Felkerült elölre a rendszámtábla. Szerintem marha szarul néz ki egy Alfán ez a hatalmas lemez, de már a városunkban szolgáló rend éber őreitől kaptam figyelmeztetést, hogy rendszám nélkül nem leszünk jóban. Kétoldalú ragasztóval lett rögzítve, hogy szükség esetén le tudjam dobni a kocsiról. Végre a scudettoba szánt méh-kaptár rács is be lett ragasztva, ipari ragasztót hoztam rá melóból, nagyon ajánlom neki, hogy megragassza végre normálisan. Került hozzám +2 polírozó korong, egy kemény és egy puha, így már megvan minden a 3 lépcsős polírozáshoz, kivéve a GTechniq P1-t.
Az autó elejét szeretném már végre rendbe rakni, így a lökös felszerelése után az első munka a levegőszűrő és a ködlámpa veszélyes viszonya került rendezésre. A szívócsövet az egyik hegesztésnél elvágtam, majd egy picit más szögben hegesztettem vissza, így a ködlámpát nem nyomja a szűrő. Laci barátom jóvoltából megtisztult a rengeteg mocskot összegyűjtő filter. Be lett állítva a ködlámpa is, bár azzal még szórakoznom kell, mivel a gyári kábelozása nem bír el gyakran 1 trafót sem, így muszáj vagyok mindkét ködlámpát külön relére kötni. A rácsokat felragasztottam, bár az első motorháztető lezárásnál ki is hullottak. PUR ragasztót kellett volna használnom, ahogy a leírásban ajánlották. Ahogy össze lett rakva a kocsi, nagyon nem passzolt a pajzs megmaradt része. Semmihez nem illett az a króm "bajusz", úgyhogy ez is kapott pár réteg alapozót, majd fekete festéket. Szerintem nagyon morcos lett így, tetszik. Hátra van még a sárvédőívek belső újrafényezése és védelme, illetve a Ducati felnikkel is lesz valamilyen változás. A ködlámpák mellé is hamarosan kerül rács, majd oda is fogok gyártani egy rendes takaró elemet, ha lesz hozzá elég időm és kedvem.
Az egész történet azzal kezdődött, hogy műszakira menet leszakadt a lökhárítóm egyik oldala. Nagyon cuki kis történet volt, gyorsan meg is oldottam a dolgot SOS-ben. 14 furat, 7 kötözőszalag, máris olyan, mint az eredeti. :)... Meglett a műszaki, majd pár napon belül sikerült megrendelni az utángyártott lököst. Nem tetszik a bontósok felfogása, a bontott lökös "kis hibával" kb. 30 000 Ft (bár Szlovákiában kaptam ajánlatot 58 000-ért is), a zsír új meg kb. 40 000 Ft. Picit tartottam az utángyártottól, hogy mennyire fog majd elállni, de az első próba megmutatta, hogy mindenhol szépen illeszkedik és követi a vonalakat. Barátságunk úgy kezdődött a lökössel, hogy előkaptam a sarokcsiszolót, majd egy jókora darabot kivágtam az aljából, mivel az IC-m nyár óta sem ment össze, így felrakni nem tudtam érintetlenül a lököst. A ködlámpák belső tartója is ki lett lakoltatva, épp rossz helyen voltak. Miután kivágtam egy kis műanyagot, majd még egy kicsit és még egy kicsit, sikerült felraknom a kocsira. Az eredmény? Cégér. Lapos orr, semmi izgalom. Ami leginkább zavart az az, hogy az IC-ből egy szép nagy darab, valamit a szívócsövek fele kilógott a lökös alatt. 2 lehetőségem maradt: Kettévágom az új lököst és megtoldom (na ez még viccnek is rossz), vagy rendelek hozzá toldatot, ami mégsem lesz hihetetlenül alacsony, de takarja, amit kell. A második verzió döntött... na akkor toldat keresés... Novitec toldatot szerettem volna, sehol nem találtam számomra elérhető áron... következő jelölt, a Seat Leon Cupra toldata. Semmi egyedi kivitelezés vagy ötlet, de ez van. Megrendeltem azt is, egy hetet vártam rá, de csak megérkezett. A barátságunk vele is (milyen meglepő) úgy kezdődött, hogy beleeresztettem a sarokcsiszolót. Pár önmetsző csavar és már a helyén is volt a toldat. Közben a ködlámpák kikerültek szélre, ez sem az egyedüli 56, amelyik így néz ki, de az vigasztal, hogy legalább DIY projektoros, 3000K-s xenon izzóval. A scudettóm egy tavalyi koccanásban megsemmisült, normális áron sehol senki nem akart nekem adni, tehát fel is hagytam a keresésével. Rács lesz, na de nem a szokásos alu, 8 mm- vastag méhkaptár alakú műanyag rács. Ezt is beszabtam a helyére, majd pár próbakör. Nem ér le sehol, jöhet a fényezés. Na itt végre támadt egy ötletem, amit eddig (remélhetőleg) senki nem csinált: a toldat is kap színt 2 oldalt. Kapott egy rendes zsírtalanítást, portalanítást, 2 réteg átlátszó műanyag alapozót, fillert, 4 réteg festéket és 5 réteg lakkot. Legyen majd miből polírozni. A rácsok beragasztása majd később fog megtörténni, még 1-2 apróságot meg kell csinálnom, de felpróbáltam. Tetszik.
Nem bírtam magammal, újabb projektorosításba vágtam a fejszémet. Mivel a lámpához nem akartam nyúlni, a ködlámpa került terítékre. Maga a projektor Iveco Crossway gyári ködlámpája. Tetszik, mert elég kicsi. A gyári ködlámpát pillanatok alatt szétpattintottam, majd a foncsort levágtam. Esztergályos kollégámmal csináltattam poliuretán rúdból egy fedőt, hogy a felesleges fény ne szűrődjön ki a búra alól, illetve elég csúnya lett volna a fedél nélkül. Rögzítéshez kétkomponensű ragasztót használtam. Ezt követően a borítás kapott pár réteg alapozót, illetve 2 réteg matt fekete festéket, majd 2 réteg lakkot. Az üveget ekkor ragasztottam vissza a helyére, betoltam a projektort, körberagasztottam és igyekeztem beállítani, hogy jó legyen. Kíváncsi vagyok milyen lesz a helyén.
Már réges-régen vártam arra, hogy BP-n töltsek egy hétvégét, de sosem volt kellő motivációm arra, hogy csak úgy leguruljak. Eljött ennek is az ideje, sikerült megismernem egy tündér cartársnőt. :) A kocsit úgy raktam össze, hogy kibírja az utat, jól is viselkedett, bár Szerencs és Miskolc között valami érdekesen kopogó hangot adott ki, aztán a pályán Miskolc után 50 km-vel egy pár másodpercig szintén fura hangok jöttek a féltengelyből. Végül mégiscsak sikerült épségben megérkezni a fővárosba. Egy kis kitérőt tettem a találkozó előtt, és a GPS-nek köszönhetően rögtön első este befogtam magam egy kis városnézésbe. Miután sikerült megtalálnom, akit kerestem, már ültünk is be az Alfába és célba vettük az Aréna Pláza földalatti parkolóját, ahol már vártak. Jól esett egyszerre ennyi új arcot, Alfást megismerni. Tetszik az éjszakai Budapest, tetszett a FnF feeling. Szöszitől kapott a hintó egy "Valentin-napi" ajándékot, rózsaszín Ooops! matrica formájában. Erre azért volt szükség, hogy mindenki jól lássa a darabokra zúzott lökhárítómat. Igen, a színt azt én választottam ki, tényleg feltűnő feliratot szerettem volna :). Szépen telt a péntek éjszaka, tetszik a pesti Alfás közösség. Szombat délelőtt vitték a fenekem jobbra-balra, volt kis városnézés nappal, majd lassacskán készültünk a délutáni Alfa Night Valentine"s day találkozóra. Elméletileg 15:00-kor kellett volna találkoznunk a konvojozókkal, de mivel a jóra várni kell, nekünk sikerült bő fél órát késni. Megvolt az első nagy konvojozásom, BP-Székesfehérvár távon. Jó érzés volt, hogy ennyi Alfával több km-n keresztül élvezem az utazást. Mire megérkeztünk a találkozóra, már rengeteg Alfa parkolt a Praktiker parkolójában. A nem túl kellemes időjárás ellenére szerintem nagyon szép létszámmal jelentünk meg a talin. Tetszettek a programok, jó volt a társaság. Örültem az ismerős arcoknak, nagyon jó volt újakat megismerni. Semmi negatív élmény nem volt a találkozón. Sokan kérdeztek a félkész kocsiról is, ennek is örültem, legalább nem vész kárba a sok munka vele. A hazaút érdekesen telt. Elindultunk konvojban, majd Székesfehérvár közepén sikerült egy szerencsétlenkedő Peugeot mögé beragadnom. Olyan ügyesen hagytam el a konvojt, hogy legközelebb ismét BP-n találkoztunk az Aréna parkolójában. Az utazásom és újabb városnézésem (hála a GPS-nek) inkább most nem részletezném. Szombaton az Aréna-buli egy picit rövidebbre sikeredett, fárasztó nap volt utánunk. Az éjszakai belvárosi élet számomra lenyűgöző. Nem vagyok ekkora tömeghez szokva éjjel fél 12 környékén. Miután bedobtunk egy "laza" éjfél előtti vacsit, elsétáltunk a Margit-hídhoz, pár fotót szerettem volna lőni, ám úgy gondolták az égiek, hogy hagyjak inkább békét az egésznek (elaludtak a híd fényei). Vasárnapra már túl sok Alfázás nem jutott. Lényegében ez a nap a pihenésről szólt :) Na azért nem egészen :). Várt rám a hazaút, ám még be kellett ugranom az V. kerületbe, amit a GPS megint olyan ügyesen elintézett, hogy 1 órát kocsikáztam mire célba értem. Hazafelé szakadó esőben, kegyetlen körülmények között utaztunk. Találkoztunk karambollal az M3-ason, folyamatos átfolyások, majd a hab a tortán az volt, amikor 10 km-vel az M30-as letérő előtt letereltek minket a pályáról és folytathattuk utunkat a régi 3-as főúton Miskolcig. Szerencsére vasárnap éjjel elég gyér a forgalom. Nagyon nagyon élveztem a hétvégét, rengeteg kellemes élményben volt részem, várom már, hogy újra ott legyek... ha a Szöszit sikerül rászednem talán elvisz még az Arénába, hogy még több új arccal találkozzak ;). Most ismét egy kis szervizidőszak jön, elkezdte a nyűgjeit, a sok víz nem tett jót ennek az olasz gépezetnek. Szerencsére csak apróságok, de ezen a héten másra kell ráfeküdnöm.
Kemény nap volt a mai az életünkben. Azzal indítottam, hogy összeraktam ismét a féltengely csillagot. Szerencsétlen módon a szilon betét 50 km-t bírt ki, ez éppen annyira volt elég, hogy elvigyem műszakira. Most ideiglenesen bekerült fémből egy betét, remélem ez kibírja a hétvégét. Szétszedéskor sikerült véletlenül a csuklót lehúzni a tengelyről, ami kis galibát okozott később. Keservesen összetoltam a csuklót a tengellyel, de nem akart valami könnyen helyére találni. Gondoltam jól van, majd összeszereltem az agyat, feldobtam a kereket. Javítás közben belefért egy kis autóápolás is, ugyanis kiporszívóztam végre. Miután ezekkel a dolgokkal készen lettem, gondoltam mehetek haza. betoltam a rükvercet és go... gondoltam én. Miután kiértem a munkahelyem udvaráról, valami csörgő-csattogó rettenetet hallottam a bal első keréktől. A váltó 1-ben, a kuplung felengedve és állok egy helyben. Mennyei érzés ez délután 15:50-kor, 8 óra munka után. Gyors segítség kérés, de sajna senki nem tudott rajtam hirtelen segíteni. Végül faterom szállt a buszra és hozta magával a tévedésből vásárolt 166 féltengelyt is. Mire elért a munkahelyemhez, én már szétszedtem a komplett féltengelyt. A biztosító karika tört el és mikor teljesen balra fordítottam a kormányt, akkor kicsúszott a csuklóból a tengely. 10 perc alatt össze is lett rakva a féltengely, úgy ment a helyére. Az ideiglenes javítás miatt kicsit bizalmatlanul és félve indultam a 20 km-s útnak, de végül nem lett semmi baj útközben. Holnap élesben megy a dolog, kíváncsi vagyok mit sikerül kibírni a féltengely csillagnak.
A Febi-Bilstein nem hazudtolta meg magát, túl sokat nem bírtak ki a szilentek. Mivel nem erre számítottam, szerencsém volt, hogy a gyári lengőkarokat eltettem, azokban a szilent rendben volt és ki tudtam cserélni őket. Hatalmas lógása volt a jobb felső lengőkarnak, most áll, mint Katiban a gyerek ;)
Egy nehéz szülés végeredménye, hogy két évig nyugalom van. A szaki nem akarta vizsgára sem engedni, de pénz beszél és sikerült meggyőznie.
Ma elérkezett annak az ideje, hogy diagnosztikán keresztül sikerült az ABS kockát légteleníteni. Érdekes procedúra volt, fogalmam sem volt róla miként kell belekezdeni. Shadin159 cartárs leírása segített, így szépen jobb hátsótól kezdve a bal elsőig minden féket légtelenítettünk. Miután végigcsináltunk mindent elméletileg jól, szomorúan láttam, hogy az első fékek fognak. Rápillantva a diagnosztikára láttuk, hogy a fékrendszerben lévő nyomás 2,6 bar elengedett pedálnál. Lacinak volt egy ötlete, hogy megemeli a pedált. Emelés után a mért nyomás lecsökkent -0,3 - -0,7 barra. Ebben az állapotában 2 ujjal el tudtam fordítani a rakoncátlan bal első kereket. Egymás után megpróbáltuk 4x-5x, hogy tényleg jó-e a teória, de igen. Tesztkörön kiderült, hogy nagyon sokat tesz az, ha a pedál csak annyira is beragad, hogy 2,6 bar-t mutasson a diagnosztika. A féltengely is jó lett az összerakás után, egyáltalán nem vergődik az autó. Szomorú, hogy vettem közben egy 20 szelepes 166-ra való féltengelyt.
Vasárnap szétborítottam a féltengelyt, és mivel nem a gyári csillag megy a felújítottba, elkezdtem agyalni hogyan lehetne megoldani okosan. Az autónak műszakira kell mennie, tehát sok időm keresgélni nem volt a megfelelő csillag után. Kollégámat megkértem, hogy esztergáljon nekem egy közdarabot fémből, hogy legalább kicsit tudjam használni. Mivel már 40 éve a szakmában van, kikértem a véleményét, majd hagytam magam rábeszélni más anyagra, ő a szilont (poliuretán rudat) ajánlotta. El is készült, csinált pár darabot tartalékba. Ebből az agyagból csinálták 15-20 éve buszba kardánkeresztekbe betétet, remélem csak bír valamit. Összeszereltem a féltengely, semmi szabadja nincs most már a pohárnak és a csillagnak. Kíváncsi vagyok mennyit bír ki vergődés nélkül.
