Ennél az autónál nem arról kell írni, hogy az épp aktuális téli/nyári gumicsere megtörtént, hanem a rendesen kb. 1 szezont bíró Corsa-k aktuális szezonra való cseréje kész :D
Alaphelyzet az volt, hogy a gyári elsőket kb. fél életüknél le kellett dobnom egy sérülés miatt, így utána - az egyébként kb. ugyanolyan élettartamú - első és hátsó gumik mindig egy fél élettartamnyi eltolásban voltak, így hol az eleje viselkedett gyengébben hol a hátulja. Na, ezt untam meg és azt mondtam, hogy akkor most a hátsókat is ledobom fél életüknél és legyen most már egyszerre jó mindenhol :)
A szokásos paksi gumisom adott szereléssel együtt egy 640k-s ajánlatot. Közben a Giulia fb csoportban egy szekszárdi gumis is jelezte, hogy van neki az autóra homologizált P Zero Corsa-ja. Mondtam neki egy árat, amivel nekem már megéri ezért átmenni Szekszárdra és megegyeztünk.
A művelet azonban nem volt komplikáció-mentes. Bár a szakiról alapvetően nem tudok rosszat mondani, nagyon lelkiismeretesen végezte a munkát - a kerékagyakról lesikálta a rozsdaport, a felnikről letakarította az előző centrírozásokból ottmaradt ragacsot és súlyt is csak annyit tett fel, amennyit feltétlenül szükséges - az első alkalommal az elülső abroncsokat nem sikerült áttenni. Kb. 3 óra kínlódás után is az lett a vége, hogy az elülső abroncsok nem pattantak át a felni külső oldalán lévő bordán, pedig már 5 bar-ig meg lett nyomva (1-3. kép). Már elég késő volt, a Pirelli-s szakembert nem tudtuk elérni, a Conti-s pedig azt mondta, hogy 4,5 bar-ig szabad nyomni.
Abban maradtunk, hogy másnap reggel egyből keresi a Pirelli-t, hogy mit kell ezzel kezdeni. A Pirelli kapcsolattartója a következő állásfoglalást adta írásban:
"A Pirelli versenyabroncs-technikusai megerősítették, hogy a tapasztalatuk szerint a Giulia első felnijeinél - azok kialakítása miatt - sokszor 8 bar ültetőnyomás szükséges. Ez fokozottan érvényes az utcai abroncsoknál merevebb szerkezetű félversenyabroncs esetén, mint amilyen a PZero Corsa is."
Hát jó, akkor csak nem voltunk elég bátrak. A következő alkalommal már nem volt finomkodás. Menjen bele a levegő, amíg ki nem pattan. Végül aztán 6 bar körüli nyomás már elég volt neki.
Hazafelé a német autópályán (:DDD) meg is küldtem 200 fölé egy próbának... Hát, régen éreztem már ezt, hogy minden rezonancia nélkül úgy siklik, mint ha vajon csúsznék. Legutóbb, kb. mikor új volt az autó. Azóta vagy elöl vagy hátul mindig volt már valami deformációja az abroncsoknak vagy a centrír mászott el és volt egy kis remegés nagyobb sebességen. De most újra tökéletes. Már csak ezért megérte!
Ahogy az előző posztban említettem, kiderült, hogy a hátsó abroncsok már szinte használhatatlanra koptak. Az előző hétvégi pályanapozásra már nem érkeztek meg az új abroncsok, így a régieket még inkább nullára redukáltam.
Ma viszont felkerültek az újak. Újra gyári szerelésű, Alfa homologizációval rendelkező Pirelli P Zero Corsa Asimmetrico 2 abroncsokat rendeltettem be. Nem egyszerű hozzájutni, de ügyes gumisom van, tudja honnan kell beszerezni.
Most már újra maximális tapadás mellett lehet használni a hátsó tengelyre adott nyomatékot.
Egy ideje érzem, hogy 200 körül/felett enyhén ráz az autó. Eddigi tapasztalataim szerint ez az autó még a 300-at közelítve is csak annyi jelét adta a tempónak (leszámítva, hogy minden nagyon gyorsan suhant el a másik irányba), hogy 250-nél megjött egy erősebb szélzaj. Így hát gyanakodni kezdtem, hogy valami nem stimmel.
A legkézenfekvőbb gyanusított ilyenkor a kerék és a gumik, így bejelentkeztem a gumishoz egy centrírozásra. Csak a hátsó kerekekre, mivel a kormányon nem éreztem rázást, valamint a hátsókon még az első szerelésű gumik vannak. Már közelebb vagyok a 18 ezer km-hez, mint a 17 ezerhez, meg is lepődtem, hogy ilyen sokáig bírják, mert 13-14 ezerrel számoltam eredetileg. És benézve a kerékjáratba, még egész vállalható profilmélységgel rendelkeztek...
...legalábbis ezt hittem, amíg le nem vettük a kerekeket. A belső oldal már jóval kopottabb, ott már csak egy lehelettel van a megengedett jelzés felett a profil. Egyébként nem aránytalanul van jobban megkopva a belső oldal, szépen csökken a külsőtől a belső oldal felé a futófelület, pont ami várható is a kerékdőlés alapján.
Így viszont egyértelmű, hogy ezzel már nem megyek el még 2-3 ezer km-t. Meg is bíztam a gumist, hogy rendelje be az új Corsa Asimmetrico 2-eseket hátra.
A rázás oka is egyértelműen beazonosítható volt, amin centrírozással nem lehet segíteni. Egyszerűen annyira elhasznált már a gumi, hogy nem kerek az alakja. Megforgatva a gépen, látszik, hogy a felülete ide-oda mozog.
Erre már csak az új abroncsok fognak megoldást nyújtani.
Az idei év első élményautózása az Amore Tempo Tréning volt Monorierdőn, az M-Ring-en, amit már karácsony óta vártam.
Volt egy kis izgalom előtte, hogy március elején milyen idő várható és abszolválható-e az oda-vissza út a P Zero Corsa-kon, de megfelelőek voltak a körülmények. Még pozitívumnak is értékeltem, hogy hűvösebb, felhős idő volt, az abroncsok így nem tudtak annyira bemelegedni és lehetett az autó mozgását, dinamikáját próbálgatni. Bemelegedett Corsa-kkal nincs csúszkálással, az tapad, mint a ragasztó....
A rövid elméleti blokk után következtek a különböző gyakorlatok, vészfék, szlalom, hangvilla stb. Ezekből a tanulság az volt (utólag visszanézve), hogy belülről sokkal drámaibbnak hatnak ezek a helyzetek, mint kívülről látva.
Az igazi élmény viszont a végén lévő kis- és nagypályás körözések voltak. A pálya nagyon kedvező volt, széles aszfaltcsík és nagy "bukótér". A korlátok, falak, földsáncok csak egész a pálya szélén voltak, így bátran lehetett próbálgatni az autót anélkül, hogy egy potenciális törést túlzott kockázatának lettünk volna kitéve. Így végig R-ben volt a DNA-R kapcsoló és nagyon nagy élmény volt kilinccsel előre kanyarodni. Ez alatt a rövid idő alatt is rengeteget tanultam az autó mozgásáról.
Öröm volt még az is, hogy rég nem látott cartársakkal is újra találkoztunk és meg tudtuk osztani az élményt. Megérte :)
