (2007.decemberiek), így jövőre szeretném őket lecserélni. Jót tett neki a keddi centírozás (04.26.), mert volt kis gond a súlyok helyével, nyár végig nem lesz gond, addig jók és szépek, aztán jövőre jön az új felni! :) Addig is a nagy utazás végeztével is kapott jó nagy takarítást (mosás, porszívózás...:)
2011.április 16.Esztergom, az év (és egyben életem) első Alfa Romeo találkozója, amit egy kirándulás (és bobozás:D) követett Visegrádba. Nagyon jó nap volt, örök élmény, napkeltétől napnyugtáig Alfák, jókedv és szerencsére jó idő is. :) Folytatás előre láthatólag az utolsó képen megjelölt helyen és időben! ;)
Ma végre újra beülhettem az autóba, elkészült a polírozás, szárny megjavítva, csomagtartó lekarcolt része újrafényezve. Nagyon szépen csillog, mint ha új vonalai lennének, pedig csak eddig bujkáltak... :)
Ma volt egy éve, hogy hosszú várakozás, és bár kevesebb, de annál türelmetlenebb álmatlan, papírmunkára váró éjszaka után beülhettem a bal1-be, elindíthattam az autóM, és kigurultam NAGYON széles vigyorral az arcomon a pécsi autóvásártérről. :) Még mindig bennem vannak a képek, ahogy sorban fekvőrendőr, jobbos, kormánysimi, autóhoz beszélés, vigyorgás, 2-esből 3-asba, egyenes végén jobbos, hátranézés, előrenézés, vezetés, 4-es, vigyorgás, bámulás, vezetés, híd, shell kút, VPowerRacing, fizetés, elismerő pillantások, félreállás, telefonhívások, bepakolás, indulás haza szülőkhöz, 120 km-en keresztül további vigyorgás, sok integető cartásrs, ujjongás, egy piros 147, HZJ-570, ujjongás, hazaérés, fotózkodás, ujjongás, Amorés regelés, hajnali 4 körül alvás, vigyorogva... :)
Aznap egy nagy álom vált valóra, amit azóta is alig hiszek, hogy tart, remélem soha nem lesz vége. Sokat válogattam, a sors akart nekem Alfa Romeo-t, én meg valahol mélyen pont az én Rómeómat. Csodás nap volt, ma még nem ünnepeltünk, de jövő héttől elkezdődik az a külső tatarozás, amit már nagyon megillet, utána pedig nyáron bepótoljuk!
Ez alatt az egy év alatt kapott új bendixet, kuplungot, kézifékkötelet, fékrendszert, fejegységet, üléshuzatot, matricákat, lengéscsillapítókat, dísztárcsákat..... Írtam róla blogot, még sorolhatnám... :) Sokat tankoltam, sokat autóztam, sokat integettem, cseréltem izzókat, öntöttem olajat, de mindent nagy örömmel, mert ezt az autót csak szeretni tudom! Hirtelen Sub Bass Monster köszönet című száma jutott eszembe, elkezdek egy sort, de nem fogom befejezni, mert egyrészt még nincs vége, másrészt lassan hely se lesz rá... :)
Köszönöm az UrbanCar-nak, hogy autót adtak.
Köszönöm a kanizsai szerelőknek, hogy erőt adtak,
nem csak nekem, főleg Rómeónak.
Köszönöm Ignácnak és Gábornak,
kik Rómeónak szárnyat adtak!
Köszönöm Csörinek és apukájának,
hogy autómra fékeket raktak!
Köszönöm Gegének, Knoxxnak, Karesznak, és minden Amorésnak,
hogy számra mosolyt csaltak, életembe üde színfoltot, barátságot hoztak!
Köszönöm minden Alfa kormányánál integető cartársnak,
mert minden találkozással számra mosolyt csalnak!
Köszönöm a találkozókat, az autózásokat, a fotókat, és a matricákat,
amik nem csak autómon, rajtam is nyomokat hagynak.
És végül köszönném még páromnak, szüleimnek kik sok hülyeségem tűrték/tűrik,
valamint eme poszt hősének, kivel mindezt személyem megélte.
Eltelt egy év, remélem jön még sok,
de verset többet nem írok,
csak tovább vigyorgok... :)
Ma elmentem Dunakeszire, és végre elhoztam a kipufogó véget, ami még szebb mint vártam. :) Króm, rozsdamentes acél, és még perforált is, bár ez még mindig nem teljesen tiszta miért jó, de jó. :D Képet sajnos nem tudtam róla készíteni, mert összesen kb. 20 percig volt nálam, már adtam is le a műanyagozás miatt, szóval itt van digitális verzióban. :)
Ha már ott jártam elvittem FanatX-es kontakt emberemhez, Dávid lakásához a lököst, jövő héten neki is esnek remélhetőleg. :) Visszafelé pont jókor csörgött, Váci úton egy balossal már ott is voltam az angyalföldi műhelyüknél, és mindent megbeszéltünk. Volt néhány tervem, végül született egy olyan megoldás, amire eddig nem is gondoltam, de mindent visz! Nagyon jó lesz, már alig várom. :)
Tegnap (kis egoval:) névnapi ajándékként megjött mreni-től a hátsó lökhárító (érzem benne Kit szellemét XD - bocsi, fáradt vagyok ma agyilag, és ez a kép megihletett...:) és az ablaktörlő. Előbbit (még nem tudom hogyan:) jövő héten viszem FanatX-ékhez, aztán lassan nekiállnak rajta munkálkodni. Pontos terveim vannak, de képet nem mutatok, majd csak a végleges verziót. Gege szerint vízválasztó lesz, amiben biztos vagyok (bár a végleges tervem még ő sem látta, ahogy Il Knoxx úr sem :P :), de vállalom.
Utóbbi pedig vásárlás óta problémás volt, most végre kicseréltem, kicsit, de csak nagyon kicsit lomhábban töröl, de végre jól, és ez a lényeg. Úgy látszik a rugó is rossz volt benne... :/ Most már csak egy kis színbeli eltérés az, ami árulkodik a cseréről... :)
Ma munka után kénytelen voltam egy kisebb bevásárló körutat tenni, gondoltam felszerelkezem, és ma este végre beépítem az új fejegységet. Első hiba. ( Nem kellett volna semmi, bár a zseblámpa már régóta jól jött volna a kocsiba...) Hazaértem, nagy nehezen kioperáltam a rádiót, és nekiálltam faragni azt a műanyag darabot, amit a Paradox autóhifis srác magyarázott, hogy azért nem megy be a helyre keretestül a cucc. Második és harmadik hiba. (Nem kellett volna elhinnem, és faragni se kellett volna, mert anélkül is bement, bár így könnyebben. A félreértések elkerülése végett, mindössze kb. 1 mm vastagon faragtam le a műanyagból, a képen látható lyuk/szünet gyári képződmény volt.) Ezután akárhogy erőlködtem, nem tudtam egy síkba hozni a pohártartó keretével, aztán rá kellett jönnöm, hogy ezt nem is lehet, így van kitalálva, szándékosan van egy plusz pereme... Ha jól számolom egy órán belül a negyedik.
Egy szó mint száz, sokat tanultam ebből a rádiócseréből. Ne kapkodjak, gondolkozzak, tervezzek, és ellenőrizzek, mielőtt nekiállok. Munka közben szokott menni, jó lenne átmenteni ezt a formát egyéb dolgokra is...
Képek alant, smile-kat és megjegyzéseket írhattok a falamra, most megérdemlem a savazást... :P
Költségeim:
Tesco gazdaságoz mini kézifűrész: 639 Ft
Kicsi elemlámpa: 399 Ft (+elem: 399Ft)
Naivitás és hülyeség: megfizethetetlen...
