A szép idő miatt még beleférhet egy túra az öreg járgánnyal. A fűtest még mindig nem javítottam meg, így könnyen úgy járhatok mint tavaly, a reggeli hidegben nem tudok menni, ezért egy nagyobb autózás valószínűleg már nem jön össze az idén. Most kell menni.
Aknán átnéztem, keréknyomás, olajszintek, pedálrugdosós cipő is előkerült. Mehetünk.
Az útvonal tervezés merész, volt is fenntartásom vele. Sajnos beigazolódott az aggodalmam. Kíváncsi voltam már egy ideje hogyan mozog a kisautó a ceredi kanyarokban, de tavaly az első túrán a 156-tal elvette a kedvem az eléggé leromlott aszfalt, így halogattam.
Az volt a tervem, hogy Mátraszentimre-Nagykeresztúr-Mátraszele útvonalon érek el oda. A Mátrászentimre felé vezető úton nem jutottam tovább pár kilométernél, annyira rázós volt. 'Kár a benzinért', inkább mentem két mátrai klasszikust és Recsknél lefordultam Mátraszele felé. Egy fokkal jobb, de nagyon mondogattam magamban, hogy ez bukta így ha rohadt jó Cered ha nem, akkor is.
A bárnai bekötő nyirkos volt, csak egyszer mentem rajta.
Cered tetszett, ki kellett ismerni melyik kanyar milyen állapotban van. Ez nem egy erősített futóművű rally autó, bizony ez muzeális érték. Mentem kettőt. Az aszfalt tele volt nyomokkal, nem tudom mikor volt verseny vagy zárt/nyitott gyakorlás nemrég, de komolyan autóztak ott.
Míg sikerült ide érkeznem végig elég sok autó mozgott az utakon, így eredeti tervem ellenére arra jutottam, hogy inkább elmegyek és bejárom a nagy kedvenc útvonalat. Sokat kell menni oda, de nyugalom van arra felé, jó kanyarok és végig kitűnő az aszfalt.
Útban odafelé felfedeztem, hogy Zabar-Ózd első osztályú, de a fehér aszfaltos rész piszok csúszos.
Szőlősardón gyors pihenő és kései ebéd. Benéztem a motorháztető alá, minden rendben, hajrá, menjünk. Most az önindító is tekert, nem úgy mint júniusban. Egy nagy kört tettem, majd egy Ragály-Kánó oda-visszát. Páratlan.
Utána következett a kihagyhatatlan balatoni szerpentinecske. Egyébként ezzel lett volna érdemes kezdeni, mert tökeletes arra, hogy hetek múltával újra kitapogassa az ember az autó viselkedését.
A sok tötyögés a vacak utakon elvitte az időt, a Bükk kimaradt, egy óra kellett volna még. Az időzítés sem volt tökéletes, öt óra felé értem Egerbe, a hazautazók biztos túl sokan voltak a hegyen is, legalábbis ezzel nyugtattam magam.
Hát most így sikeredett. Autózásból elég pár hétig, nem motoszkál a fejemben, hogy menni kellene.
Őrület a kis járgány, legszívesebben ezt hajtom az utóbbi időben.
Kecskemét-Farmos-Gyöngyös-Mátrafüred-Parád-Recsk-Mátraszele-Bárna-Cered-Zabar-Ózd-Serényfalva-Ragály-Perkupa-Aggtelek-Ragály-Kánó-Ragály-Ózd-Borsodnádasd-Balaton-Eger-Heves-Farmos-Kecskemét
591km
Három hét pihenő után előástam a kis gépet. Motoros munkatársam rádumált, hogy nézzem meg a Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza szakaszt. Elég hullámos, de tényleg jó kanyarok vannak ott. Talán egyszer szúrtam negyediket, azt is inkább a móka miatt. Jobban kedvelem a lassabb, kanyargósabb utakat.
Kmét-Lakitelek-2x(Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza)-Kmét
~110km
Festőmesternél eltűntették az augusztusi sérüléseket, amiket a jobb hátsó defekt és a bal hátsó íven a vadmalac okozott. Ráadásként a jobb A oszlop sérülést is kértem kijavítani. Szép lett, elégedett vagyok az eredménnyel. Az eldolgozásokon lehet még tökéletesíteni, ha nagyon megvizsgálom, de megvannak hozzá az eszközök, nem gond. Jó érzés, hogy újra rendben vannak a járgányok.
Vaxolajjal a bal hátsó ívet és a hátsó futóműkeretet lekezelem a tél előtt. A kissé megtépázott jobbos dobbetét cseredarabja úton van.
Péntek este siettünk, de már a Földvár-Enying szakaszt csak naplemente után értük el. Kár.
Szombaton Gábor barátommal és a fiammal megnéztük a helyi utakat, ahogy azt nyár elején már egyszer bejártam. Egész jó kis autós útvonal.
Közbeiktattunk egy órácskás átmozgató gyalogtúrát a Római-fürdőhöz. Víz az most sem volt. Aszófőn a Halsütőben uzsonna, mi vissza Füredre, Gábor még egyszer leautózta a jó részeket. Nem volt jó választás a szombat, elég nagy volt a nyüzsgés a Bakonyban, sokan mások is örültek a szép időnek, de azért megtaláltuk a módját a kanyarvadászatnak.
Másnap hazafelé inkább Paks felé lefordultunk, zsúfolt volt a szokásos út. Németkéren keresztül pompás a kis kerülő.
Kecskemét-Dunaföldvár-Balatonkenese-Balatonfüred
Balatonfüred-Gyulafirátót-Zirc-Nagyesztergár-Szápár-Tés-Bakonynána (Római-fürdő)-Olaszfalu-Zirc-Bakonybél-Bakonykoppány-Hárskút-Szentgál-Nagyvázszony-Dörgicse-Pécsely-Tótvázsony-Balatonszőlős-Aszófő (Halsütő)-Balatonfüred
Balatonfüred-Balatonkenese-Cece-Paks-Balatonföldvár-Kecskemét
Mindösszesen ~540km
201511km
Felszabadult a szombatom. Az autó újra jó, az esőzések pont szünetelnek. El kellene menni már egy túrára, igencsak autózi támadt kedvem. Egy dolog billegett, hogy milyen erőben leszek. Egész héten valami megfázásfélével bajlódtam. Jó lenne már egyszer kipihenni. Na de ilyen ziccert nem hagyok veszni. Azzal lett kerek a terv, hogy most tényleg rövid lesz a túra, nem egy 700+ km-es mint máskor. Mecsek most nem, Balaton-felvidék+Bakony majd máskor, inkább a Bükk, ahova legutóbb júniusban már nem jutottam el, de most aggteleki körök nélkül.
Már kilenc óra volt mire összeszedtem magam és elindultam. Némi készpénzt vettem ki aztán irány észak felé. Cegléd előtt a zötyögős úton ráparáztam a fékbetét rögzítő stiftekre, megálltam leellenőrizni a benzinkútnál. Előtte már Nagykőrös után rámtapadt egy Fiat furgon, aztán elléptem. Épp megvolt az ellenőrzés, a furgon megállt mellettem és egy fél generációval idősebb fickó pattant ki belőle, kérte hadd nézegesse meg az autómat. Beszélgettünk, három mondat után a 'dzsitivu' előkerült, kiderült született olasz, de régóta nálunk él és van jópár olasz és egyéb klasszik vasa. 20 perc elröppent, elköszönéskor mondogatta, hogy a GTJuniorját meg fogja csináltatni már végre.
Farmos után kezdődött amiért az ember veszi a fáradtságot és elindul félig betegen is. A motor ordít, a szélzaj igen erős, a kanyarok előtt lehet szúrogatni gázfröccsel a negyediket vagy éppen a hármat, a kanyarban a bódé megdől.
Egerben rátankoltam és már mentem is Balaton felé.
Tetszik ez a csúszós fehér aszlatos kis szerpentinecske, kimaxoltam, mentem egy teljes oda-visszát és a keleti csúszós oldalon még vagy 10x óvatos duhaj módban, félidőben tartottam egy fékpihenőt (képek). Fentről lefele menetben van egy s-kanyar az marha jó lett, mert kiirtották az útszéli bozótot, mindent jó előre be lehet látni, így klasszul lehet fűzni. Faja volt.
Laci barátom a hírekben olvasta, hogy a Szilvásvárad Ózd utat felújították. Elmentem hát, hogy meggyőződjem róla magam is, mert a térkép szép kanyarokat mutat.
Visszafelé Farkaslyuk után elengedtem két sportmotoros srácot, hosszan előztek, sasolták a gépet, intettek, hogy tetszik nekik. Elhúztak, majd hamarosan én is tudtam előzni és haladtam. Legnagyobb meglepetésemre (és valószínűleg az övékére is) Csernely előtt beértem őket.
Pihenőt tartottam a bélapátfalvi templomnál, hogy a gombászok és motorosok hazatérjenek a Bükkből. (nyugalom nem volt, mert éppen nagy munkálatokban voltak ott)
A szarvaskői szakasz most egyben lement, ilyen csak egyszer volt eddig.
A Bükkben végül jó másfél órát nyomultam három után a nyugati oldalon. Tiszta volt ekkor már, csak egyszer történt, hogy inkább megfordultam pár percnyi rész miatt, mert nem lehet úgy búcsúzni a hegytől, hogy az egyik legjobb részen vonatozni kell.
Fájin a kis gép, nagyot ment, őrület, elégedett vagyok a gyári beállításokkal, nagyon nagy öröm hajtani. A gumikon látható a fogyás.
Kecskemét-Cegléd-Farmos-Heves-Eger-Borsodnádasd-Szilvásvárad-Ózd-Bélapátfalva-Felsőtárkány-bükkszentkereszti leágazás-Eger-Heves-Farmos-Cegléd-Kecskemét
Ezúttal egy szolid 549km.
32290km amióta én koptatom.
Nos, összeszereltem. Fájin lett. A bal hátsó féknyereg csavarok meneteit meg kellett tisztítanom, hogy bizton meglegyen a rögzítő erő, ezzel kicsit ’elszórakoztam’. Spéci csavar volt 28-as hosszal, meg vasárnap reggel nincs csavarbolt. Kedd este a lányom segítségével légtelenítettem a rendszert, tegnap még egy átnézést és új betétrögzítő csapokat kapott, mert minden szivárgásmentesnek látszott. 15 perces próbakörre már csak este sötétben került sor, nem tudtam már tovább halogatni. Két hónapja nem mentem a kisautóval, másnapra meg eső várható. A fékcsikorgás is eltűnt. Pompás.
Tehát:
Elöl maradt az ATE öntvény és krómozott dugattyúk, új tömítések, új flexicső, jobb és bal oldalt, helyes dugattyú utánfutással szerelve
Hátul új nyergek jobb és bal oldalon, az egyetlen flexicső is cserélve
Elöl a kerékcsapágyak és a forgótömítés újra cserélve, kis holtjátékkal beállítva, hőálló zsírral megkenve
Idevonatkozó történelem:
Ha emlékeim és adataim nem csalnak a 105-ös Giulia első szériája négy dobfékkel jött ki 1962-ben, három fékpofával elöl. A kupé már négy tárcsafékkel került piacra 1964-ben, ezzel egy időben a Sedan is elöl tárcsaféket kapott. Ha igaz, az első, verseny körülmények között is jól működő tárcsaféket a Dunlop készítette a Jaguar C-type Le Mans versenyautó számára 1953-ban. Érdekes, hogy a korai Giuliáknak is a Dunlop, az első felfújható gumiabroncsok készítője volt a féknyergek gyártója, a hátsó a ma is használt elvet követve a tárcsára ható rögzítőfékkel, de külön hozzá tartozó fékbetéttel. Az ötlet megvolt, de az emelős elvű megoldás kivitelezésével gondok lehettek, mert két év után ATE lett a féknyergek beszállítója elöl és hátul is és egyúttal hátul a rögzítőfék dobfék elvűre változott. A 1750-es változat megjelenésével 1967 végétől elöl nagy féket kaptak a ’nagymotoros’ 105-ösök.
kép1 korai Giulia első dobfék három fékpofával
kép2 korai Giulia hátsó dobfék
kép3 Dunlop hátsó féknyereg melletti rögzítő fék
kép4 Dunlop első féknyereg
kép5 ATE hátsó fék, dob rögzítőfékkel
kép6 új hátsó féknyereg
kép7 ATE első fék
kép8 az első féknyereg feljavítva
Igen, a bal első kerékcsapágy hangos lett. Kellemetlen volt, City után egy próbakörre tellett csak, aztán letámasztottam az autót. Kicsit darabosan forgott a kerék, nem akartam megvárni, hogy a csapágy megforogjon a tengelyen.
Tanulság: a hanyag, kissé feszes csapágybeállítás és a kanyarvadászat nem tesz jót a kerékcsapágynak.
Picit nézegettem, próbáltam a fékrendszer megbontása nélkül levenni a tárcsát, de nem sikerült. A flexicső és a nyereg között van egy acélcső szakasz is, persze az azt rögzítő konzol csavarjai átmenő csavarok, ellentartani csak a tárcsa alatt lehet. Így megbontottam a rendszert.
Elindult a lavina. Ha már megbontottam a rendszert és tavasszal elhatároztam hogy a fékrendszer összes elasztomerét újra cserélem, elkezdem a munkát így főszezon közepén. Tapasztalat szerint legalább három hét, akármihez is komolyabban nyúlok. Ez nagy fájdalom.
Gyönyörű krómozott dugattyúk vannak az első nyeregben, minden tökéletes, de a 18-20 éves gumicuccoknak lehet sok is, így inkább csere.
Még egy hozománya van a műveletnek. Amikor 2004-ben a Classicalfától megkaptam a nyergeket, Saab900 speckó szerint voltak a dugattyúk beállítva az elsőkön, így nem volt utánfutása a betétnek. Ez lehet a hátterében az egyre kellemetlenebb fékcsikorgásnak 60 alatti mérsékelt lassulás mellett, ami a kissé kopott tárcsával kezdett előjönni. Remélem ez most meg fog szűnni, mert a tárcsa még marad.
Új csapágyakat helyi boltban beszereztem, két nap kiszállítással mert az egyik elég speciális. Szereztem hozzá Viton forgótömítést is, meg hőállóbb zsírt. Ennyi tuningot kap most. 24Nm a csapágy ráhúzásra, 14-el behúzta a helyére, visszalazít, 1Nm ráhúz, negyed fordulatot enged, ráhúz picit ha kell, hogy a sasszeg a koronásanyán átfusson. Finoman szalad a kerék, a túloldalit is inkább megcsinálom, nehogy jövőre az is feladja a harcot..
A hátsó nyergek már nem mutattak ilyen vidám képet. A tömítőgyűrű alatt a horonyban a korróziós elszíneződés már majdnem végig haladt a hengeres felületen, így inkább komplett nyereg csere mellett döntöttem.
Várom a kiszállítást.
Vasárnap éjjel 11-kor megint történt valami az autóval. Balatonakali előtt két süldő vadmalac után jött a harmadik, siettek a Balatonra inni talán. Számítottam a lemaradt harmadikra, így már lassítottam, kicsit le is tudtam térni, de a bal első keréknél találkoztunk. Szerencsére csak a bal hátsó ív kapott egy kisebb horpadást, az autó oldala a maszatolást lemosva még mindig hibátlan. Nem is tudom mi lett volna nagyobb szívás a bal első sarka vagy az oldala végig. Ezt most ennyivel megúsztam.
283683km
