Blog >> gtv
Tudniillik most nézem, hogy majd' másfél éve nem írtam a GTV blogjára/ba. Dráma.
Ezért most egy semmitmondó feltettematélikereketéslemosattamavasat bejegyzéssel élek.
Igazából szeretem a kocsit, és inkább szeretek menni Vele, mint írni Róla :) Nahát. ;)
Telefonos képek, írtuk anno, ma viszont egy telefon jobb képeket képes készíteni (megfelelő fényviszonyok mellett), mint egy átlagos kompakt gép. Vagy nem.
Soha nem tudom megtagadni magam és egy idő után muszálynak érzem hogy minden autóm kinézetén változtassak. Hála istennek a GTV külseje magában is nagyon egyedi és figyelemfelkeltő. Remélem nem sikerül rontani rajta, pedig a fóliás mester megprobálta, négyszer szedte vissza a tetejét, az oldalcsíkot meg én szedetettem vissza vele mert nem sikerült neki ugyan olyan magasra mint a másik oldalát:( Már csak egy szett fekete felni és a már meglévő csere motorháztető és első lökhárító színrefújása lenne hátra ha addigra nem találnék majd megint ki valamit:D
Köszönet ystuc-nak a logo-ért!
Januárban vettem az autót és mindjárt motorcserével kezdödött közös életünk és csak április elején kaptam vissza. Nem szép történet de ez a blog most nem erről szól.
Anno KGBMAN ötlete volt hogy csináljak a régi motorból dohányzó asztalt. Akkor még csak elgondolkoztam rajta. Később megvették a motort, de nem is fizették ki teljesen és el se vitték, így 2-3 hónapja állt az udvaron. Mostanában volt elég szabadidőm is, úgyhogy nekiláttam a szétszedésnek, majd az építésnek. Feláldoztam az üveglapos asztalunkat, így nem kellett legyártatni méretre. Viszont ennek az üveglapnak elég messze voltak a lábai, ami keret készítését tette szükségessé. Ezt munkaidőben csináltam, tehát még fizettek is érte:))) A festés volt a leghosszabb folyamat mert a zárt helységben nem nagyon akart száradni, a szabadban meg legtöbbször esett.
De végül elkészült és most a nappalit díszíti.
Most, hogy eltelt a kedvenc évadzáró találkozóm (ahol bekapcsolva maradt a RaceCrono, így legalább megtudtam, hogy a legjobb időm 400m-en 15,3 mp 151 km/h célvonali sebességgel) nincs több program Lola naptárában. Szerencsém volt ma, a délelőtti esős időből délutánra kellemes napsütés lett, így eltudtam végezni a szükséges dolgokat; autómosás, szárazra törlés mindenhol, gumiabroncs és tömítések ápolása, gumik túlfújása, garázstakarítás, beállás. Célszerszám nélkül régi lepedőkből csináltam éket a kerekek alá, ami igazán látványos lett :) Az aksit direkt nem húztam le, mert tervezem havonta beindítani és járatni kicsit, átforgatni a kerekeket, kormányművet.
Végül ráhúztam a ponyvát és rázártam az ajtót.
Fél évig használtam fellelési állapotában (kivéve egy két azonnali javítást - pld soha nem mentek vele annyit egyben, hogy kiderüljön, rég rossz a hőgomba). Úgy is elvitt mindenhova, még külföldre is, csak már nagyon szerette a HPX-et, meg a benyát is. Később került mellé egy donor és elkezdődött az újjávarázsolás, Ebben elévülhetelen érdemei vannak édesapámnak, aki gépészmérnökként látott már ezt-azt. Először felújítottuk a motort főtengelytől hüvely/dugókig (most van benne úgy 8000km). Utána jött bele egy izosztatikus rudazat egy másik váltóval és sperrdiffivel, de ez az autentikusság jegyében visszacsrélődik majd egy '85-ös GTV izosztatikus rudazatú váltójára. Finomítottunk még ezt azt (az autó '83-as, épp az utolsó módosítások előtti kiadás, azokat tettük bele, pld, bowdenes gázt). A duplakarbik hangolása valami titkos páholyba való beavatást feltételező sötét mágia lehet, mert itthon nem igazán értenek hozzá - ez ellen úgy tettem, hogy a magyar vámhatósággal csatasíkra ereszkedve ámerikából vásároltam egy karburátor beállító szerkezetet, ami négy karbiig jó. Ámen. Még mielőtt a külcsínynek nekiláttam volna, gyorsan átkárpitoztattam a belteret; egy nagyon jó barátom édesapja ajándékba készített nekem bele két pácolt dió könyöktámaszt is :-) csodájára jár mindenki. Idén indult meg a restaurálási folyamat a kasztnit illetően jó kis előre nem látható akadályokkal - nem lesz rövid és egyszerű a történet az már most látszik. A kocsit több autóból rakták össze egykoron - szerencsére nem volt kiflibe hajtva; a váz és a futó geometriája teljesen jó. Nem úgy az illesztések, valamint bár sehol nem volt érdemben átrozsdálva, az előző felújítást végző "nagymester" rákent vagy tíz kiló gittet a kocsira. És ez most nem vicc! A lakatolásnál horrorisztikus, néhol centi és afölötti vastag (!) vakolatok kerültek elő az amúgy makulátlan lemezeken - borzasztó, szerintem kőműves csinálta. Természetesen egy festőműhely sem vállalta. Homokszórás nem jöhetett szóba, mivel a változó vastagságú gitt miatt félő volt, hogy kilukad a lemez, a poliésztergolyós megoldás meg nem viszi a gittet... már kezdtem beleőszülni a dologba, amikor apám kiatlálta (magtalálta) a tutit: több száz bar-os vizes kezelés - abszolut hájtek, csak nem lesz óccsó. Mindegy, csak menjen a dolog, azóta van már gyári színkód és minta is (Alfa Rosso lesz persze, ami jól megy a vadiúj Neutral Alfatex beltérhez). És ha kész lesz nem lesz veterán, mert járni fogok vele! Ami még majd rám vár az az elektromos rendszer, ami kezdettől igen gyanús volt amúgy is: pld. a szivargyújtó bekötése után az ablaktörlőkapcsoló lenyomására elkezdett kigyulladni az autó, a jobbos izzó csatlakozója periodikusan elolvadt, az elektromos dolgok egy része hol működött, hol nem és még sorolhatnám... szerintem ugyanaz csinálta, mint aki a kasztni felújítását. Amikor elkezdtem a lakatolás előtt szétszedni a dolgokat, szomorúan (bár nem meglepődve) tapasztaltam, hogy az elektromos rendszerben gyakorlatilag nincsen forrasztás vagy csúszka, hanem a jó öreg "rápökünk, összepödörjük 'oszt gyühet a szigszalag" módszerrel rakták össze... brrr... és én ezzel az autóval voltam pld. Szlovákiában!
Egyik délelőtt csörög a telefonom, nem ismerős számmal.
- Hálóóó?
- Szia én a M Laci vagyok, én voltam nálad a Bobcattal földmunkázni
- Szia... (Ez meg mi a bánatot akar)
- Figyeljcsak, neked volt egy öreg Alfa GTV-d asz udvarban, ugye?
- Igen... (Vazze, erre honnan emlékszik?)
- Na, itt dolgozom tőled egy pár utcányira, ahol épp a méhtelepre akarnak egyet elvinni... Adom a tulajt....
Délután elmentem megnéztem, oda volt készítve mellé a nagyflex, korongok, hidegvágó, kalapács... télleg épp készültek összenyesni a vasba...
Szóval így lett némi apróért egy donor gétévéjem ami eddig három utcányira lakott :D
Korrekt cég, előbb elküldték a megfelelő fékcsövet, mint ahogy mi visszaküldtük a rosszat. Ez most végre passzentos, fajin, fekete.
Érzésre egy hangyányit keményebb lett a pedálérzet.
Ollahnak még egy köszi.
Valahol elnéztem a kilométeróra állást, mert ma konstatáltam, hogy egy ezressel több van benne, mint ahogy emlékeztem, és mint utoljára feljegyeztem a blogba.
Amilyen lelkesedéssel készültem a mai programra, annyira balul sült el.
Új fékek - jól működtek, nem fáradtak, jól fogtak végig. És ami a legjobb, hogy hiába kemény a sportbetét, továbbra sem csikorog hidegen.
Gumik - kurva jók, összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az utcai gumik. Bár ez várható volt. Hatalmas a gördülési zaja, hatalmas a gördülési ellenállása, a kormányhoz érezhetően nagyobb erő kell. Cserébe nem tudtam megnyikkantani sem, ahol múltkor gáz nélkül sodródtam le az ívről, ugyanott már gyorsíthattam a belső ívről.
Örömöm egészen az első futamig tartott, miután hatalmas repedések jelentek meg a futófelületen. Olyanok, amiknek nem kellett volna, hosszanti éles, szövetig érő repedések. A tapasztaltabb Evós kollégák végképp lebeszéltek a további erőltetéstől a sztorival, ami arról szólt, hogyan járt a társuk egy hasonló rally slickkel a célegyenesben, mikor szétvált a gumi. Súlyos pusztítás ment végbe a kerékjáratban.
A csalódásomat tetézi az eladó inkorrekt hozzáállása. Rendben, hogy használt gumi, de az az elán, amivel elhajtott feldühít. A 4ből két gumi hasonló repedései gyanúsan gyengébb minőségről árulkodnak. Ennek még azért utána járok.
!!!!! Mindenesetre a nézsai (ez egy falu) Adars kft-t kerüljétek el. !!!!!!
Azért nem bánom a mai napot, mert sok alfás kilátogatott és jó társaság verődött össze.
Valaki okos ember mondta, hogy az autóversenyzés veszélyes sport. Igaza volt. Szar érzés volt azzal kezdeni a futamot, hogy a visszapillantóból végignéztem, ahogy egy forrófejű evós beriszál és frontálisan beleszáll a védőkorlátba.
Szerencsére a társaságunkat egy két technikai bakit leszámítva elkerülte a baj.
Atom leégett a nyakam és a kezem.
Pénteken készülgetve a következő nyílt napra, szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy biza gumi kéne. A mostani gumik még kibírják ezt a szezont, ha nem látna többet pályát. De ez nem esélyes, így ha túlélnék a keddet, balesetveszélyes állapotba kerülnének. Aztán vehetnék új gumikat, amik megint csak nem bírnák sokáig. Úgyhogy hirtelen felindulásból körbenéztem az interneten és találtam is megfelelő használt slick gumit. Az eredmény egy kb 85%-os Pirelli RS5 száraz-aszfalt rallye gumi lett. A mintázata miatt kedvelt típus, mert könnyen növelhető a vízkiszorítása a barázdák meghosszabbításával, keveréke viszont sokkal keményebb, mint az intermediate vagy esőgumiké. Hátránya, hogy nem roadlegal, bár a mintázat miatt még kimagyarázható. Lényeg, hogy kell egy pótfelni mellé, mert macerás lesz mindig átgumizni ezt az egyet.
A mérete 200/625 R17, ami a 215ös utcai guminak felel meg.
Első versenygumis tapasztalatnak jó lesz.
Délelőtt megjöttek végre a fékek Angliából.
Látva, hogy mennyit bír a gyári konfig, (fél idősen egy futam kinyírta a hungaroringen), gondoltam, most nem aprózom el. A komfort és a gazdaságosság háttérbe került, egyedüli szempont az volt, hogy hidegen is legyen fékhatása a betéteknek, tehát megfeleljenek közúti használatra is. A darálás, csikorgás nem igazán érdekel. A trackday-kánaán angol fórumokat végignyálazva döntöttem a TarOx mellett. Igazából nincs olyan betét-tárcsa páros, amiről ne találtam volna valami negatívat, ám messze a TarOxról találtam a legkevesebb negatív kritikát. Így a Sport Japan tárcsákat és Corsa 114 betéteket rendeltem meg. A betétek bírják 800 fokig, FrMax: 0,47, FrNormal: 0,43 amiből látszik, hogy nem kell neki sok idő, hogy elérje a maximális teljesítményt. A fékfolyadék is cserés, ez is TarOx gyártmány, RoadRace fluid (300°C + forráspont).
Egyedül a fékcsöveket nem sikerült kicserélni, mert rossz típushoz küldték - gyanítom a későbbi, nagy fékes változatához valót.
Jó tanács: tuning alkatrész vásárlása előtt nézzetek körül jól és ne féljetek külföldi online vásárlástól, mert itthon iszonyat felárral adják ugyanazokat a termékeket (+30-50%). Felháborító..
A több, mint egy hónapos álldogálást sajnos nem viselte jól a kocsi. Most ropog a futómű, búg a gumi - ami a pályanap hozadéka is lehet. Egy délutáni féksimítós futtatás kissé segített rajta, de ennél jobb volt azelőtt.
Olajcsere is megvolt, 6L Racing.
Képek: kinyírt féktárcsa és betétek, új szerkó
