Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
Hazaértünk az idei túráról:
- 3 olasz tó és vidéke: Maggiore, Garda, Iseo
- 3.028 km,
- 244,69 liter 95-ös, az itthoni tankolást leszámítva E5 (kint nem divat az E10),
- átlag: 8,08 liter/100km,
- 2.691 db fénykép,
- 391*5 perc videó az útról,
- az idén először sikerült PHuBi-nak elvinnie a pótkerekét is, nem volt rá szükség,
- olajból nem fogyott,
- hűtővíz nem fogyott, a ventilátor tartó remekül tart,
- Nem úgy mint mi, PHuBi zokszó nélkül tűrte a szerpentineket. Jó pár kimaradt...
részletek később....
Ma megkerüljük a tavat. 90km várt ránk, a terv szerint 2:19 menetidővel.
Az út során alig találkoztunk nem olasz rendszámú autóval, külföldi turista nem nagyon jár erre.
Csodálatos táj és nagy meleg jutott a mai napra. A tetőt nem is nyitottuk ki, sőt délután már klímázni is kellett. Jó lenne egyszer 30 fok alatti hőmérsékletben is körbejárni a tavat.
Valahol megebédeltünk, majd a kör vége felé tankoltunk annyit hogy holnap kitartson Ausztriáig.
A vacsorát ma is a szálloda éttermében ejtettük meg, ami a szokásosnál kicsit bőségesebb lett. Ma ünnepeltük a 36. házassági évfordulónkat...
A következő állomás a Lago D' Iseo. Túl egyszerű lett volna felmenni az autópályára és rátenni a tempomatot. (Igen, PHuBi-ban van tempomat!) Inkább hágókat vadásztunk. Az eredetileg tervezetthez végül több hágót kihagytunk, mert nagyon elhagyatott helyeken mentünk és már untuk egy kicsit, mégis sok autópálya lett.
Indulás előtt elkészítettük a szokásos PHuBi&szálloda képet.
Először kicsit autópályáztunk és a szokásos kapus szakasz mellett találtunk "virtuális" fizetőset is. Fórumbejegyzés. (3.kép)
- Első nevezetesség a Comoi tó partján a Baia di Pare - itt laktunk 2014-ben és itt álltunk meg egy ebédre 2021-ben. (4.kép) Most jön a hegyi szakasz.
- 728m Colle Balisio
- 1.258m Passo Culmine San Pietro - Itt szembesültünk hogy a semmi közepén vagyunk. Ugyan két vendéglő is volt, de nem a "szokott" szint. Az út is erősen emlékeztet a magyar mellékutakra.
- 800m Cold' Olda
Rövidítettünk, egy tervezett hágó kimaradt. (884m Forcella di Bura)
- Orrido di Bracca - A kanyon amit nem lehet kihagyni! (45.808997452232965, 9.690934863334359) Sikerült a tervezett helyen megállni és kicsit körülnézni.
- Ebédre a "Ristorante K2"-t terveztem be, de zárva volt. A faluban volt még egy nyitva, de senkit sem találtunk bent hiába köszöngettünk. (8.kép) Elmaradt az ebéd.
Itt az út rövidítése miatt újabb 3 betervezett hágó maradt ki.
A kanyon után hosszú szerpentin vitt le a hegyről.
Azaz mégse maradt el az ebéd. Bergamo bevásárló központjában megejtettük.
Innen már egyenes út vitt a szállásra. (Locanda La Pernice - Sulzano)
A szálláshoz tartozott a városi strand is, úgyhogy kipróbáltuk. Szürreális a medence partáról a kilátás. (9.kép)
A büfében sikerült egy számomra új olasz sörrel is megismerkedni. (10.kép)
A vacsora pizza volt a szálloda teraszán (kilátás a 11.képen)
kb 200 km és 5 órányi kocsikázás várt ránk tengernyi látnivalóval...
Az első "igazi" látnivaló a Santa Caterina del Sasso volt, ami egy csodaszép helyre épített templom és kolostor. (2.kép) Régen csak a vízről lehetett megközelíteni, ma egy lépcső visz le a partról. Nemrégiben építettek egy liftet is, felfelé azzal jöttünk.
Délben valahol egy parti étteremben megkajáltunk. Az alkoholmentes sör márkája új volt, maga a cucc iható.
Nem sokkal később elkanyarodtunk a partról hogy két hágót levadásszunk:
- 1.179m Passo di Forcora (5.kép)
- 1.395m Alpe di Neggia (8.kép)
Az út meredeken és tengernyi visszafordító kanyarral emelkedett. A kilátás lenyűgöző (4.kép)
Most jött az eddigi összes határ közül a legelhagyatottabb. Itt nem nagyon járt senki az elmúlt időben. A határ maga egy kerítéskapu, most nyitva volt (6.kép).
A svájci oldalon a legelhagyatottabb helyeken éttermek (7.kép) Lefelé szintén durva szerpentin, itt egy kicsit szélesebb és jobb burkolatú úttal mint az olasz oldalon. Lefelé szintén szép a kilátás (9-10.kép).
A tó túlsó oldala már a "szokásos" panorámaút. Ott mentünk vissza olaszba ahol tegnapelőtt átjöttünk. Ma sem láttunk ott senkit.
A vacsorát a panoráma miatt a kikötő mellett fogyasztottuk el. (12.kép)
Ma PHuBi pihenőnapot kapott, mi hajóval meglátogattuk a három nevezetes szigetet:
- Isola Bella
- Isola Superiore
- Isola Madre
Este egy parti étterembe mentünk pizzázni.
Evés közben megjelent egy helikopter és elkezdett a parton repkedni, majd nem messze a sövény mögött leszállt. A vacsi utáni séta megfejtette a dolgot, egy vendég jött az egyik part menti szállodába...
A régi szállodánktól visszaindultunk a mostaniba.
A szerpentin lefelé is király volt. Egy kávé erejéig újra meglátogattuk a helyet ahol ebédeltünk. (1.kép) Most van hely, ide beteszem az ebédre efogyasztott rák nyárs képét is. (2.kép)
A Lago di Mergozzo érintésével jöttünk vissza.
A szállodában egy üveg bor várt minket engesztelésül a tegnap esti kellemetlenségekért. Jól esett a bocsánatkérés és az egész napos autókázás után a bor is.
Lementünk egyet sétálni a partra (5.kép), majd felmentünk a szálloda tetejére, a napozóteraszra körülnézni. (6-11.kép)
Holnap PHuBi pihenni fog, a tavon lévő szigeteket fogjuk meglátogatni, ahogy anno 2012-ben is tettük.
Anno 2012-ben - még a második Nagy Túra keretében - már jártunk errefelé. Akkoriban Domodossolában egy hegyi szállodában laktunk. Ma ezt a szállodát céloztuk meg.
Az időjárás némi esővel kezdte, de később sokat javult a helyzet.
2. kép: Kilátópont az út szélén egy kanyarban - az út gyakorlatilag a vízparton és a sziklák alatt vezet. A kilátás csodálatos.
Az olasz-svájci határt úgy léptük át hogy szinte észre se vettük. Nem nagyon őrzik. Holnapután ettől sokkal elhagyatottabbon fogunk átkelni...
Locarnoban balra fordultunk Domodossola felé. Néhány útikönyv a legszebb vasúti útvonalak közé sorolja ezt a szakaszt. Úton is szép és változatos. A vasúttal többször is találkoztunk. (3.kép)
Innen gyakorlatilag az olasz határig balkonút visz. (4-5.kép) Hihetetlen meló lehetett anno megépíteni.
6.kép: Svájc - olasz határ. Anno 2012-ben itt álltunk meg még a faluban. Sajnos most nem sikerült ugyan ott megállni és fényképet készíteni.
7.kép: Santuario della Madonna del Sangue - Mindig lenyűgöznek az ilyen építészeti műremekek. Itt ittunk egy kávét is.
Még mindig esik :-(
8. kép: 965m Scopello-Pass - Itt van az olasz kerékpáros Marco Pantani emlékműve.
9. kép: egy egyszerű Q8 benzinkút aminek az érdekességét a mögötte lévő gránitbánya adja. A fél hegyet már elhordták.
10. kép: Egy út melletti étteremben megebédeltünk. Mindenhol lehet érdekes és finom dolgokat találni, itt a rák nyárs volt a felfedezés.
Egy kiadós szerpentinezés végén ott állt 1.100m-es magasságban az Albergo Ristorante Da Cecilia - 2012-ben aludtunk itt (Domodossola) A 11.kép még 2012-ben készült, a 12-es most. Jó volt visszaemlékezni az akkori kalandokra. A faluból ide vezető 10 km-en tanultam meg hogy beláthatatlan visszafordító kanyar előtt dudálni kell, így hallani ha jön szembe valaki...
folyt.köv.
Ma véget ért a Garda tó felfedezése, tovább állunk a másik nagy olasz tó felé.
Sokat tervezgettem hogy mit is kellene útközben megnézni. Szóba került Brescia és Bergamo belvárosa is, de végül Milano mellett döntöttünk. Mint utólag kiderült nem a legjobb döntés volt.
268 km és bő 4 óra utazás várt ránk.
Első megállónk valahol az autópályán volt egy kávé erejéig. Utána a milánói dóm jött volna. Már korábban voltunk a tér melletti mélygarázsban (Autosilo Diaz) Igaz nem olcsó, de nincs 100 méter a dómtér. Az eredeti tervhez (és az összes létező útvonal tervezőhöz) képes vagy másfél órát vesztettünk a bejutással.
Aztán mire odaértünk már meg is tellett a parkoló. Minket még beengedtek, de odabent sehol sem találtunk helyet így kijöttünk. Kifelé jövet rakták ki a megtelt táblát...
A felszíni parkolók esélytelenek voltak. Szóval számítva arra hogy kifelé is nehéz lesz elindultunk Arese felé...
Itt egy kis Alfás vásárlás jött volna ha lett volna mit. A shop választékát végignézve nem igazán találtam olyat ami azt mondta volna hogy velem akar jönni. Valahogy olyan érzésem volt hogy uborkaszezon van. Itt találkoztam magyarokkal akik szintén vásárolgattak. Csak a parkolóban döbbentem rá hogy cartársak voltak amikor megláttam a fehér 155-öst. (4.kép)
A múzeumtól nem messze van egy bevásárló központ egy nagy és viszonylag olcsó benzinkúttal, itt megtöltöttük PHuBi bendőjét. Utána bementünk a központba és megtöltöttük a sajátunkat is. (5-6.kép)
Innen egyenes út vitt az új szállásunkra a Hotel Royal-ba. A helyre a kikötő közelsége miatt esett a választás.
Telt ház volt, csak a szomszéd telken tudtak parkolót adni ami az utca túlsó oldalán volt. Ellenben fedett parkolóhely csak itt volt.
A szobában nagyon meleg és ráadásul büdös is volt.
A klímát nem tudtuk bekapcsolni. Lementem jelezni a dolgot.
Amíg lent voltam a Rita rájött hogy a fürdő padlóösszefolyóban nincs víz ami a bűzelzáró lenne. Öntött bele, megszűnt.
A portás feljött, de ő se tudta bekapcsolni a klímát, olyan volt mintha nem lenne benne áram. A folyosón lévő biztosíték fel volt kapcsolva. Ígérte hogy szól a szerelőnek.
Megmutattam a fickónak a bűz forrását és hogy azt már megoldottuk, de még érezni lehetett az "illatot".
Egy kiadós tóparti sétával és egy tóparti pizzával zártuk a napot.
Mire visszajöttünk működött a klíma, kellemes hűvös várt minket a szobában.
Mára 181 km és bő 5 óra hegyi túra volt betervezve (1.kép)
Sajnos az idő nem az elvárásoknak megfelelően alakult (eső és hatalmas köd várt minket a hegyekben), ezért néhány pontot kihagytunk.
- Strada della Forra - Most lefelé mentünk, mert reggel még két irányban járható. Napközben csak felfelé. Vagy 4 második világháborús Jeep jött szembe. Az egyik még gulyáságyút is húzott. Bőszen integettünk egymásnak.
- 287m Passo S. Giovanni - a tó északi végére vezető úton van, már többször jártunk erre.
- Találtam egy panoráma utat, de nem láttunk belőle semmit (2.kép)
- 1.617m Bocca del Creer - Hágó (3.kép) - Nulla kilátás
A következő tervezett helyet kihagytuk, mert az egy autónyi szélességű és visszafordító kanyarokkal teletűzdelt utakon nem volt nagy élvezet 10-20 méteres látótávolsággal kocsikázni. (1.289m Passo Pozza della Cola)
- 1.469m Sella della Malga Prà Alpesina (7.kép)
- 1.425m Bocca di Navene - Hágó (4.kép) - itt már néha kiláttunk a felhőkből.
- 1.430m Chalet Novezza (5.kép) - Itt ittunk egy kávét meg némi üdítőt. Rajtunk kívül senki sem volt a vendéglőben. Maga a fa épület is érdekes volt.
- 1.235m Rifugio Novezzina - (6.kép)
- Santuario Madonna della Corona - Itt már jártunk korábban, most kihagytuk mert a kilátás miatt lenne érdemes ide lemenni.
- A hegyekben találtunk egy katonai temetőt: Sacriro del Monte Baldo (8.kép)
- A hegyekből a partra vezető úton több helyen is csodálatos panorámát láthattunk. (egy a sok közül a 9.képen)
- Aril folyó (8.kép) - Itt meg kell állni és a folyó TELJES hosszát érdemes végigsétálni. 175 méter a forrástól a torkolatig :-)
- Malcesine-ban közvetlenül a tó partján található étteremben megebédeltünk.
- A hegyekben sok koszt szedtünk össze (némi tehénlepényt is) ezért és mert közben elállt az eső lemostam PHuBi-t. (11.kép)
- Strada della Forra jött, most felfelé. Ma mindkét irányban megvolt :-)
Innentől átadtuk magunkat az édes semmittevésnek, amit csak egy laza vacsora erejéig szakítottunk meg. (12.kép)
Ma a tó déli részét jártuk körbe.
Nem mentünk le a partra hanem csodaszép hegyi utakon felmentünk a 700m Santuario di Montecastello-hoz. Egy elképesztő helyre épült templom. A templom maga és a kilátás is csodás. Az utolsó szakasz elég meredek, de megérte feljönni.
A következő megálló Maderno kikötője volt. Itt kompra szálltunk hogy átkeljünk a tó keleti oldalára. A kompon jött velünk kettő tűzpiros Vespa is. A tó körül már eddig is
nagyon sokkal találkoztunk, általában kettesével. Itt a matricából kiderült hogy ez valami újabb őrület. Külön bajszos és rúzsozott utasoknak. Jó buli lehet ha ennyien piros Vespáznak :-)
A túlsó oldalon Garda város volt a tervezett cél. Mivel ebédelni Sirmionéban szerettünk volna nem álltunk meg.
A következő megálló a Porta Verona lett volna. Itt meg parkolót nem találtunk.
Sirmionéban a szokásos parkolási őrület várt minket. A negyedik körben sikerült egy éppen távozó kocsi helyére beállni.
A melegre való tekintettel a vár bejáratánál elfogyasztottunk egy limonádét. Ott az orrunk előtt facsarják citromból. Csak jég megy bele.
Bent egy random kiválasztott étteremben megebédeltünk. A turistáknak szánt éttermek ugyan nem a gasztronómia csúcsát képviselik, de jókat lehet enni. Hatalmas séta következett a melegben.
A következő megálló egy szállodánál volt, ahol 2019-ben szálltunk meg. Jó volt visszaemlékezni az akkor történtekre. Lehet hogy még visszajövünk ide.
Innen a tóparton visszamentünk a szállásra, ahol a boltban bevásároltunk és a szobában egy "hideg" vacsorát fogyasztottunk el némi pezsgővel.
Autós téma:
A tó délnyugati részén belekóstolhattunk a körforgalmak világába.
A főúton max 800 méterenként (van ahol csak 300 méterenként) egy körforgalom. Pár km után már nem számolod. Mindegyiknék lassítani, körbe menni, felgyorsítani. Sok helyen nem is érdemes gyorsítani mert ott a következő vagy éppen ott a kijáratnál a következőnél álló sor vége. Az idő telik, a távolság nem fogy...főúton haladva úgy hogy a betorkolló utak 90%-ában senki sem jön.
Az átlagsebesség a béka segge alatt.
A fogyasztás a sok gyorsítás miatt az egekben.
Ráadásul nézegetni se tudsz mert ugye ott a következő körforgalom.
Nem véletlenül indexelnek errefelé másként mint nálunk. Ha egyenesen mész át akkor sose indexelnek, ezzel jelzik az egyenes haladást. Értelem szerűen ha jobbra kimennek az első leágazáson akkor jobbra, ha a harmadikon mennek ki akkor balra indexelnek. Így nem kell annyit kattogtatni.
Szívesen elküldeném ide pár napra közlekedni azt, aki a körforgalmakért van oda, hogy az milyen jó és mindenre is megoldás.