Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Gtv szétkapva, v6 végül nem az eső miatt. Maradt az 59. Kötelező elfoglaltságom volt Füreden kora reggel. Aztán hozzátettem egy kis autókázást is.
Kmét-Földvár-Enying-Füred-Dörgicse-Zánka-Tagyon-Mencshely-Pécsely-Tótvázsony-Szőlős-Pécsely-Tótvázsony-Szőlős-Füred-Enying-Kmét.
Jókat mentem, kicsit túl is toltam néha. Nem jó ilyen ritkán kiszabadulni.

260520km.
Szíjak, görgők, vízpumpa, üzemanyag szűrő, generátor.

Úgy adódott, hogy egyedül mentem Füredre. Régóta téma volt, hogy a Bakonyban szétnézzek út ügyileg.

Veszprém-Győr kiváló. Elnéztem Csesznekig, kicsit kanyarogni. Odaúton Skoda Octavia egyoldali iker kipufogóvéggel, és valószínűleg dízel motorral, - mert füstölgetett -, kétszer is kísérletet tett, hogy meglépjen elölem. Nem hagyhattam annyiban, én is kíváncsi voltam ebből vajon mi sül ki. Rátót felett a vasúti átjáró után emelkedőnek, majd Eplény vége tábla után egy meredekebb emelkedőnek harmadikban indult a meccs 70 körülről, padló, majd hajszálnyival jobban ment az öreg Alfa, szűken vettük a kanyarokat, mikor már a negyediket szúrtam láthatóan jobban ment. Megkoccolhattam volna a lökhárítóját…Behúztam a 2-0-át. A lóerő tömeg arány azért még nem olyan rossz, sőt…, így emelkedőnek lehet még néha vagánykodni. Úgyhogy az ilyen „kaliberű” kihívók szoktak csodálkozni, gondolom. Vagy elkönyvelik, hogy valami szénné tuningolt öreg krómlökhárítós autóval futottak össze. Persze nekem még egy nyamvadt elektronikus gyújtás sincs benne, nemhogy spéci vezérműtengely, ültetés, sportfutómű stb. Ez a 1750GTV még mindig így megy. Elégedett voltam.

Gyerekkoromban pár bicikli-túrát megcsináltam a Zirc-Bakonybél úton, nagyon tetszett az az út, így beiktattam ezt a kis kitérőt is.

Csalódás volt. Szarvaskútig tökéletes, utána vacak, Pénzesgyőrig sem jutottam el, visszafordultam. Gondoltam Hárskút felé lemehetek Fürednek, de ez is rémisztően nézett ki. Veszprémet az északi körgyűrűn kerültem ki majd lefordultam a tapolcai útra. Megint mentem egyet a Tótvázsony-Balatonfüred szakaszon, az tényleg nagyon-nagyon jó ezzel az autóval is.(egy hónapja fedeztem fel egyik reggel, a 159-cel járkáltam arra)



Kmét-Dunaföldvár-Enying-Litér-Zirc-Bakonyszentlászló-Zirc-Pénzesgyőr-Zirc-Veszprém-Tótvázsony-Balatonfüred-Enying-Dunaföldvár-Kmét. 465km

A karburátorral van valami, mert kormol a gép kövér gáznál és csendes autózás után a gázfröccs köhögős, másodjára harap. Sok a tüzelőanyag…Karburátor ultrahangos tisztítás és felújítás már esedékes (52év után)

Szentendre-Visegrád szakaszt többen emlegették már, de ott még nem jártam. Épp a 159-cel volt alkalmam egy reggelen végig szaladni rajta. Nos, sajnos nem tett rám akkora benyomást, mint vártam. Nem rossz, de az útminőség az éppen elfogadható kategória. Majd ha kap új aszfaltot…


40km

A v6-tal gurultam egyet, így megüresedett az akna feletti hely a garázsban. Átgurítottam az öreg járgányt és leemeltem a guruló zsámolyokról. Átnéztem alulról is mi történt a júliusi túrán. Semmi, a szokásos olajfolyások, azokat letöröltem. Minden okés. Mehet.
Megreptettem a kerekegyházi bekötön, 40km. Ezek az alföldi utak, áá dögunalom, de ez legalább sima. Na mindegy, ennek is örülök. A következő komolyabb túra útvonala már megvan...
Közben készül a lista a jövő évi OT-ra. Lesz mit tenni a télen is az autóval. Az is jó móka a magam fajta bütykölős autósnak.

A szokásos Kmét-(Izsák-Páhi) 2x-Kmét gurulás. Kb 80km. Szokatlanul relaxáltan mentem az első körön. Átmozgattam. Ennyi. Utána meg a GTV-re is jutott kis idő..

Ma reggel kikormoltam a dízel Alfámat egy picit. Futóműből elég nagyot lehet ezzel is menni. Meg volt párszor olyan, hogy jé meg van negyed gázút a tövighez és lódult. Pörgetni kell mint a benzinest, csak a ford.szám kétharmadával. Mitagadás, egész jó.
Jártam itt a balatonfüredi környéken, ahol anno motorozni, autózni tanultam. Pécsely-Dörgicse tovabbra is nagyon jó, kedvencem a Kakas-hegyről lefelé a két balos kanyar a domb alján (Vászoly felől jövet). Harap a gumi...
Dörgicse-Mencshely vacak, utana Nagyvázsonyig új az út, lehet tépni. (Zánka-Nagyvázsony új.) N.vázsony-Tótvázsony ok. Viszont! Tótvázsony-B.szőlős felújítva, szuper. 8%-os rész is van, meg ceredi hullámkanyarokkal, szalagkorlát, ha ront az ember... Tótvázsony-Pécsely elég jó, ajánlott kategória.

Sok minden előzte meg ezt az utat. 2010 volt amikor utoljára kanyarodtam egy nagyobbat a GTV-vel. Azóta a megyében illetve hazalátogatás során Balatonfüredre használtam, ha nem jött a család, ja meg az AlfaCity-kbe ezzel jártam. Tizensok ezer kilométer így, áh nem a legjobb utak, bár a Földvár-Enying szakaszt mindig élvezem. Majd két hónapja merült fel bennem, hogy az öreg Alfával is kellene egy komolyabb túrát tenni, olyat mint a V6-tal többször is az utóbbi fél évben. Sajnos a veterános alfás ismerőseim túrája tolódott, majd végül beleért a nyaralásomba, így magam maradtam. Az volt a tervem, hogy kanyar per összkilóméter a legmagasabb érték legyen. Lehetőleg hétköznap, hogy a szerpentinek autómentesek legyenek. A terv szerint: Kmét, Farmos, Gyöngyös, Parád, Eger, Lillafüred, Eger, Borsodnádasd, majd vissza. Ha marad idő, többször is mennék egy-egy útvonalon. Előszülinapi ajandékként megkaptam az engedélyt az eltávra otthonról..

7.50 volt mire elindultam, tankolás, kerékfújás, boltozás. Farmosig az út egy rettenet, döcögős, forgalmas, egy kínszenvedés. A sok ballagó autós, buszos. Farmos után az út kitisztult és simává vált, az erdei szakaszon már kezdtem ráérezni, hogy mi is ez. Két óra múlva Gyöngyösön voltam. A Mátrán keresztül viszonylag zökkenőmentesen átjutottam, mindig várok egy pár perces laufot és utána indulok, nehogy valaki a tempómat megzavarja. Talán egyszer kellett újra megállnom, amikor utolértem egy utazós csapatot. Völgymenetben egy buszt kellett kerüljek, meg tán még egy autót is. A parádi szakasz forgalmasabb volt. Mindenki kényelmesen 60-70-es tempóban közlekedett. Csak egy ültetett, széles felnis kocka Lada veretett a Mátra felé, ő is talán aznap szabadult ki, mint én. Eger előtt egy VW Pheaton döcögott 70-nel míg utol nem értem, pont a kanyargós szakasz elején. Rosszat sejtettem, éreztem, hogy ő el fogja rontani a mókát. És tényleg, percekig kísértem, nyilván érzékelte, hogy utolértem és más tempóban mennék. Ahol tudtam volna előzni ott úgy begyorsított, hogy megakadályozta azt. Kösssz. Oké, tudom az jobban megy, ha akarod, de nem akartad, úgyhogy nyugi. Értem én szép és gyors autó az a VW. Fél perc múlva nagy kegyesen nem lépett a gázpedálra és mehettem. De a legjobb rész odalett eddigre. Kár.

A Bükk még itt-ott nyirkos volt a reggeli eső miatt. Ráadásul nehéz összekeverni az árnyékot a nedves úttal, főleg a vadi új sötét aszfalton. Két-három megállással el is jutottam Lillafüredig. Sajna mindig bennem volt a félsz, hogy mikor lesz annyira vizes, hogy baj lehet, így azért nem volt akkora élmény. Volt is egy hely ahol a vezetéstechnikai tréning anyagát újra vettem. Hoppá. Vigyázzunk. Egerbe vissza hasonló volt az út, pár utolérés előfordult. Volt még 10-15 liter a tankban, így sietve Borsodnádasd felé kanyarodtam. Kellett vagy 25 km-t utazni mire a szerpentinhez érkeztem. Előtte pont befogtam egy kis szürke autót. Na ő is megmutatta, hogy az övé is jól megy. Hadd menjen, megálltam, vártam 3 percet. Aztán egy-kettő-három-kettő-három-kettő-egy-kettő stb. Ez az aszfalt most is csúszik, de ez az autó nem túrta az orrát mint a V6, ez hátul kapart diffizár nélkül, de így is táncolt. A hágón megyehatár van, ott vált az útminőség, lefelé már nagyszemcsés durva aszfalt van. Az jobban fogta. Balaton felé vissza négy egyeses kanyar van a hegytetőig. Még nem mentem olyan úton ezzel az autóval, ahol dupla-kuplung és fék gázfröccs egyszerre és szúrni kell az egyet. Hát ez is megvan. Balaton faluszélén első kapubejárónál hátraarc, namégegyszer. A harmadikra már nem vállalkoztam, a benzin mennyisége aggasztóan kevés lett.

Egerben tankoltam, kimostam a fékeket, amik addigra idegesítően sokat csikorogtak. 14.30 volt. Akkor még egy bükki kanyar beleférhet. Majd meglátom hol fordulok meg. És jó döntésnek bizonyult. Az út száraz és üres, hibátlan autózás volt. Saját tempóban közel sem olyan szögletesen mint elsőnek, nem is kínoztam a gépet annyira, semmi meleg helyzet, a gumik csikorogtak de fogták, az ülés meg engem. Kellett a balatoni szakaszon a gyakorlás, hogy újra rendesen ki tudjam autózni. (régen volt már az a Kakucsring tavaly ősszel). Visszafelé összeakadtam azzal, aki addig tötyögött, majd látva engem megtáltosodott, de még így is aggatott. Miért rontod el a mókát, öreg. Én elengednélek téged, mint ahogy többen tették, te miért nem? Na végül megelőztem. Két kanyar után eltűnt. Most akkor miért?

Egerbaktáig vonatoztam a szerpentinen, már addigra eleget gépészkedtem, meg az út is elég vacak ott.

A Mátrán lefelé a fékek újra elkezdtek csikorogni, de ahogy hűlt, abbamaradt. Úgyhogy kapott szegény, de azért van. Gyöngyösön újra kimostam. Igaz, a 16 éves Ferrodo alap cucc már csereérett lehet a kora miatt. De nem puhult fel, végül is akkor jó ez így.

Hazafelé Farmosig jót autóztam. Az utolsó 50km kínszenvedés, reggel óta ez sem kapott új aszfaltot…

648km. Nettó 11 óra. 1 óra egyéb. Öt liter víz, két túrós batyu, négy zabszelet, egy alma, másfél tank benzin, meg sok év munka az autón.

Újra a lista tetején a kis GTV.

3 hete nem mozgott. De igazából a picit akartam megjáratni, mert az idén eddig csak 3km-t gurult. Ahhoz, hogy a kis Fiattal ki tudjak állni, a v6-tal kell először megmozdulni. A fiammal gurultunk egyet a Fityóval, átmozgattuk.
Már sötét volt amikor a v6-ra került a sor. Mentem egy keveset amíg:

Megigazítottam pár dolgot. Gyújtáselosztó alatti O gyűrű bekerült a helyére. Rájöttem, hogy mi a módja.. Motorfedél kitámasztó is újra működik. A rögzítőféket is beállítottam. A lista egyre rövidebb. Felkészítettem egy egész napos túrára. Kmét-Mátra-Bükk-Bodrognádasd-Eger-Kmét a terv.