Kapott egy új akkumulátort, feketét. Az önindító teker. Hurrá, talán nincs más baj. Matricákat leszedtem róla.
31457km
Ez is utolért. A TMK listámon rajta volt talán már tavaly is de hát..30 cm gurulás után elpattant a jobb első rugó. Erről legalább azonnal értesültem, nem úgy mint a jobb hátsó esetében valamikor 2 éve, amit a gumisnál vettem észre. Kapott új Sachs csillapítókat itt is, miután gyárilag is ez a márka volt benne. Magasságra jó, kicsit keményebb, pattogósabb a járása, nem tetszik, de majd elfelejtem milyen volt régen. Lehet itt puhább rugót alkalmaztak mint a többi nem ültetett 159-nél, mert ez az autó vastagabb 24-es (23 helyett) kanyarstabilizátorral jött ki a gyárból.
277412km
Na vééégre. Egy hónapja kerülgetem a dolgot, mindig volt valami, ami az útjában állt. Egy ponton kiléptem a kötöttségekből, mondván a hétvége is jó lesz. Errefelé nincs nagy forgalom, a Bükkből meg estére már mindenki hazamegy, ez volt a meggyőző gondolat.
Szombat este ellenőriztem a folyadék szinteket, aknán megnéztem a járgányt, jónak kell lennie, keréknyomás, tankolás, készpénz. Mehetünk.
Hajnali indulás, döcögés Farmosig, utána kezdődött az autózás.
Balatonnál a csúszós oldalon mentem 7-8-at, mire túlságosan megjött volna a bátorság, jobbnak láttam továbbmenni…feledhetetlen.
Ózd, Ragály, majd Szőlősardónál korai ebéd, a szokott padoknál.
Kicsit körülnéztem még a környéken és felfedeztem, hogy Szendrő-Szuhogy-Rudabánya is első osztályú, kár, hogy a sok lomb miatt nem láthatók be előre a kanyarok. Felsőtelekes-Szuhogy egy rettenet, de szerencsére csak pár kilométer
Evés közben eszembe jutott Attila kartárs javaslata. Aggtelek mellett Szilice, majd a térképet tovább nézegetve megtetszett a Krasznahorka-Dénes-Jászó-Torna kör. De előtte Imola-Kánó közötti erdei részen mentem pár ide-odát, tetszett a hajtűkanyar, meg a patak utáni derékszögű kanyar. Kimaxoltam. A nyílt részeken sok helyen a méteres útszéli fű miatt a beláthatóság sokat romlott a kora tavaszi helyzethez képest, így most nem volt olyan élvezetes az autózás ott.
Szilice felé nagyszerű kanyarok vannak a sűrű erdőben, de ballonos gumikkal élvezhető csak, inkább kirándulásra jó, nem gumicsikorgatásra. Dénes felé kitűnőnek nézett ki az aszfalt, de a vártól nem messze lezárták ezt a szakaszt, így vissza kellett forduljak. Kár, pedig jónak tűnt. Majd máskor.
Kassa felé vezető főúton mentem Tornáig, majd Aggtelek felé haladtam. Közben kisütöttem, hogy a Bükk most kimarad, elég volt ennyi, visszamentem újra Szőlősardóra és uzsonnáztam.
Akadt egy kis gond induláskor, nem indítózik. Huhh, rajta maradt a világítás?! Már nem tudom, mert a kapcsoló pozíciója nincs jelölve, a kontrol lámpa meg nem mutatta. Hagytam pihenni, aztán sikerült egyedül belökni (szerencsére elsőre, de volt nálam bika kábel is…csak hogy negyed óránként járt ott valaki) Abban bíztam, hogy Ózdig a benzinkútig összeszedi magát az akksi. De nem. Volt egy megfelelőnek tűnő cseredarab az üzletben, de színben (!) nem passzolt és ott is inkább tologattam. (akkor még nem volt 100% a döglött akku teória, a Voltok is megvoltak, még a gyújtáskapcsoló is esélyesnek látszott) Negyed óra zavar után beindult másodjára. Szikrányi ereje volt, utána a generátor intézett mindent. (néztek a kútnál, tologatja a fényes OT-s autót a csávó, de senki nem jött oda, hogy…) Este a töltő nem tudott mit kezdeni az akkumulátorral, villogott össze-vissza. Kuka ez is. Pont egy éve a V6 is így járt, de az nagyobb bajt okozott és rosszabbkor jött. Mi van ezekkel az akkumulátorokkal?! Egyik pillanatról a másikra így elfogynak. Korábban a lassú kimúlas volt a jellemző. Ez is négy v. öt éves volt. (most, aki ezt olvassa már dönthet úgy, hogy vesz is egyet inkább és az ipar csibészei el is érték szándékukat)
Megnéztem milyen a 25-ös Egercsehinél, ott még nem jártam. Jók a kanyarok, de az aszfalt nem az igazi.
Összességében átütő felfedezést nem hozott ez a túra, sajna.
Nagyszerű ez a kis Alfa, nagyot ment a kanyarokban, őrület.
Kmét-Farmos-Heves-Eger-Balaton 7x-Ózd-Serényfalva-Ragály-Szőlősardó-Imola-Kánó4x-Aggtelek-Szilice-Rozsnyó-Krasznahorka-Torna-Aggtelek-Szőlősardó-Ózd-Egercsehi-Eger-Heves-Farmos-Kecskemét
725km
kép1 Szőlősardónál
kép2 Szilice felett a hágón
kép3 a várnál
kép4 a garázsban a rovarhullákkal
Áttértem a 16"-ra. Regóta lamentáltam ezen. Mindenféle méréseket, próbákat végeztem. Az autót az előző tulaj ültette, ennek is néha örülök, néha nem. A nagy kerék (225/45r17 8" et35, 21.3kg vs. 205/55r16 6" et41 17.6kg), ami nekem van nehéz, a lengéscsillapitó nem bírja, jó 10%-ot veszít a méres alapján. Kaptam egy szett levetett gumit, amit még tavaly 2x is kipróbáltam a Bükkben meg a kedvenc dombokon, fogja az is frankón (ki is végeztem az elsőket a legnagyobb meglepetésemre, 1mm / túra, főleg a belső élen lehet ott még több is). Erre a felhasznalási körre nem indokolt a nagyobb kerék, úgy láttam több a hátránya mint előnye. Így került vissza az eredeti 16-os telediál. Volt egy kis lesápadas a próbakörön, mert nem gondoltam arra, hogy a formaleválasztó vagy mi azért nem teljes értekű tapadást ad, pár satuzás 100-ról, meg ide-oda oldalradírozás megtette a hatását. Tény, hogy a hírtelen kígyózásra szarul viselkedik, magasabb hús és az új magas profil miatt. (a nagy keréken levő gumi épp még használható volt, a profilmagasság és hús magasság miatt is előnyösebb, így jelentős a kontraszt most). A városban is simább a futás, nem kell görcsösen figyelni az aszfaltot, hogy mikor esik szét az autó. (szegény 156 nem túl masszív építésű a 159-hez képest, sóhajtozik, nyikken-nyekken mindenre, most ez mérséklődött) Városi komfort nem tenyező, mert ritkan megy ott, sokkal inkább fontos nekem egy Dunaföldvar-Enying szakasz pl., meg a nyomvályúk, azokat sem vette simán az et35.
Hát így, egyelőre.
Kmét-Páhi-Kmét 110km
Sokat pihent az autó, ideje volt már és megjárattam picit. A múltkori túrán némi fennakadást adó gyújtás előtétellenállás vezeték bekötését javítottam. Kettős hiba ritka esete forgott fenn.
A zümmögősre koptatott első gumik kaptak egy becsiszolást. A magas profilú gumi belépő élei magasra koptak, pontosabban az él mögötti rész lett hiányos a deformació miatt, és ezek a magas élek idegesítően hangosak 70-80 között. Koronggal lekaptam őket, nem zajosak többé..Érdekes, hogy ez az oldalkötött gumi mennyire másképp tud kopni oldaltól függően.
A bal kép a bal első kereket mutatja, a jobb a jobbost.
Jobb első kerékcsapágyon állítottam egyet, 60 fokonként lehet rögzíteni, a kettő között lenne ideális, de most a feszesebbre tettem. Megfigyelés alatt tartom, remélem nem fog melegedni nagyon.
Ketten mentünk a fiammal.
Óriási, elkezdték javítani az 52-est. Kecskemétről kifelé felmarták, kijjebb már aszfaltoznak. Bár legjobban a Solt-Fülöpszállás rész igényelné. Remélem azt is meg fogom még élni aktív autósként.
Kevés az Alfa az utakon, eltűntek vagy sosem voltak sokan. Odafelé talán ötöt láttam, de négy Teslát (azokat csak Akarattya és Füred között), visszafelé 4-2 az arány az Alfa javára. Egy Stelvio került mögém Káptalanfürednél még odafelé szombaton, a többi Giulietta,159, 147-156, kb. azonos számban. Innen is üdv újra a kartársaknak/kartársnőknek. (már a füstös-golfos srácok is intenek egymásnak, hova halad a világ..)
Kmét-Dunaföldvár-Balatonfüred-Dunaföldvár-Kmét
Sok minden rendhagyó történt ezen a túrán, de az útvonal maradt. Továbbra is ez a kedvencem itt az országban, jobbat az ilyesfajta kimozdulásra nem találni.
Kis egyeztetés után végül a keddi napban maradtunk, a létszám folyamatosan változott, végül a túra bizonyos időpontjában négy autó is összejött. Három a 105/115-ös szériából egy pedig a jelenlegi AR kínálatból. András a 2000 Berlinát hozta el, Tamás pedig egy 1750GTV Mk1B-vel jött. Lacinak viccesen feldobtam a kérdést nincs-e kedve kipróbálni a frissen bejáratott autóját a szokott helyeken, ahol egy hónapja közösen a 156-jainkkal jártunk. Átszervezte a naptárját és eljött. A közös kezdőpontot és egy későbbi megállót sikerült összehoznunk. Nem is kíséreltük meg hogy a tempóját hozzuk, más géposztály...
Balaton és Borsodnádasd közötti hegyen találkoztunk, mentünk pár oda-visszát. Tamás hatására átléptem egy holtponton, belekóstoltam az erőltetett oldalazás tudományába a csúszós oldalon, inkább csak felfelé, lefelé még néha bizonytalankodom, féltem a járgányt no, ez a helyzet.
Ózdon tankoltunk, majd Serényháza Ragály szakaszt leautóztuk. Két Ragály-Imola kör után Lacival is összefutottunk.
Szőlősardó után a padnál ebédeltünk, duma, autómustra, fotó. Lacitól elbúcsúztunk élmény volt az autójának hangja ahogy elhúzott. Összenéztünk és beindítottuk a mi Nord motorjainkat, amik persze hasonlóan képesek érzelmi húrokat pengetni. Nekilódultunk és mentünk egy Perkupa-Ragály szakaszt. Klassz volt, de minket most leginkább a Ragály-Kánó rész vonzott, ott mentünk jópár oda-visszát. Mit mondjak, a legjobb ezzel az autóval. Az erő elég a csúsztatáshoz ezen az aszfalton is, 'rengeteg' az ehhez alkalmas kanyar, nagyszerű volt.
Ózdon keresztül Balaton felé mentünk, Tamástól elbúcsúztunk, Andrással még egy bükki kanyart terveztünk. A járgányom megállt Mónosbélen, szerelés, legalább beszélgettünk. Próbáltam nyugodt maradni, beindult, utána még napoztunk/beszélgettünk. Előjött a második komáromi Alfa City-m emléke is 2010-ből, ahol ugyancsak a gyújtással bajlódtam az akkor frissen összerakott motoron, egy napomba került mire rájöttem az elosztó alatti O gyűrű annyira eltartotta az elosztó tengelykapcsolóját, hogy 4000 felett azt szétdobta. Micsoda szívás volt. Elindultam és meg voltam győződve, hogy a kicserélt kondenzátor meggyógyította a bajokat. Jól elment az idő és akkorra már András nem vállalta be a bükki kanyart. Javasoltam neki, hogy akkor legalább a Mátrán menjen keresztül hazafelé.
Hat után járt az idő, de felmentem a hegyre, nem tudtam kihagyni. Mentem két Hereg-rét bükkszentkereszti kereszteződés oda-visszát. Visszafelé megállt újra, majd ráindítottam és beindult, onnan kezdve Egerig azon agyaltam mi a sz@r ez. Benzin nem lehet, terhelést bírja, kapja az anyagot, a gyújtás vagy jó vagy nem. Akkor mi a fene ez?! Erős döccenőnél kohhent egyet, aztán megy rendesen. Egerben tankoltam, már sötét volt, kissé már nyugtalanított az eset, mert nincs magyarázat. Telefon lámpájának fényében megtaláltam a nyavalyást. A gyújtótrafó előtti ellenállás saruja csúszott le, de úgy, hogy a vezeték rugalmassága kontaktban tartotta. Uhh. Kis elemzés után rájöttem a zajszűrő laza csavarja megengedte, hogy pár fokot mozogjon, ami a sarut képes volt lejátszani. Szivatós, igen szivatós. Volt ezzel már más jellegű bajom is korábban, még most sem az igazi. Ha jobban belegondolok egy éve így mehetett az autó, mert tavaly Tótvázsonynál volt hasonló megállás és utána indult a motor, de nem találtam rá erre a hibára. Három ilyen túra meg ez. Ez hogyan lehetséges így?! (~4000km) Volt magyarázat, így már nyugodtabban indultam haza Kecskemétre.
18 év alatt két útszéli szerelés, belefér. Pláne ha megnézem micsoda élmény egy ilyen gépet hajtani!
Basszus, a gumi meg zümmögösre kopott...
642km
Kmét-Cegéd-Jászladány-Heves-Eger-Balaton-Ózd-Serényfalva-Ragály-Imola-Kánó-Aggtelek-Serényfalva-Ózd-Balaton-Eger-Bükk-Eger-Heves-Jászberény-Farmos-Kmét
A legjobb túrák egyike volt!
Motorolaj csere, váltóolaj, difiolaj, kormányműolaj szintig feltöltve, 29982km. Macerás a szűrőbetét csere: rugó, alátét, tömítés, O gyűrű, mindezeket nem is látja az ember mikor egy csavarra felfűzi és közben csak épp be lehet fordítani az olajteknő miatt. 1970-től jött az egyszerű patronos megoldás.
Fékcső rezonancia elhárítva.
Másnap a próbakörön elértem a nálam töltött 30000-et, a fényképpel meg jól lemaradtam.
