Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
Eldöntöttem a helyét és ma fel is ragasztottam a Stelvio hágón vásárolt emlék matricát a szélvédő tetejére, középre. Innentől büszkén hirdeti, hogy megmásztuk a világ legszebb szerpentinjét. Nem én mondom, a Top Gear...
A terv eredetileg a meglévő középkonzol matt feketére fújása volt, mert a műanyag idővel ragacsossá vált és még ujjal is be lehetett nyomni. Mint a rágógumi. Először sajnáltam, hogy a bontott már le van festve ezüstre, de rájöttem legalább le van alapozva, majd lefújom azt. Aztán mégis úgy döntöttem, hogy berakom, gyorsabban néz ki jól és kísérletezek a sajátommal. Szóval a csere menete:
1. A középkonzolból ki kell venni a hamutartót, a tükörállító gombot és a fényszóróállítót. Az utóbbi kettő alatt van egy-egy tartócsavar, azokat ki kell tekerni.
2. A középkonzol két oldalán lévő borítást leszedve, oldalról hozzá lehet férni ezekhez a csavarokhoz. Én ezt elfelejtettem és a képen látható módon elegánsan letörtek a fülek. Nagy gond nincs a cseredarabon sem volt rajta, megáll így is.
A két csavar a gumidugók mellet már a felső részt tartja.
Az alsó rész hátulját emelve jön le a gumidugókról.
3. A szellőzőrostélyt kipattintva újabb két csavart találunk. Nálam ezek a fülek is el voltak törve, szóval ezért lötyögött az egész konzol.
4. A gombokat lehúzva a két szélsőben van egy-egy csavar. A rádió kiszerelése után már csak le kell feszíteni, de vigyázni kell, mert a vezetékek nagyon rövidek! Én ezt elfelejtettem és az előlaphoz rögzítő csavarok elegánsan kitépték a menetes betéteket a középkonzolból. Pillanatragasztóval vissza lehet tenni őket.
5. A műszereket átraktam az újba.
6. Külön feladat a szivargyújtó. A belsejét ki kell nyomni előre, csak közben van benne két műanyag pöcök, amit közben nyomni kell.
7. Váltószoknya is átkerül.
8. Az eredmény.
Amit leszedtem a sok törött fül (főleg a felsők) miatt nem valószínű, hogy vissza lesz téve...
A hővédő lemez már régóta zavar, mert kilyukadt (1 kép) és az 2 képen látható lemezzel takartam le a lyukat. Nos a friss szerzemény némi drótkorongos tisztítás után felkerült a helyére. Helyreállt az eredeti állapot.
A mai napot a keresgélésre fordítottam. Phon raktárainak összes lehetséges zegét-zugát végignézve néhány nagyon hasznos dolgot találtam. Eredetileg a hátsó stabrudért indultam...
Itthon nekiálltam, hogy számba vegyem a zsákmányt és amit lehet be is raktam - volna. Nézzük mi nem jött össze:
- Előtét ellenállás a hűtőventilátorhoz (az első képen bal oldalt az enyém, a jobb az "új"). Beszereltem, nem működött. Rámértem és kiderült, hogy szakadt, a második képen látható helyen. Azt hiszem, veszek egy újat.
- A vízcső sajnos nem az én kocsimba való, nekem ilyen nincs. Ha kell valakinek jelentkezzen.
- A kipuff felfüggesztő gumik sajnos gatyább állapotban, mint az enyémek. Mentek a kukába.
- A középkonzolban egy MOMO szoknyát találtam. Sajna az enyémbe nem jó, mert csavaros vége van a váltógomb felől. Valószínű valamelyik MOMO gombhoz tartozik.
Jelentem megérkeztünk!
- 10 nap
- 4 ország (H - A - I - CH)
- Megtett út: 2.058 km (szinte végig tető nélkül)
- Átlagfogyasztás: 8,17 liter / 100 km
- Legmagasabb pont: 2.760 méter (Stelvio)
- Legalacsonyabb pont : 0 méter (Adria)
A Pók mindvégig remekül muzsikált, élvezetessé tette az út minden km-ét!
"READING ERROR CODES: No fault codes"
Rövid kávészünet következett, majd tovább!
1 - Így néz ki egy igazi olasz presszókávé. A kockacukor teteje kilátszik, a kanál félig sem merül el benne, cserébe erős és nagyon finom.
2 - A Spider a kávézó előtt várja, hogy befejezzük a kávét és nekivágjunk a tényleges hegyi szakasznak, annak minden szépségével.
3 - 4 - 5 - Az igazi hegyi szakasz, hidakkal, alagúttal és folyóval. Minden dicséretem az építőké.
6 - Közúti olasz-osztrák határ. Hamarosan felhajtunk az osztrák autópályára.
7 - Pihenő, némi üzemanyag felvétellel.
8 - A korábbi útszakaszokhoz képest nagyon lehangoló az osztrák autópálya.
9 - A magyar határra érkeztünk, már csak egy ugrás hazáig!
A "Nagy Túra" utolsó napja a hazaúttal telt. Kb. 500 km várt ránk.
Már régóta járunk olaszba és mindig is megcsodáltam a határtól Udinéig vezető hegyi szakaszt. Már anno az első úton megfogalmazódott bennem, hogy egyszer a pályát elkerülve a völgyben vezető utat végigjárom. Erre ma került sor.
1 - Indulás a szálloda elől
2 - A Gradoba vezető hosszú földsáv.
3 - Valahol az autópályához vezető úton
4 - Autópálya felhajtó
5 - Autópálya elágazás, nekünk Udine felé kell menni.
6 - A hegyi szakaszhoz érkeztünk, lehajtunk a pályáról.
7 - 8 – 9 - Pár kép a hegyi szakasz első etapjáról, a táj egyre vadabb lesz.
A következő két nap gondtalan semmit tevéssel telt. A hely csodaszép, az olasz kaja fincsi.
Irány a tenger!
Köztes megállók nélkül, az út nagy részét autópályán megtéve, lobogó hajjal elmentünk az egyik kedvenc helyünkre Grado-ba.
1 - 2 - Veronáig országúton mentünk, egy kép a helység névtáblánál megért ennyit. No meg, hogy ott találkoztam egy ugyan ilyen Spiderrel. Jó darabig együtt is mentünk.
3 - Egy a sok autópálya pihenő közül. A tetőt csak addig csuktuk be, amíg odabent kávéztunk.
4 - A szállodánál, amint megtudták, hogy Alfa Spiderrel vagyunk rögtön csináltak helyet a fedett részen. Valami AMG feliratos német márkát tettek ki onnan :-)
5 - A szálloda
6 - 7 – 8 - Pillanatképek a falucskából
9 - Vacsorára belekóstoltunk a tenger gyümölcseibe.
10 - 11 - 12 - Este a parton
Ma meglátogattuk a Gardaland-ot egy kis szórakozás erejéig.
1 - A fáról lehulló ragacs miatt kipróbáltunk egy helyi kocsi mosót.
2 - A bejárathoz legközelebbi parkolót kaptuk. Az olaszok a miután meglátták a Spidert rögtön beengedtek ebbe a parkolóba. A többieket egy másikba terelték :-))
3 - 4 - 5 – 6 - 7 - Pillanatképek Gardaland
8 - Vacsora a szállással szemben
9 – Esti séta
1
622