Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Elgurultunk Várpalotára Csörihez, ahol meg lett szüntetve az olajfolyás és pár új dolgot is kapott PHuBi:
- kuplung munkahenger,
- váltóolaj,
- balansztengely szíj,
- főtengely szimering,
- balansztengely szimeringek.
Generátor szíjat nem kapott, mert nem az ePER szerinti méret van rajta. Furcsa, mert nagyon úgy néz ki, hogy még a gyárban rakták rá.
A féket is légtelenítették, király lett a vas.
A munka a szokott magas színvonalon folyt.

Hol volt, hol nem volt, talán az óperenciós tengeren is túl, a távoli Ascherslebenben történ egyszer, hogy az egyszeri magyar legény vásárolt egy használt autót.

Mivel az autóval kapott számlán csak a vezérlés cseréje szerepelt, a másik két szíjé nem, ezért az egyszeri ember pár ezer felhőtlen km után útnak indult a távoli várba.

A mesebeli szerelő egy hosszú és fáradságos nap végén neki is állt.
Az ékszíjról egyértelmű volt, hogy elérkezett a nyugdíjba küldésének az ideje.
A szíjtárcsa levétele után már sűrűn ráncolta homlokát a mesebeli szerelő, mert olyat látott, amit még soha. A tárcsa belső oldala elérte az alatta lévő műanyag burkolatot és egy tekintélyes mennyiségű anyag volt oda felkenődve. (1-2. kép) Az egyszeri embernek is tátva maradt a szája:
- Hát ez meg hogyan?
Felmerült, hogy esetleg nem jól rakták vissza elsőre a tárcsát és pozicionáló "pöcök" miatt nem jól futott a kerék. A további szemlélődés azonban ezt kizárta. A burkolat felső részén anyaghiány volt látható (3. kép), majd egy bölcs kijelentés is elhagyta a mesebeli szerelő száját:
- Ez biza ölég csálén áll! (4.kép)
Az okát kutatva az egyik rögzítő csavart - ami az olajszivattyú fülébe lett volt becsavarva - nem sikerült kitekerni, elforgott. Ekkor már le nem írható csodálkozás lett úrrá hőseinken.
Miután az is kiderült, hogy egy másik csavar meg hiányzott a fedélből már nem tudták gondolataikat szavakba önteni.
Hosszú, kitartó és fáradtságos munkával sikerült eltávolítani a burkolatot.
Ekkor hőseink megviselt lelki világát újabb meglepetések sorozata fogadta. Olyanok, amelyek már túlmutatnak a szokásos mesék három próbáját leíró történéseken és amelyek már egyenértékűek egy sörszállító tartálykocsi katasztrófájával.
Az elforgó csavar végén ott volt az olajszivattyű öntvényének egy darabja. (5-6. kép)
Az ok egyértelmű, anno az Óperenciás tengeren is túl Ork a német szerelő összecserélte a csavarokat. Ide a kelleténél jóval hosszabbat tekert be. Miután az felült a blokkon tovább feszítette a "fület", majd letörte. (7. kép) Tekintélyes erejét és elszántságát mutatja az is, hogy észre sem vette. Nem úgy, mint a vízszivattyú "fülével" kapcsolatban. Ott Orknak feltűnhetett valami, mert azt a fület - miután hasonló cselekedettel sikerült letörni - szakszerűen visszaragasztotta. (8. kép)
Nocsak-nocsak - morgolódott a mesebeli szerelő, mert az össze-vissza jelölgetett vezérműszíj is kicsit lazának tűnt. A nagy szerelőaknán túl lévő szekrényből kivette az erre a célra rendszeresített eszközt, de az már nem tudott feszíteni a szíjon. A mesebeli szerőnek a varázspálcájához kellett folyamodnia, hogy sikerüljön. Ork szüleinek és egyéb rokonságának emlegetésétől a világot csak hőseink neveltetése kímélte meg.
A balansztengelyek is meglepetést tartogattak. Minden mindennek össze volt jelölve. (9,kép)
További rokonság emlegetésre az adhatott volna okot, hogy ezek a jelölések nem stimmeltek a gyár által felrakottakkal, de hőseink állták a sarat és nem tették...
Ekkor a mesebeli szerelő úgy döntött, hogy legjobb tudása szerint összerak mindent a jelenlegi alkatrészekkel és egy későbbi történetet kezdeményez, ahol a végleges varázslatra sor fog kerülni.
Miután ez megtörtént az egyszeri ember elbúcsúzott a mesebeli szerelőtől és levonták a tanulságot:

- A híres német precizitás már a mesében sem létezik...

Hogy teljes legyen a fék felújítás, ma kapott PHuBi egy Brembo főfékhengert.

A téli szerelgetések során egy érdekes "tárgyat" találtam seprés után a lapáton (1. kép). Sokáig kerestem, hogy mi lehet, aztán meglett. A bal küszöb aljáról pottyant le az alvázvédő. Kilátszik az eredeti szürke alapozó.
Sikerült vennem alvázvédőt, így ma lefújtam az érintett részt.
Az első kör után még áttetszett a szürke, a negyedik réteg már nagyon hasonlított az eredetire.

Sikerült szereznem egy 145 comp csatit. Ma szétszedtem, hogy a belőle kinyert érintkezőket majd fel tudjam használni.
A fehér fedél alatt valami ragadós cucc volt. Nem tudom mi lehet, de sok-sok év után még gusztustalanul ragadt.
Remélem jók lesznek a kibányászott érintkezők...

Kárpitos munkát még nem csináltam, de tegnap belevágtam.
A ragasztás egész jól sikerült. Egy napig száradt, aztán bekerült.
Jól mutat.
Már csak a limitált széria táblának kell megjönnie a középkonzolra...

A berakás pár perc.
Keretet ki kell pattintani, majd a belső felét tartó füleket laposfogóval óvatosan ki kell hajtogatni. A hasított végénél kipattintva kijön. Visszafelé adja magát a szétszedés alapján.
Király lett.
A váltószoknya nem lett betéve, mert ragasztani kell és nincs ragasztóm.
Próbaképp odatettem. A vaku csal, nincs ekkora színkülönbség, mint az utolsó képen. A váltóról készült kép színhelyesebb.

Tegnap megjöttek a Zimmermann betétek, ma bekerültek.
Sokkal bizalom gerjesztőbben a benne lévő Textaroknál.
A próbaútra az időjárás nem adott engedélyt :-(

A mai kör során koptattam be az új fékeket. Egyre jobb lett a fékhatás, 50 km után már felgyűrtük az aszfaltot. Valahogy mégsem az igazi, nem tetszett.
Hazaérve érdekes dolgot vettem észre.
Az első tárcsák közepén egy más kopottságú, színű csík fut. Olyan mintha itt mindig hozzáérne a betét tárcsához. A tárcsa meleg is volt rendesen és a fék is.
A német által berakott gyakorlatilag új Textar betéteket megtartottam, a tárcsa új.
Úgy néz ki, hogy hiba volt. Minden esetre kicserélem a betétet, aztán meglátjuk.

update 2018.03.13.
Kiszedtem a betéteket a bal oldalon. Mindkettő "púpos".
Rendeltem Zimmermann-t, holnap itt lesz :-)

Jó az idő, ideje ébresztőt fújni.
Akksi beköt, borítást visszarak. Pöcc-röf :-)
Gyors mosás az udvaron, hogy megszabaduljunk a tél porától, majd keréknyomás állítás.
58.316 km

Irány a Balaton!
Badacsonyban kis kirándulás a mólón. Idáig nagyrészt nyitott tetővel jöttünk.
A Balcsi még részben befagyva.
Aztán mászkálás az északi parton Keszthelyig. Végül haza.
Hazafelé átléptük a háromezredik közös km-t (58.500).
Hazafelé észrevettem, hogy a jobb tompított nem világít. Megálltam megcserélni az izzókat, de nem volt rá szükség. A csatlakozó nem volt rádugva. Valószínűleg a kürt beszerelése után nem került vissza.
213 km után hazaértünk
Most már tudom, hogy mi hiányzott egész télen.