Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
- sokan voltunk
- hideg volt (Ronnie rövid naciban és szandálban jött, bízott az időjárásban, de hiába)
- nagyot konvojoztunk
- nagyot kajáltunk
- sokat dumáltunk
- 818 darab fényképet gyűjtöttem a taliról, ebből 320-at én csináltam
- A Satti-süti fincsi volt!
A gyári rádiónak katasztrófális a hangja, ráadásul KAZETTÁS!
Ebből előbb-utóbb csere lesz. A további fejlesztési lehetőségek után kutatgattam. Kicsit körülnéztem a kalaptartó alatt. Izgatott a gyárilag előkészített kivágás. Lehet használni esetleg mélynyomónak? Nos, nem. Nincs kivágva, úgyhogy látszana buherálás, azt nem akarom.
Marad az eredeti koncepció: ajtókba normális hangszórók végfokról hajtva. Az erősítőt esetleg fel lehet tenni a kalaptartó alá. Mélyláda meg a csomagtartóba. Persze először egy olyan rádió kéne, amelyiknek van LINE kimenete.
Az esztergomi túrám alatt végleg megfogalmazódott bennem, hogy ezekkel a felnikkel és gumikkal nem akarok tovább élni. Elmentem hát Rieglerékhez és elkértem a 147-ről a 17-es papucsokat, ezeket meg otthagytam. Simán belementek a cserébe.
Talán még szebb lett vele a kocsi.
A közelben volt dolgom, úgyhogy elvittem az Alfit kicsit nosztalgiázni a bazilika elé.
Az ünnepre való tekintettel csináltam pár képet az Alfiról.
Egész jól néz ki a gyári 17-es felni.
Viszont az ünnep kedvéért meg kell említenem, sajnos valami nincs rendben vele, zuhog valamelyik kerék. Valószínűleg valamelyiket az előző gazda kicsit "megigazította".
A GY F1 gumma se nagyon tetszik, nagyon hangos. A Nokianjaim ehhez képest hangtalanok voltak.
Első utunk az év legnagyobb találkozójára vezetett.
Hazafelé megtapasztalltuk a természet erejét, az utolsók között voltunk, akik még elmehettek a főúton. Kicsit később lezárták.
Az Alfissimo 32. számában megjelent egy cikk "Tesztvezetés Győrben..." címmel és a mellékelt képen a KCN-049 jobb sarkában a kocsi látható és édesapám fekete bőrkabátban amint "vigyáz" a szerzeményre amíg a papírokat intézzük odabent.
Az átvétel napja, a kulcsot már nem adom vissza.
Az ünnepélyes ceremóniát próbálták jelenlétükkel megzavarni a 159-es próbaútját járó társaság tagjai, de nem sikerült.
A család útra kelt, megtekinteni a "kiválasztottat".
Ekkor még a próbaút után visszaadtam a kulcsot....
Délelőtt Jánosházán utolértem egy kerékpárost. Le kellett lassítanom mögötte, mert jött egy kamion. Vissza kettesbe, kamion el, index ki, gázra lép. Kerékpáros meg elhúz. Hirtelen nem is értettem mi történt, de a kijelző közölt mindent. Folyamatosan sorolt, vagy 5 hibaüzenetet a végén a GOTO szerviz utasítással. A motor áll, majrélámpa pirosan virít...
Elég volt néhány pillanat, hogy tudjam, nagy a baj. Szervizes ismerőst felhívva jön az autómentő. A szerelő rögtön látja, nem forog a vezérmű tengely. Irány tovább Győrbe, Rieglerékhez.
Másnapra kész a diagnózis: vezérműszíj lefogazódott. Ok: beállt a feszítőgörgő. Miért is? Nemrégen volt gariban vezmódosító csere, amivel ugye a vezérlés is cserélve van. Nem cserélték ki? De. A feszítőt viszont nem, mert a garis alkatrészcsomagba az nem "jár".
Ekkor némi emelt hangú beszélgetés következett, hogy mint szakemberek azt miért nem cserélték. Hol van itt a magas órabérrel fizetett szakszerű javítás, hozzáértés?? Legalább kérdeztek volna meg, hátha kifizetem. Vagy tudom, hogy milyen kockázat van. De hogy NEM szóltak semmit, az minősíthetetlen!
12 szelep kakukk, a javítás 460ezer (!!) lenne, de 600-ért van gyári felújított motor is.
Történetünk itt véget ér. Az épület túlsó oldalán áll egy korábbi tesztautójuk, egy 156-os. A motorcsere helyett a kocsicsere mellett döntöttem, de ez már egy másik történet.
A kép a búcsú pillanatát örökítette meg.
Pozitívumként kell értékelnem, hogy a motorfelújítás jelentős részét átvállalta a Riegler. Elismerték, hogy hibáztak.
