Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
Megjött a másik rendelt csatlakozó is.
Ajándékként küldtek mellé 4 arany szelepsapit is. Hiányzott, mint egy falat kenyér. :-DD
A sofőrülés egyre gyakrabban és egyre hangosabban nyekergett. A hangja erősen emlékeztetett a békebeli heverők epeda rugójának hangjára. Ma felkerestem a győri márkaszervizt némi garanciális beavatkozásért.
Már mindenre fel voltak készülve, a kárpitos már fente a szerszámait...
A helyzet némi szemrevételezés után hamar megoldódott. Giovanni elfelejtette megkenni az ülés csúsztató sínjét. Lehet, hogy karácsony előtt már kifogyott a szerszám és nem volt kedve után tölteni...
Szóval némi zsírozás után jött a próbakör és csodák-csodája elhallgatott.
A szerelők megtörölték a homlokukat, hogy mégsem kell szétszedni az ülést, mi pedig elindultunk haza.
Hazafelé újra élvezettel hallgattam a semmit. Újra csend honol a fedélzeten.
Már csak a cukorkás pléhdobozt kellene kidobni, mert zörögnek benne a cukrok. Ezt talán a Spideren szerzett szerelési tapasztalataimmal egyedül is meg tudom oldani :-)
A dolog úgy kezdődött, hogy elindultunk kilenc körül ebédelni. Mindegy hová, valahová, csak menni lehessen.
6x km után Szigligetnél elértük a Balatont, hát elindultunk északnak a 71-en. Valahol megálltunk fényképeket csinálni, csodaszép az idő és a táj.
Végül Tihanyban a hegytetőn kötöttünk ki a kilátó étteremben. Nagyon szép a kilátás és a kaja is első rendű. Szerencsére találtunk parkolót a Visszhang óvoda mellett a hegytetőn. A parkolójegy meglétét a sárga mellényes úr ellenőrizte is.
Hazafelé indulva megálltunk egy kép erejéig az Ötvös Csöpi féle üldözéses jelenet helyszínén.
Szép időben, végig nyitott tetővel vagy 250 km-t kocsikáztunk. Szép nap volt. A Spider ismét bebizonyította, hogy jobb szórakozást tud nyújtani bárminél.
u.i.
Mind a két alkarom ropogósra sült és a napszemüveg nyoma is egyértelműen kivehető...
Reggel nekiláttam a súly restaurálásának. A változatosság kedvéért ezüst színű lett.
Levelet hozott a posta. Megérkezett Kínából az egyik rendelt csatlakozó. Az USB-ODB II átalakító. Már csak a másik pakknak kell megjönnie, ami az ODB-ből három pólusút kreál, hogy rádughassam a Pókot a számítógépre.
Hetedszer is eljöttünk Esztergomba.
Mint mindig most is jó társaságban tölthettünk egy napot. Mint mindig, most is rövid volt az idő mindenkivel beszélgetni.
Esztergomból hazafelé, az utcánk végén elértük a 10.000 km-t. Mire meg tudtam állni egy fénykép kedvéért, már 10001 lett.
Ma újra útnak indult a szokásos konvoj, most Esztergomba mentünk.
Kép 1-2: Gyülekező Pápán
Kép 3: Megálló Zotyáéknál, a zászlóért be kellett ugrani
Kép 4: Győr, ahol még többen csatlakoztak
Kép 5: Vasúti átjárónál, az erőd mellett
Kép 6: Komárom egy kicsit szétzilálta a csapatot, a város szélén össze kellett állnia a konvojnak
Kép 7-8: A szokásos pihenő az immárom már bezárt benzinkúton.
A következő alkalomra valami megoldást kellene találni, mert Komárom gyakorlatilag átszelhetetlen már 5 autóval is. Szinte mindenhol lámpa van, a főútnak gyakorlatilag nincs elsőbbsége, folyamatosan meg kell állni. (A lámpa biztos olcsóbb megoldás, mint a szintbeli kereszteződések helyett felüljárókat építeni.)
A nyári nagy túrára készülődvén eszembe jutott, hogy jó lenne, ha ki tudnám olvasni a komp adatait. Némi érdeklődés után Liquid Cartárs hívta fel a figyelmemet a csatlakozóra és a hozzá tartozó átalakítóra. Elvileg a kettőt összedugva megvan az összeköttetés a laptop USB aljazata és a Pók három pólusú csatlakozója között.
A Cartárs meg is rendelte nekem a cuccot, már csak meg kell várni, amíg megjön.
Előkerestem a tavalyról maradt angol bőrápoló cuccot, majd 1 sör egyenértékű fizikai munkával bedörzsöltem az üléseket. Szépek lettek, remélem holnapra teljesen beissza, mert ha nem esik, reggel megyünk melóba.
Már csak a gumik leápolása maradt, a már régóta a polcon lévő cuccal. A képeken látható a különbség.
Majd bevetettem a tegnapelőtt szerzett vegyszereket.
A tisztító folyadékkal először befújtam a vásznat, majd egy kefével beledörzsöltem. Jó habos lett, a habot simán vízzel le lehetett öblíteni. Kb. negyedszerre sikerült elérnem, hogy többet nem habzott a víz. Majd hagytam, hogy megszáradjon a napon.
Miután megszáradt, csak be kellett fújni az impregnáló szerrel. Mint a szivacs, úgy itta be a tető. A teljes flakon elfogyott.
Szerintem szebb lett, mint tavaly. Akkor nem volt tisztító szerem, csak lefújtam az impregnálóval.
Egyenlőre a hétre ennyi...
