Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

És a legnagyobb gáz az utóbbi 2 hétben talán termelt a napelem 10Kw áramot annyit süt a nap....

ugyanitt:

Saját akkumulátorgyárat épít a PSA

Újabb töltőknél kell fizetni holnaptól

"... 2020. december 17-től további 14 elektromosautó-töltőállomást kapcsolnak be a fizetős rendszerbe. A töltési díj, ahogy a társaság már eddig is fizetős töltőin, 99 Ft/kWh lesz holnaptól. A töltés indításához az eCharge+ alkalmazást kell használni. ..."

Az üzemanyagot egy tartályban kb. bármeddig tárolhatod (fél évig gond nélkül használható a bioetanolos is) és annyit tárolsz amennyit csak akarsz, csak elég nagy tartályt kell építened.

Áramot nem tudsz így tárolni. Azok a tárolási lehetőségek, amikről beszéltünk legjobb esetben is arra jók, hogy napi csúcsidőszakban elvezessék a felesleget, völgyidőszakban meg visszaadják, így ne kelljen más erőműveket rángatni.

Ég és föld a különbség. Áramot nem tudsz betárolni ipari mennyiségben hetekre vagy hónapokra. Nincs olyan, hogy te most elraksz 10 TWh-t 3 hétre.

Ipari méretekben nem tudsz áramot tárolni és még csak a közelében sincs semmilyen technológia, hogy ez látótávolságon belül legyen.

A cikkben egyébként volt szó tárolásról, a vehicle to grid résznél. De ez is csak egy napi kiegyenlítést szolgáló technika, nem is valami jó, max kényszerből "hozzuk ki a legtöbbet az adott helyzetből" típusú.

De ott a cikkben a példa, amikor reggel 7kor, amikor már pörgetik fel a gyárakat, akkor a 115 GW helyett a szél adott 0,72-t. Ezt nem tudod áthidalni SZET-ekkel, ahhoz az ország minden hegyének tetejére tavat kéne vájni. Akkor sem biztos, hogy közvetlen előtte lett volna akkora termelés, hogy mindet fel lehessen tölteni. Ilyen az, amikor úgy építenek be időjárásfüggőket, hogy az már nem férne bele a rendszerbe az ellátásbiztonság szempontjából.

Úgy a probléma nem oldható meg, hogy a jelenelgi kényelmi szintünket feltartjuk. Jöhetnek majd a fogyasztói oldali korlátozások, mint a múlt században. Csak ezt ne adják már majd el előrelépésnek ;)

A Nikkei Asia gazdasági lap azonban csak úgy tudja, a gyártó még nem jelentette be.
Nikkei Asia gazdasági lap cikke.

De a magyar cikkből valamiért(?) kimaradt, a Nissan csak 2028-ra vállalta, hogy addigra már nem csak szimulációs, teszt autót építenek.

Viszont ha valóban ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik az akkumulátor, akkor például a városi közösségi közlekedésben, terítő fuvarozásban nagyon jól lehetne használni.
A közösségi közlekedésben főleg ott, ahol villamos és/vagy trolibusz hálózatot üzemeltetnek. Nem csak a nagy távolság, hanem az akkumulátor kapacitása lehetővé tenné, hogy a segédberendezéseket - klíma, fűtés - is működtesse.

Itt Szváron sok panelban nem lehet 32A-ra sem bővíteni, mert nem bírja a hálózat...szerinted? :)))))

Jó. Frank láthatóan ért hozzá... és jól leírja a témát... és a hozzászólók is. :)

Szerintem van itt pár ember aki nem jelent veszélyt az elktromos hálózatra a vellanyautójával és soha nem is fog, köztük én is! Benzin forever! :)))

Hű de jó ez a cikk.

panel ablakból lelógatott narancssárga obis hosszabbító bírni fogja vajon? :D

Hát igen, a honnan lesz ott és annyi áram kérdése továbbra is aktuális marad :) De mindenesetre bíztató.

Ezért nem nagyon feszülnek az autógyártók az elektromos autózásban. Valaki megtalálja a "tuti megoldást", akkor a többi technológia megy a kukába. Nekik meg rögtön bukó lesz az egész.
:-))

Forradalom a villanyautózásban, már jövőre jöhetnek a korszakváltó akkuk

Lehet szagérteni... :)

Kicsit másképp próbálom megválaszolni, gondolatban építsük fel a rendszert:
mi is történik? Valmilyen módon elektronokat szakítunk el a pályájukról és zsúfoljuk őket egy kupacba, majd megakadályozzuk, hogy visszamenjenek. Egyszerűsítve, elektromos feszültségünk lett.
Oda teszünk nekik egy darab vezetéket, hogy "körben" visszajussanak a helyükre, de trükkösen menetet hajtunk rá és egy mágnest teszünk alá. Az elektronok boldogan rohannak körbe, csak legyen végre egyensúlyi állapot.
Közben mágneses teret hoznak létre, mert az elektron már csak ilyen, ha rohangál, mágneses tere van. Ettől a vezeték elfordul.
Szuper, ezzel meghajtunk egy dugattyút, mert tudjuk, hogy a hirtelen sűrűsödő gáz melegszik, a kiszabaduló lehűl. Kihasználjuk, olyan gázt választunk, ami lehűl a környezeténél hidegebbre, hogy a környezete melegíteni tudja. Majd összesűrítjük, és a hőt a túloldalon kivesszük. Vagyis egy részét. A növekvő hőmérséklet különbséggel egyre kisebb részét. Ha ebből valaha is valamilyen módon ki tudunk nyerni annyit, hogy az felforraljon nekünk egy kis vizet, a keletkező gőzzel boldogan megforgatunk egy lapátkereket. Ami meghajt egy hurokra hajlított vezetéket. Ezalatt is mágnes. Mert tudjuk, hogy fordítva is működik ez, ha mágnes fölött mozgatjuk a vezetéket, azzal vissza tudjuk kényszeríteni az elektronokat egy oldalra. Hogy feszültségünk legyen.
Boldogak vagyunk, sikerült. Csak nem csináltunk semmit. Semmit ami energiát "termelne" , max játszottunk egy jót :-)

Mi az energia?
- Egy test munkavégző képessége.

A természetben többféle energia létezik. Például:
- mechanikai
- vegyi
- hő
- villamos
- fény
- vegyi
- atomenergia.

Az energiát NEM LEHET sem létrehozni, sem megsemmisíteni. Az egyszerűen átalakul. Ez az Energiamegmaradás törvénye.
Az energia nem vész el, csak átalakul. :-))

Például:
- ha mész az autóddal és fékezel, akkor az autó mozgási energiája hőenergiává alakul
- ha felkapcsolod otthon a világítást, akkor a villamos energia fényenergiává alakul.


Mi az elektromos áram?
Röviden: az elektromos töltésű részecskék - elektronok - meghatározott irányú áramlása.

Ezek lehetnek:
- elektronok (pl. a fém vezetékekben)
- ionok (pl. az akkumulátorokban).

Hát, marha mesze vagyunk, a fizika miatt. Ipari léptékekkel, hőenergiából, még mindig forgó gépekkel állítunk elő villamos energiát. A hőenergiát mechanikai munkává kell alakítani, mondjuk egy turbinával, aztán a generátort meghajtva jutunk a célhoz...
A hőszivattyú által létrehozott 50-80°C-al nem lehet sok mindent kezdeni, nincs munkavégző képessége , hogy így nevezzük... példaként: Pakson ~250°C-ról indul a körfolyamat, és ~még az 50°C-os gőz is munkát végez.....ez ~34%-os hatásfokra elég...

na ez jó gondolat :)

Annyi nem elég, hogy egy közgazdász meg egy meteorológus írta? :)

Konkrétum meg semmi nincs a cikkben, csak "mi lenne ha" típusú ötletelés? Számok, modellek, költségszámítás? Minek az... :)

Majd én is írok egy cikket a adópolitikai témában. Nem értek hozzá, de nekem is vannak tök jó ötleteim :)

Nem én írtam álnéven, becsszó...

hagyományos vs megújuló Magyarországon

Nem értek az energetikához csak a józan paraszti eszemet használom, mégis ugyanerre jutottam én is...

Mondjátok, mi a baj a cikkel...

Csak átfutottam,. nem olvastam végig alaposan, nekem elsőre két dolgot szúrt szemet:

- az akkumulátoros tárolás szerintem zsákutca. Biztos van benne tartalék, autózásra, meg egy háztartás igényeire akár jó is lehet, de egy országos szintű kapacitás kiépítésére szerintem nem megfelelő technológia
- a cikk csak a megújuló energiaforrásra koncentrál, nemes egyszerűséggel elhallgatja az általa (elnagyoltan) javasolt alternatívák környezete gyakorolt hatását, nem veszi figyelembe a CO2 kibocsátásukat sem: a biogáz/biomassza CO2 kibocsátása, az akkumulátor előállítás és megsemmisitésével járó környezeti (és társadalmi) károk miatt ezek (még) nem valódi/jó alternatívák

Van külső energia forrás. A föld mint termikus rendszer hője. Az energia alapvetően két féle módon létezik. Fizikai (helyzeti és mozgási, stb.) ill kémiai.
A vicc az egészben az, hogy pl egy utazás során fizikai értelemben konkrétan semmilyen munkát nem végzel. "Ugyanaz" a tömeg visszakerül a kiindulási helyére. A közben elhasznált valószínűtlenül sok energia mind hő fejlesztésére megy el. Persze vannak veszteségek, mint kopás, kémiai átalakulás az anyagban (öregedés, anyagfáradás), de ezek szerintem sokkal kisebb nagyságrend.

Az általam írt eszköz valószínűleg az Erhard által is írt hatásfokoknál vérzik el, de hol? Mennyire vagyunk messze?

Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??

Úgy, hogy a termodinamika I. és II. főtétele szerint sem elsőfajú sem másodfajú perpetuum mobile nem építhető :)

engem meg azért fizetnek hogy ne higgyem el amikor azt mondják hogy ez úgysem fog menni

Nézd először azt kell definiálni, hogy miről beszélünk. Mi nem fog menni? Az, hogy minden áram csak fotovoltaikusból meg szélkerékből jöjjön, az jelenleg nem látszik, hogy megvalósítható lenne, mert olyan mértékű energiatárolást nem tudunk megvalósítani jelenleg.
A tárolás legjobb formája a vízenergia hasznosítása. Egy duzzasztó is jól alkalmazható a villanytermelés szabályozására, egy szivattyús-tározós erőmű meg erre lett kitalálva. Hogy is néz ki Brazília villamosenergiatermelése forrás szerint? Így:



Emellé még egész sok fotovoltaikus meg szél is beférne, mert ki tudnák szabályozni. Mégsem nagyon emlegetik Brazíliát a zöldenergia Mekkájaként. A Greenpeace a torkodnak is ugrana, ha ezt tennéd. Ők eléggé a másik oldalon álltak, amikor arról volt szó, hogy hatalmas duzzasztókat kell építeni az Amazonasra és elzavarni az őslakosokat a területről. De erről már meséltem, a PC narratíva szerint a vizet nem szokták a megújulókkal együtt emlegetni.

Szlovákia? Ezen mit kell magyarázni? Az egész országon nincs egy sík terület, hegyekből áll az egész, mnit Svájc vagy Norvégia. Ők is tökéletesen tudják használni a vizet a megújulók szabályozásához. Én anno pl. voltam a Fekete-vági szivattyús tározós erőműben. Kiváló létesítmény, kéne ilyen Mo.-ra is.

Amíg nem kell több napnyi energiát eltárolni vízben, vagy nincs szárazság, addig ez tökéletesen működik. Persze, ha csak napot és szelet és vizet szeretnél az energiamixben látni, ahhoz már kéne valami olyan tárolási mód, amivel nem csak egy fél-1 napot lehet áthidalni az időjárásfüggők termelésének hiányában.
A vízenergia hasznosítása az egyik záloga a fotovoltaikus és szélenergia hasznosításának elterjedéséhez. De, amint mondtam is, a "zöldek" nem ugrálnak nagyon a víz, mint energiaforrás hasznosításáért...

A hőszivattyúnak a nevében a lényege :-) Kint hideg van, bent meleg. A benti meleg a ház szerkezeti adottságainak megfelelően megpróbál lehűlni. A természet ilyen, egyensúlyra törekszik. A hőszivattyú semmi mást nem csinál, csak a hőmérséklet különbséget próbálja növelni. Nem történik csoda, az egyik oldalon felvett hőt leadja a másikon. Nem termel energiát.
Hasonló, mintha lenne egy kicsit lyukas tartályunk tele vízzel. A víz szivárog belőle, de rákötünk egy szivattyút, és kintről toljuk bele a vizet. Így mindig tele lesz a tartály, sőt még a légkörinél nagyobb nyomást is tudunk bent létrehozni. Kint légköri nyomás, bent nagyobb, mégsem termeltünk energiát. Ugyanaz, csak a nyomáshoz nem kötünk gondolatban "energiatermelés" képzetet.
Jelen tudásunk szerint nem lehetséges olyan szerkezetet létrehozni ami az általa felhasználtnál több energiát hoz létre külső energiaforrás nélkül.

Így marad nekünk az, hogy minél jobb rendszer hatásfokot tudjunk összehozni. Minél kevesebb veszteséggel juttassuk el az adott energiatípust a fogyasztóhoz.

Zsolti, ezt ne erőltesd. :)

:-)))

Ezért írtam, hogy:

"... Remélem jó adatokkal és jól számoltam. :-)))

Nem ismerem a pontos - hiteles - teljesítmény adatait sem Paksnak, sem a napelemfarmoknak. Ezt csak az amit az interneten találtam adatokból kalkuláltam. :-))) ..."

Ha van valakinek pontosabb adata, vagy ebben dolgozik és megosztja a pontos számokat, akkor az jó, mert nincs kizárva, hogy én tudom vagy írtam rosszul, hibásan. Ha így van, akkor érdekel, mert tanulni sosem késő. :-)))

A pontosítás kedvéért:

A meg nem újuló energiaforrásoknak hívják a következőket:
- a fosszilis tüzelőanyagok (pl.. kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz)
- az urán mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

Ezek olyan természeti erőforrások, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik.
Röviden ezek inkább energiahordozók.


A megújuló energiaforrások lehetnek:
- a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása,
- a szélenergia
- a vízenergia
- a tenger hullámzásából vagy az árapályból kinyerhető energia
- a fatüzelés
- a biomassza
- a geotermikus energia.

Ezekre meg azt mondják, hogy emberi időléptékben képesek megújulni. Röviden ezek inkább energia források és nem energia hordozók! Ez nagyon nagy különbség!

Lényegében mind a kettőt arra használjuk, hogy elektromos áramot termeljünk. Az energiahordozó elégetésével, vagy nukleáris láncreakció koncentrált előidézésével hőenergiát hozunk létre, amelyek utána egy gőzturbina segítségével generátorokat hajtanak meg és úgy termelnek elektromos áramot.
A megújuló, pedig valamilyen "természetes" energiát használ fel áramtermelés céljára.


De az energiamegmaradás törvénye értelmében, az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni!!!


A meg nem újuló energiaforrások áramtermelése szabályozott, míg a megújuló energiaforrások erőművek nagyon változó mértékben állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időtartamban.

Ha például meg akarsz építeni egy megújuló erőművet, ahhoz stabil áramforrásra van szükség. Vagy gyógyszert, élelmiszert szeretnél előállítani, kórházat üzemeltetni ahhoz sem mindegy, hogy hogyan áll a rendelkezésre az elektromos áram.

De mindegy mit csinálsz, mert csak nagyobb energia befektetéssel tudsz kisebbet előállítani. Ez a megújuló energiaforrások előállítására alkalmas erőművekre is igaz. Itt is a teljes életciklust kell figyelembe venni, nem csak a másiknál.
Röviden a teljes rendszer üzemeltetése itt is több energiába kerül, mint amit kinyersz belőle.

Mindegy melyikkel tervezel, mert mind a kettő környezetszennyező. Csak más módon.

:-)))

Van itt sok témához értő ember, úgyhogy talán tudja valaki a választ:

Létezik hőszivattyú, ami a működtetéséhez szükséges energia 4-5-szörösét tudja a környezetből kinyerni hőenergiában. Létezik hőerőmű, amivel a hőenergiát villamos energiává alakítjuk. Hogy lehet hogy nem tudunk olyan gépet, erőművet (a méret egyelőre mindegy is) készíteni, ami annyi hőt nyer ki környezetből, amivel annyi áramot termel, amennyivel legalább saját magát működtetni képes??

Zsolti, ezt ne erőltesd. :)

Egyrészt a kalkulátor, amit linkeltél havi energiamennyiséget számol, amit te Paks éves termelésével vetettél össze. Tehát itt van egy 12-es osztás a négyzetméteredben. Aztán 40% hatásfoktól nagyon messze vagyunk még, jelenlegi csúcs 20% körül van. DE ez mindegy is, mert a hatásfok a fenti termelésben már figyelembe lett véve. Tehát nem kell újabb 2,5-lel szorozni! Újabb DE: a napelem mellé vagy tárolás kell (több hónapra, mert az augusztusi termelésből kell januárban fűteni, világítani) aminek újfent van vesztesége, vagy a januári napi igényre kell méretezni. Na így is 70km2, de már nem megye nagyságrend (bár ez még csak paks)!

Amúgy tényleg érdekes lenne megnézni, hogy ha csak az épületek tetejét nézzük meg, azokon mekkora napelem mennyiség férne el gazdaságosan (északi oldalt nem számítva, stb.).