Blog >> v6
Mostanában nem vagyok olyan autóbuzi, mint régebben. Begyűr maga alá az autósok ellen irányuló állami utálat, vagy valami hasonló oka lehet. Mostanában már azon is elgondolkoztam, hogy mégis eladom valakinek Lolát, aki jobban kihasználná, és nem csak garázsban tartaná, hogy csendben elöregedjen.
Majd az a gondolat ütött szöget a fejembe, hogy talán plusz két henger és plusz egy liter visszahozná a régi rajongásomat. Na de ki az aki szőrén elcserélné a Maseratiját egy Alfára? :)
Aztán ma, jó hosszú kihagyás után elmentünk a fiúkkal egy autós kirándulásra, és helyreállt a világkép. Sokat segített ebben, hogy egy etapra kipróbáltam a 3.0 V6 24V Spidert és rájöttem, mennyire különbözhet két V6 is. Nem azt a 200 köbcit vagy 20 Le-rőt érezni főleg. Ez a motor sokkal jobban hasonlít a 147 GTA-k vagy a 3.2 GT-k viselkedésére, hangfekvésére. Finoman, határozottan lendületesen kezd bele a gyorsításba. A motor orgánuma is hasonló, szép, teli, gazdag hangzású, olaszos igazi motorhang. Lola meg nem ilyen. Gondolkodás nélkül kibassza alólad a széket, megfogja a grabancot és nekitol a falnak. Közben ordas szívóhanggal fejeli meg a fenti motorhangot. Egy udvariatlan geci.
Eközben olajat egyáltalán nem eszik, benzinből is épp hogy 12 litert elcsipeget (idén eddig rendre meglepett, hogy mennyit elmegyünk egy tankolással). A múltheti váltókar nyikorgás is megszűnt, csak a csomagtérajtó zsanérja és a motorház zárja kíván némi zsírzást.
Szóval hova ennél jobb hobbiautó?
Dehogy akartam én ilyet... A legkisebb bajom is nagyobb jelenleg. Persze, Alfásként mindig vágyik az ember egy véhatra, de az ilyen bűnös és beteg ideák manifesztációját valahogy sokkal szívesebben NÉZI az ember outsiderként erre alkalmasabb, "szimpatikus bolondok" által kivitelezve. Szóval megvevődött, most ezt a szerepet adta számomra a lehetőségek széles tárháza. Nem sok időm volt töprengeni rajta, 10 percet adott rá a sors, a jó ismerős - és az ex-tulaj. Szemmel verés, próbakör, telefonálás Andy-nak ( pusztán a megerősítés miatt, hogy tényleg elmebeteg vagyok - ebben sosem cáfol meg ) után; illetve a pénzügyminiszter Asszony rábólintását követően töltöttük is az okmányokat.
A legkisebb megbánás nélkül itt és most ki merem jelenteni, hogy évjáratában a legszebbek között van perpill. itt, Mos Eisley-ban . Zé mesterrel megnézettem ( idézem szavait: végre egy őszinte autó, őszinte óraállással ), jövő héten meetingelnek a verdával. Egy-két apróbb tennivaló orvoslása után ELADÓ lesz!
Elkészült a gyári pedálzat szervó mentesített mérlegfék rendszere, így állíthatom a fékerőt belülről a két tengely közt.
És bár lassan,de körvonalazódik a kompresszor helye is.
A nemzeti ünnep napján kibújt Lola a ponyva alól, kölcsön aksival. Ez várható volt, de az meglepett, hogy semmi mást nem viselt meg a téli szünet. Pöccre indult, nem ropog semmi, gumik nem lettek kockásak, működik minden. Mint ha nem is olasz autó lenne :)
Ma autós kirándulást tartottunk. Bp-Zebegény, végig hatodikban, Párkány-Visegrád-Bp csordogálás. Csoda, ha 200 km alatt annyit fogyasztott Lola, mint Bazsi GT-je.. Sebaj, idő jó volt, társaság jó volt, hát öregszünk.. Még a fényképezőgép akksiját is otthon hagytam.
Ebben az évadban várható, ha nem lesz világvége
Váltógomb csere - ha megjön egyszer a megfelelő (a párom születésnapi ajándéka lenne, állítólag az összes Európában található váltógombot meghozták már, de egyik sem az amelyik kell)
Kormánybőrözés - ha már megvettem Ollah kormányát, kellene kezdeni vele valamit
Felni fényezés - ráfér egy felújítás, és egy két árnyalattal sötétebb ezüst.
És ha nem megyek ki vele versenypályára, márpedig többet nem akarok, akkor még féket és gumit sem kell cserélni idén. Erre a nyakamat még nem teszem..
Ma ismét rá tudtam szánni pár órát, és a héten megvásárolt szelepfedél tömítésekkel, összeraktam őket, és a szívósort is. Masszáztam is mindent a csavarokat zsíroztam, próbáltam 100% alapos és előrelátó lenni.. Persze közben rendezgettem kábeleket, cinkspray-vel "leápoltam" néhány területet, stb, stb
Mindent sikerült összeszervezni, így végre sikerült beállítani a vezérlést! A sablonnal meglepően egyszerűen ment, szépen össze is lett jelölve..
Soha nem tudom megtagadni magam és egy idő után muszálynak érzem hogy minden autóm kinézetén változtassak. Hála istennek a GTV külseje magában is nagyon egyedi és figyelemfelkeltő. Remélem nem sikerül rontani rajta, pedig a fóliás mester megprobálta, négyszer szedte vissza a tetejét, az oldalcsíkot meg én szedetettem vissza vele mert nem sikerült neki ugyan olyan magasra mint a másik oldalát:( Már csak egy szett fekete felni és a már meglévő csere motorháztető és első lökhárító színrefújása lenne hátra ha addigra nem találnék majd megint ki valamit:D
Köszönet ystuc-nak a logo-ért!
Januárban vettem az autót és mindjárt motorcserével kezdödött közös életünk és csak április elején kaptam vissza. Nem szép történet de ez a blog most nem erről szól.
Anno KGBMAN ötlete volt hogy csináljak a régi motorból dohányzó asztalt. Akkor még csak elgondolkoztam rajta. Később megvették a motort, de nem is fizették ki teljesen és el se vitték, így 2-3 hónapja állt az udvaron. Mostanában volt elég szabadidőm is, úgyhogy nekiláttam a szétszedésnek, majd az építésnek. Feláldoztam az üveglapos asztalunkat, így nem kellett legyártatni méretre. Viszont ennek az üveglapnak elég messze voltak a lábai, ami keret készítését tette szükségessé. Ezt munkaidőben csináltam, tehát még fizettek is érte:))) A festés volt a leghosszabb folyamat mert a zárt helységben nem nagyon akart száradni, a szabadban meg legtöbbször esett.
De végül elkészült és most a nappalit díszíti.
Most, hogy eltelt a kedvenc évadzáró találkozóm (ahol bekapcsolva maradt a RaceCrono, így legalább megtudtam, hogy a legjobb időm 400m-en 15,3 mp 151 km/h célvonali sebességgel) nincs több program Lola naptárában. Szerencsém volt ma, a délelőtti esős időből délutánra kellemes napsütés lett, így eltudtam végezni a szükséges dolgokat; autómosás, szárazra törlés mindenhol, gumiabroncs és tömítések ápolása, gumik túlfújása, garázstakarítás, beállás. Célszerszám nélkül régi lepedőkből csináltam éket a kerekek alá, ami igazán látványos lett :) Az aksit direkt nem húztam le, mert tervezem havonta beindítani és járatni kicsit, átforgatni a kerekeket, kormányművet.
Végül ráhúztam a ponyvát és rázártam az ajtót.
Annyi történt végre 2 hete, hogy lekerült a vez.szíj feszítő görgő, és leszedtem a bemaródott vezérmű kereket. Sokkal könnyebben lejött mint számítottam, azért készültem rá ilyen sokáig. De nem kellett sem Co, sem semmi más.. :)
Mellesleg készíttettem egy házilagos vezérlés beállító sablont is, ezzel könnyebb lesz pontosan összerakni. A tippért köszönet Mester úrnak!
Előbányásztam a tartalék motorról a termosztátot. Ezt azért tettem, mert ahogyan az autó történetének korábbi bejegyzéseiből látható, a vízháztartással voltak problémáim.
Először is mindig fogyott valamennyi, nem sok, csak annyi hogy frászt kapjak. Ennek okára azt hiszem rájöttem, mert ahogy most szét van borítva, látható hogy a hűtőn lévő légtelenítő csavarnál folyt a fagyálló, tiszta piros minden..
Másodszor, mikor elkezdtem szétbontani ezt a tartalék motort, amin a 164 gyári termosztátja volt, megrökönyödve vettem észre hogy a ház tetején van egy légtelenítő csavar. Nekem viszont a 155 V6 termosztátja van felszerelve a motorra, és a tünetek mindig olyanok voltak mintha levegős lenne a rendszer.
Egy baj van, a termosztátház aljának maradnia kell a 155-ének, és arra kellene rátenni a 164 "kupakját". Ezzel két baj van. Alapvetően a furatok távolsága nem egyezik. Van egy állás, amikor majdnem jó, de akkor sem tud átmenni minden csavar. Ezt úgy lehetne kiküszöbölni, ha tágítanék pár mm-t a furaton, mert csak ennyi kell neki..
A másik baj nem olyan vészes, csak annyi hogy ebben az állapotában a kivezető csonk nem a hűtő felé néz, hanem a jobb nyúlvány felé.. :) De ez egy könyökkel orvosolható. Majd rakok fel képeket, úgy érthetőbb lesz talán.
Mindegy egyenlőre össze kellene rakni a vezérlést, ami már igazán nem nagy munka, de valószínüleg a már megszokott iramban fog csak megtörténni. :)
