2008. december, 141800 km
Már 2007 júniusában cseréltetni akartam, de a márkaszerviz "elfelejtette" cserélni, aztán jött a szétesett motor, aztán eladó lett - nem volt idő se kedv cseréltetni. A vízhőfok stabilan állt 50 fokon. Végül a hugom megelégelte és hozatott velem új termosztatot. A márkája BEHR (gyári beszállító) és az Elaforgban vettem. A cserét a Hugi haverja csinálta pár fillérért - olajcserével, mindennel együtt fizetett 7000 Ft-ot.
Azóta úgy áll a víz 90 fokon, mintha odaszögelték volna.
2008. december 11. 133420 km
Minden reggel türelmesen állok a sorban és várom a sorom. Mióta rendőr irányítja reggel a forgalmat, nem nagyon érdemes tolakodni, ráadásul sokkal jobban is mozog a sor. Ma viszont ócska nap volt. A csaknem 400 méteres két sávosra ugyanis nem tudom feltérni, akkora volt a sor. Mit csinálhattam? Elkezdtem előzni a sort, hogy majd a végén besorakozok. Csakhogy a sor ideges, a tükrökben figyelik, ki tolakodik és ha valaki pofátlan, mint én, előzni kezd, picit kitolják az orrukat, rosszabb esetben meg fejszével fejbe csapnak. Nekem szerencsére csak a kitolt orr jutott, ami nem lett volna baj, ha éppen nem parkol egy ügyes az út szélén. A taknyos úton fékezni nem akartam, periférikus látásom impulzust küldött az agyamnak, hogy simán elférek. Nem látta azonban, hogy a parkoló autónak akkora füle van, mint Mickey egérnek. Csak egy puffanás hallatszott és becsapódott a tükör. Szerencsére a tükör egészben volt, megnyugodtam és hajtottam tovább. Csak a munkában vettem észre, hogy a tükör nagyon megjárta...
Egy nappal később:
Leszedtem a tükröt és megragasztottam a repedést és a visszaragasztottam a kitört darabot. Egész tűrhető lett, legalábbis addig, míg nem lesz meg az új tükör.
Fájdalomdíjként egy szuper extra mosást kapott, de még mindig nem beszél velem...
2004. június 26. - kb. 49000 km
Éppen hazafele tartottam a Rábaringen lezajlott Alfa Romeo klubtalálkozóról, mikor Győr városát elhagyva nyomtam egy padlógázt, hogy egy szuszra megelőzzem az előttem "haladó" 120-as Skodat, Favoritot és Puntot. A sebességem az előzés végére valahol 130 km/h körül járt, mikor az autó megtorpant egy pillanatra annak ellenére, hogy nem vettem el a lábam a gázról. Pár másodperccel később pedig teljesen elvette a gázt, a folyamatos gáztaposás ellenére is motorfékkel lassult az autó egész 40 km/h-ra. Hármasba váltva valahogy eldöcögtem következő letérőig. Közben az injektor visszajelzője is felgyúlladt. Rögtön leállítottam a motort és vártam egy picit. Az újraindítás után a visszajelző elaludt, de 200 méter megtétele után újra elvette a gázt és le kellett állnom. A következő 10 km-en még kétszer eljátszotta ezt, a 4. alkalommal egy picit többet vártam, 3-4 perces pihenő után folytattam utam és csodák csodája több, mint 1000 kilométeren át nem jelentkezett többet a gond. A teljességhez hozzátartozik, hogy ekkor körülbelül 10 liter gázolaj volt a tankban.
2004. július 20. - kb. 50200 km
Ezután jött a kellemetlen ékszíjas történet és a pár percre visszakapott autó, amit én vittem el a klímáshoz. Alig melegedett be alattam az autó, mikor a híd közepén 100-as tempónál felgyúlladt a visszajelző és a gázolás, visszaváltás ellenére is alig sikerült 50 km/h-n tartanom a sebességet. Rögtön hívtam a márkaszervizt, mi lehet a hézag. Újraindítást javasoltak és az út folytatását. 100 méter után azonban a leállítás után kialvó visszajelző újra felgyúlladt, de már nem álltam meg újra, a hátralévő 3 km-t így tettem meg. A márkaszervizben törölték a hibakódot, mire mentem az autóért, addigra viszont elfelejtették, mi volt a hibakód... Nem volt mit tenni, lenyeltem ezt is. Újabb egy héten át voltam autó nélkül, majd következett az autó visszaadása.
2004. július 27. - kb. 50250 km
Végre visszakaptam az autót, a márkaszerviz szerint olyan, mint a svájci óra. Új ékszíj, új vezérműszíj, semmi gond. Egészen az 7. megtett kilométerig, mikor az első kanyarban elment az autó ereje és felgyúlladt a visszajelző. Húha, gyerünk vissza a szervizbe. A számítógépre téve az nem is fukarkodott a hibajelzésekkel, rögtön kettőt is kiírt:
1. hiba - Diesel BOSCH EDC 15 teszt
A gázpedál 2. szenzora nincs szinkronban az 1. szenzorral: ideiglenes hiba
Lehetséges okok: kábelszakadás, kábel testelés, rossz érintkezés, rossz szenzor, rossz vezérlőegység.
2. hiba - Diesel BOSCH EDC 15 teszt
Gázolajpumpa
Lehetséges okok: kábelszakadás, kábel testelés, rossz érintkezés, rossz relé, rossz pumpa, rossz vezérlőegység.
Következtek a filozófálások, anekdoták, hányszor volt már hasonló eset Ducatoval, hogyan tisztították, forrasztották a potmétert, bevállalni viszont aznap nem akarták, valamikor jövő héten - mondták, - ha itt lesz a villanyszerelő srác. Hazáig ötször ment el az autó ereje, de nem állt le. Rángatva, párszor több másodpercen át működőképes gázpedál nélkül, de hazavergődtem. Szerencsére a diagnózis ingyenes volt, legalább ezzel a kedvemben jártak.
Az elkövetkező napokban igyekeztem megfigyelni, mikor jön a gyengülés. Egyre gyakrabban jelentkezett és egyre inkább erősödött az a benyomásom, hogy csak kanyarban fordul elő a gond.
2004. július 31. - kb. 50600 km
Éppen hazaértem munkából, mikor jött a hír, azonnal indulnunk kell Csehországba. Nagy volt a dilemma, újra vásároljak matricákat és menjek a Puntoval, vagy kockáztassak egy esetleges leállást és menjek az Alfával. Végül a kényelem, klíma, magasabb utazósebesség győzött és elindultunk. Kb. 50 méter után az autó elgyengült. Leállás, újraindítás, nem alszik ki a visszajelző! Ilyen még nem volt! Újabb 20 méter, újabb újraindítás. Ez az út jól kezdődik... Aztán jó 20 km egyenes úton gond nélkül, majd a körfogalom után újra világít. Brrrrr. Leállok, indulok, térek az autópályára, újra elgyengül. Már kezdek dühös lenni, de barátnőm nyugtat és kér, hogy lassan térjek az autópályára. Ezek szerint ő is észrevette, hogy a kanyarban csinálja! Az autópálya viszont egyenes, reménykedjünk, hogy igazunk lesz. És igazunk lett. Jó 250 km után semmi gond, sőt, volt egy rakás körforgalom is és egyszer sem villant fel a visszajelző. Csehországban teletankoltam az autót a Shell kúton és éjjel elindultunk vissza. Éjjel 2-ig száguldottunk hazáig és újabb 250 km után örömmel tapasztaltam, hogy ismét nem történt baj. Néha mintha apró bizonytalanságot tapasztaltam volna, de ez képzelődés is lehetett.
2004. augusztus 5. - 51400 km
Olajcsere a Szamosi szervizben, megkértem töröljék a hibakódokat, biztosan van pár a múlt hétről. Hát volt is, éppen az a két hiba, amit a márkaszervizben is kiírt a gép. A törlés azonban Szamosiékat nem nyugtatta meg, és igazuk volt, a rövid próbaút alatt újra hibát írt ki, ezúttal azonban csak az 1. számút - a pumpa hibáját.
Következett a WD40-es kezelés, a gázpedál potmétere, majd a vezérlőegység összes csatlakozója megkapta az adagját, végül a motortér pár csatlakozója következett.
Újabb 5 km-es kerülő, újra ugyanaz a hiba. Újabb WD40 adagok, ezúttal a motortér összes csatlakozójára és a kofferben lévő üzemanyagszivattyú csatlakozójára is jutott. A próbakör után a hibatároló üres maradt. Éljen, hurrá? Nem tudom, és senki sem tudja, semmi nem biztos. Egyelőre minden jónak tűnik, az autó működik és jól működik. Valahogy nem nyugodtam meg teljesen, a kétkedést viszont csak sok hosszú problémamentes kilométer oszlathatja el...
A javitás ára 5000 Ft, vagyis 807,50 Sk volt a Szamosi szentélyben.
2005. január 7. - 62082 km
Szamosiék ismét rákapcsolták az autót az examinerre és a számítógép ismét az üzemanyagszivattyú eseti hibáját jelezte ki. Mivel az autó működése hibátlan, töröltettem a hibakódot és annyiban hagytuk az egészet.
2005. április 2. - 68008 km
Hosszú, egyenes úton jöttünk konstans sebességgel, mikor megtorpant az autó. Nem volt szó teljes fulladásról, de az autó érezhetően elgyengült. Hiába álltam félre és indítottam újra 3-4-szer, a visszajelző tovább világított és az autó nem ment úgy, ahogy kellett volna. Ha számszerűleg kellene kifejeznem, azt mondanám, hogy a százöt lóból 75 maradt. Mivel sok gázolaj már nem volt az autóban, továbbra is használtam. 4-én már csontszáraz volt a tank, a gázolaj mellett egy doboz STP diesel adalékot is kapott az autó. Bár titokban nagyon reméltem, hogy segít, az első padlógáznál újra felvillant a visszajelző és az autó gyengébb lett. Az újabb próbálkozás azonban sikert hozott: WD40-el átfújtam az összes létező csatlakozást. Először a csomagtérben a szivattyúnál, aztán a motortérben, végül az utastérben a computernél. Talán véletlen, talán tényleg kontakthibáról van szó, egye fene, most már én is meg tudom javítani...
2005. november 26. - 83976 km
Már régóta nem jelentkezett a régi gond, szinte már el is felejtettem, mikor a havas autópályán 140-es konstans sebességnél az autó érezhetően, de nem durván legyengült és csak padlógázon tudta tartani a tempót. Aztán egyszeriben minden erő visszatért. Két napig jártam így, aztán a csomagtérben átfújtam WD40-el a szivattyúba csatlakozó kábelköteget. Másnap minden rendben volt, harmadnap viszont újra felvillant a hibát jelző piktogram. Ekkor az utastérben lévő computer kábelkötegeit mozgattam át, ill. megápoltam a csatlakozásokat. Ez úgy látszik segített...
2005. december - 2006. február
Esős időben, magas páratartalom esetén többször is előjött a gond, de soha nem volt komoly baj, mindig magától megjavult az autó.
2008. nyár
Több, mint 2 év után újra jelentezett a gond, pedig már azt hittük, soha nem jön elő. Fene se érti, mi alapján jön elő... Persze a hugomnak jó nagy stresszt okoz a dolog, ezért nekiestem a szokásos WD40-es stratégiával és sikerült is 2 hónapra eltüntetni a gondot.
2008. ősz
Itt van az ősz, itt van a gond. Teóriákat gyártunk, mi lehet a baj, rossz a termosztat azt tudjuk, de az nem lehet a gond. A hugi annyira ideges, hogy valamelyik belassulásnál valaki a seggébe mászik, hogy hasmenéssel kel és rettegve vezet. Kénytelenek vagyunk még egy kört futni, irány a márkaszerviz. A gép egy rakás hibaüzenetet ír ki, éppen ugyanazokat, mint kilencvenezer kilométerrel ezelőtt: gázpedál szignál kiesés, gázolajpumpa szignál kiesés. Átcsiszolták az összes érintkezést, elkértek érte vagy 23.000 Ft-ot, aztán esküdöztek egyet, hogy most már minden jó lesz. Elhoztuk az autót, ki is bírt vagy 15 kilométert, aztán belassult. Ez nem lehet igaz.... Azonnal vittük vissza...
2008. december 1.
A márkaszerviz esküdözik, hogy megvan a hiba ok. A gázpedál potmétere a bűnös, ki kell cserélni. Megbeszéltük a hugival, hogy van bontott, van utángyártott és van ez. Mit tegyünk? Aki sokat ugrál, annak nincs jótállása. Végül megrendeltük a gyárit, de írásba kértem, hogy ha a hiba megint előjön, akkor visszafizetik a potméter árát. 3 nap vol, mire lejött az áru, újabb 9 nap, mire volt idejük beszerelni. Végül pofaszaggató 18e Sk volt a számla, ami kb. 150e Ft.
2008.11.22, 132.327 km
Hideg reggelnek indult a mai nap, de reméltük, hogy kisüt a nap. Itt ott már kikukucskált a felhők közül, de nem vitte túlzásba. A matricát Győrben vettük meg, majd irány az M1. Nagyon kevés volt az autó, csak néhány román kamion miatt nem volt sima az út. Na meg az angol rendszámú audi s4, képtelen volt felfogni, hogy a belső sáv a lassú. Mikor harmadszor lassított ok nélkül kilencvenre, kénytelen voltam dudálni rá. Észbe kapott, GPS szerint 179-ig húztuk, de le akkor se ment a bal sávból. Egy fekete fokusz megelőzte jobbról, én ilyen nem teszek, ezért tempomat 110 és vártam, hogy eltűnjön. Tíz perc múlva újra utolértem, de szerencsére Törökbálintra vitt az utam, így nem kellett vele törődnöm. Törökbálintról Gazdagrétre vitt az utam, Onofrej Károly barátomnak vittem egy kis pénzt, amiért kaptam pár liter olajat és egy termosztatot. Viszont rossz pont: 156-ra nem tudtak hátsó ablaktörlőt adni. Az üzlet jól el volt dugni, de Garmin nélkül is megtaláltam volna, mert 4 darab 156-os parkolt előtte. Rögtön ki is szúrtam Erhardt autóját... Innen a Mamutba vezetett az utunk, olyan hideg volt, hogy kénytelenek voltunk venni egy kabátot az Évának. Most is kitippeltünk egy részt, amit átvizsgáltunk, az Erzsébet híd volt soron a Rudas fürdő ütött kopott épületével, a Sissi szoborral és a 60-as években újjáépített híddal. Ekkor null fok volt, de mínusz tíznek éreztük, ezért a fényképezés után Pestre hajtottunk. A Vörösmarty téren már javában folyt a karácsonyi vásár, kürtős kalács, forralt bor, friss kolbász... Mi egy forró gulyáslevest választottunk a Gerbaud házban. Budaörsön még megálltunk a Praktikerben egy gyors vásárásra, aztán irány haza. Nem is volt gond, míg az M19-en bele nem futottunk egy tükörjég szakaszba, egy szerencsém volt, hogy nem kellett fékezni, szépen le tudtam lassítani. Mintha Győrben szállt volna le a Télapó, minden fehér volt, havas és jeges. Megálltunk még az Árkádban, Éva valamit elfelejtett, de nem mehettünk be, mert a rend őrei éppen bomba után kutattak. A 14-es út újra tükörjég volt, max. 50-et tudtam kihozni az autóból. Minden gázadás vagy fékezés hatására ugyanis húszfelé szaladtak a kerekek és minden út az árokba vezetett. Nem volt mese, 3x lassabban kellett mennem, mint szerettem volna. A szlovák oldalon azután - ahogy kezdődött, úgy véget is ért a jégpáncél és végre normális tempóban tudtunk menni. Jó kis nap volt, de nagyon elfáradtunk.
131760 km, 2008. november 18.
Reggel felébredtem és majdnem leestem az ágyról - 4 napja még 18 fokot mutatott a hőmérő, ma reggel pedig 3,5 nulla alatt. Ideje felgyorsítani az eseményeket. Mivel Ákos barátom a www.arspneu.sk cégben főnökösködik, sikerült soron kívül felrakatni a még szinte új Bridgestone Blizzak LM25 gumikat a Banditól vásárolt OZ Superturismo felnikre. A kiképzés miatt picit nagyobbnak látszanak az új felnik, remélem sok km-t lehúzunk majd együtt...
gumi felrakás 50 Sk / gumi
centrirozás 61 Sk / felni
Zn súly 180 Sk
mosás 30 Sk / felni
szelepcsere 30 Sk / felni
Hívott a Hugi, hogy nem indul a gépezet. Őszintén szólva azt se tudtam, hol kezdjem, ezért az elején kezdtem. Megnéztem az akkut is megrángattam a kábeleket. Láss csodát, egyszeriben minden ok lett.
Úgy néz ki, hogy a szerviz nem rögzítette a akkut és a sok mozgástól megtört a kábel. A hugi cseréltette, az egyik haverja csinálta ingyen.
Legalább hússzor jártunk már Hofburgban, de valahogy mindig kihagytuk a Parlament és a Hofburg közötti kertet. Egyrészt a sok száz rózsa (minden tő más nemesítés), másrészt az itt talalható Sissi szobor volt az, amit szerettünk volna a gyűjteményünkbe tenni. Kihasználva az egyik utolsó meleg szombatot, tettünk egy kört és sült gesztenyét majszolva élveztük a történelmi épületek közötti bolyongást.
Később kigondoltuk, hogy ha már itt vagyunk, megnézzük a bécsi temetőt. Egyszer már voltunk benn, de utólag kiderült, hogy amit a temetőnek hittünk, az nem volt más, mint a temető bal szárnya, egy icipici rész a egészből. Valójában a temető hatalmas és még annál is nagyobb, benn tömegközlekedés van több megállóval és a kapuk között majdnem kilométeres a távolság. Ami engem illet, már régóta szerettem volna meglátogatni Beethoven sírját, de nem tudtuk, hogy fogjunk hozzá. Ezért elindultunk jobbról és megpróbáltuk a véletlenre bízni. 2 óra séta után olyan fáradtak voltunk, hogy feladtuk, illetve már sötétedni kezdett. Aztán kifele menet megnéztük az információs táblát, ahol a zenészek szépen meg voltak jelölve :) Körülbelül 2 perc múlva meg is találtam a sírt, Éva nem tartott velem, úgy elfáradt. Én meg örültem, hisz Beethoven mellett megtaláltam Brahms, Schubert, Strauss sírját is.
Hetedik alkalommal az utobbi 7 hónapban. Picit olcsóbb a matrica, mélyponton a forint, viccesen olcsó gázolaj és lényegében minden olcsóbb lett. Ismét a Gerbaud-ban kötöttünk ki, ahol elcsíptünk egy húsz perces napsütést. Ennek ellenére örömmel fogadtuk a pincér által felkínált takarót.
A szelepsapkák elunták az életüket, lecsavarodtak és elindultak világot látni. Vazze.
A biztosító is észrevette, hogy 1 évesek vagyunk, balesetmentes kilométereim azzal hálálták meg, hogy felvitték a biztosítás árát. Ezt persze levélben tudatták is, csak éppen azzal nem számoltak, hogy mindent internet bankingon keresztül fizetek és az utóbbi 8 évben még a fizetéspapirom se bontottam fel, nem még a biztosítós számlákat. Aztán egyszer csak hívtak, hogy a 2408 Sk-s negyedévi díj helyett 2162 Sk-t fizettem be, ami kb. az anyagyilkos pedofil kategóriája és ha azonnal nem küldöm a pénzt, felmondják a szerződésem.
Mivel éppen a Maldív szigeteken heverésztem, fontosabb dolgom is volt, mint az Allianz alig kétezer forintja, mikor hazaértem, a papír ment a szemétbe. Úgyse értem, hogyan működik ez az egész, mert már 5. éve ugyanazt küldik - köszönjük a bizalmát, a bonusz +10%, ezért a végösszeg megint több. Minél nagyobb a bonuszom, annál többet fizetek, a Tamás az új Octavia Scout 2.0 TDI-re alig a felét fizeti, mint én. Szóval papír a szemétbe, ha felmondják, kötök máshol olcsóbbat. Sőt, felmondom a többi 4 biztosítást is. Basszus, még a Dubai és Maldív travel biztosítást is ezeknek fizettem...
Aztán nem aludtam jól, én már csak ilyen vagyok, amit meg kell fizetni, azt meg kell, így elkezdtem vizsgálódni és mit nem látok? Nem értem, ezt hogyan sikerült kilobbizniuk, de ha ez mindenben így működik... nem akarom tudni.
Szóval a 381/2001 törvény alapján ha nem fizetek, a biztosító felmondhatja a szerződést. Mivel az autós nem létezhet szerződés nélkül, még aznap kénytelen új szerződést kötni, az év maradék részére, de ezt csak azzal a biztosítóval kötheti meg, mellyel az utolsó szerződést kötötte. Fantasztikus. Persze a biztosító ilyenkor olyan összeget szab meg, amilyet akar. Ha valaki más biztosítóval kötne szerződést, az automatikusan érvényét veszíti. A büntetés nem biztosított autó esetén 100000 Sk, vagy majdnem 800 ezer Forint. Éljen a demokrácia, éljen a szabad választás.
Így hát szépen befizettem a maradék összeget és szorítok magamnak, nehogy úton legyen a felmondott szerződés. Na meg figyelem a postát, mert a jó törvényeknek ezzel nincs vége. A szerződést csak úgy bonthatom fel, ha előre szólok. Viszont akkor, mikor szólnom kell, még nem tudom, mennyit fogok legközelebb fizetni. Az utóbbi évek alapján azonban biztosan többet, így már holnap megírhatom a felmondást, nem veszítek semmit.