Blog >> fék
90.000 km után elfáradtak az első tárcsák és fékbetétek, ideje volt a cserének.
Mellette cserélve lettek az alsó lengőkarok és szilentek.
Megesett a hátsó fékek cseréje is.Már éppen ideje volt. Lásd a képekenKristyon cartársnak innen is köszönöm a rengeteg segítségét! Brembo tárcsát kapott Galfer betétekkel.A balos kézifék kulcsával adódtak gondok alig akart valamit mozdulni,de a sok járatás tisztítás, zsírzás után teljesen helyre jött,most tökéletesen fog.Így megúsztam a féknyereg cseréjét.A fékvédő lemezeket is le kezeltük,így talán a következő cseréig ki bírják.
Bal hátsó féknyereg felújítva. Amivel meg tudott szivatni közben, azzal meg is szivatott. :D Imádom! A lényeg, hogy elkészült. És mindezt úgy, hogy a fékelős szerszámkészletem pont házon kívül van. Persze ez csak akkor tűnt fel, amikor a dugattyú már a kezemben volt. A légtelenítő csavar sem adta könnyen magát. Szóval, minden ellenem játszott. Erre most nem lesz gond egy darabig.
Pár apróságot leszámítva töretlen lendülettel teszi a dolgát az Alfa. Pikk pakk eltelt 10 000 km az utolsó olajcserétől számítva, s ha emiatt úgyis műhelyben az autó, itt a lehetőség, hogy foglalkozzunk vele egy kicsit - de nézzük időrendben, mi történt október óta. Elsőként felkerültek az új első féktárcsák (Delphi), és fékbetétek (Ferodo). Ég és föld a különbség, pedig ezt megelőzően sem panaszkodtam a fékhatásra. Eddigi autóim közül, talán ennek a legjobbak a fékei. Mivel az Alfa Romeo futómű, és a magyar úthálózat még hellyel-közzel sem nevezhető egymással kompatibilisnek, rövid csendet követően mindig előjön valami újabb zirgés-zörgés, kopogás, mikor mi... Első körben kicseréltem a stabpálcákat, gondolván azok még a régiek, de maradt a kopogás, így azon kívül, hogy most már ezek is újak, nem hozták a várt eredményt. Úgy voltam vele, majd kiforrja magát, ha erősödik, talán könnyebben behatárolható lesz, hisz lógást ekkor még nem éreztünk sehol. Telt múlt az idő, november közepén sikerült szert tennem egy garnitúra új 15-ös Pirelli nyári gumira az idősödő Michelin-ek helyett, s valamikor ez idő tájt visszakerültek a Nokian téli kerekek, amikkel anno az autót vettem. Átlépve a 310 ezredik kilométert is, be kellett tervezni az esedékes olajcserét, melyhez tudtam be kell szerezzek egy pár futómű alkatrészt is, hisz ekkorra már egészen durva fémes csattanások is jöttek az autó bal elejéből (mondtam, hogy kiforrja magát). Most már érezhető volt a lógás is, s legnagyobb meglepetésemre ismét a vásárláskor már cserélt felső lengőkarok szilentjei adták meg magukat. Ennyit bírt a Meisterteile, most itt is Delphikkel próbálkozunk. Ezen felül ki lettek mosva az első biztonságiövek, kapott új Bosch olaj, és gázolajszűrőt a már bevált 5W40-es Mobil Super 3000 társaságában, valamint új váltóolajat (Tutela ZC75 Synt), egy bal alsó lengőkart (ha már a jobb úgyis új), jobb külső, és bal belső féltengely gumiharangot, valamint egy új Meat&Doria EGR szelepet. Ez eddig le volt húzva és dugózva, s bár nem vagyok a kipufogógáz visszavezetés nagy barátja, gondoltam ezekben a hideg időkben talán pozitívan fogja befolyásolni a motor hőháztartását, ha a bemelegedési fázisban az EGR hűtőn átáramló kipufogógázok is melegítik a vizet. ECU resetet nem csináltunk, így még tanulja a használatát, de így durván 100 km elteltével már sokkal ritkábban ránt be kettesben 2000-es fordulaton óvatos gyorsításnál. És akkor jött a feketeleves. Az volt a terv, hogy a fenéklemezen, és a rugótornyokon látható rozsdafoltokat megcsiszolom, Brunox-szal passziválom, majd saját kezűleg lefújom alvázvédővel. A csiszolás folyamán aztán a fenti kép tárult szemem elé (ezt leszámítva meglepően ép a kaszni). Egy körömnyi, s két kisebb tenyérnyi helyen viszont már átlyukadt a fenéklemez a hátsó részén. Mivel per pillanat millió egyéb hely van, ami pénzügyi fekete lyukként nyeli a családi kassza tartalmát, így olyan megoldást kellett találnom, amivel kibírja jövő nyárig, mikor remélhetőleg rendesen meg lesz csinálva. Szóval a megcsiszolt részeket lefújtam rozsdaátalakítóval, majd a lukakat - a címben is említett módon - karosszériatömítő, és egy nylon zsák darabjának segítségével eltüntettem, amit aztán jó vastagon betakartam még egy adag masszával és alvázvédővel . Ha megköt, jövő nyárig alkalmas lehet arra, hogy ne ázzon alulról az utastér, s talán nem is rohad már tovább. Erre az idő majd megadja a választ... Végezetül kifújtam a tornyokat is rücsivel, valamint a küszöbök belsejét üregvédővel. Nem vagyok rá büszke, de átmenetileg talán jó lesz...
Úgy kezdődött, hogy világított az ABS lámpa.
Mivel most már vagány gyerek vagyok, mert ki tudom olvasni, kiolvastam :-)
Azt mondja a gép: „bal hátsó jeladó megbízhatatlan”. Na, ez meg mit jelent?
Nem lehet nagy baja, mert a hiba törölhető, tehát nem állandó. Némi guglizás után találtam egy olyat, hogy csapágyhiba is lehet.
Aki nem tudná: ez az ABS már nem fogakat számol, mint régen, hanem a csapágyba van integrálva egy mágneses érzékelőgyűrű, amiről a jelet veszi.
Hát akkor cseréljük ki, mi baj lehet? Csapágyrendeléskor figyelni kell, hogy ABS-hez valót vegyünk, mert a simában nincs benne a mágnes, és akkor ott vagyunk, ahol a part sz@rik. Ja, ez az első csapágyra is igaz. A különbség annyi, hogy hátra csak komplett csapágyat tudunk venni, kerékaggyal együtt. Aminek előnye, hogy könnyebb cserélni. Akkor lássuk.
1. Felbakol, kerék le. Úgy néz ki, nem véletlen a hiba, a csapágy nyugdíjazásra szorul. Kb. centit kottyan.
2. Fékmunkahengert szabadítsuk ki. Hátul nem fontos az egész féket lebontani.
3. Vegyük le a tárcsát.
4. Vegyük ki a porvédőt. Szerezzünk 32-es fejet, és a hozzá való szárat, és vegyük le a csavart.
5. Én nem kínlódtam vele túl sokat :-)
6. A csapágy fele rajta maradt a tengelyen, ez tényleg kaka.
7. Szedjük rendbe a tengelyt. Van egy alátét, azt ne felejtsük ki.
8. Toljuk fel az új csapágyat a tengelyre. Passzos, de óvatosan kocogtatva felmegy. Ne felejtsük ki a nagy alátétet.
9. Tegyük vissza a csavart, majd a porvédőt. Forgassuk át kézzel, hogy minden rendben van-e.
10. Rakjuk össze a féket, majd tegyük vissza a kereket.
Kábé ennyi lenne, nagyjából fél óra az egész, kézügyesség függően.
És újra van ABS. :-)
Beépítésre került a TRW fékgarnitúra előre. Vakarózással együtt kb. 2 óra volt, minden simán oldható, szerelhető volt. Az új (TRW) biztosítótüskét nem tudtam beleverni ezért a régit tettem vissza annak reményében, hogy nem tud kipotyogni. Kerékagy és a tárcsa közé rézpasztát tettem. Betéteken maradt azért a jelzés után biztonsági tartalék, talán tavaszig is kibírta volna, de már rázott is eléggé.
Ferodo betét volt benne, tárcsán nem találtam a gyártót :-(
Miután az én drágám az 1-es képen látható üzenetet szegezte az arcomnak, gondoltam kicserélem az első féket. Sokáig válogattam és végül a TRW mellett maradtam annak ellenére, hogy ATE-t szerettem volna, de talán az kicsit túl van árazva.
A tárcsa szabadon maradó részei feketére vannak kezelve.
A rögzítő csavar helye sűlyesztett. Nem mindegyiknél az :-(
Végre valahára eddig is eljutottunk. Évek óta tudom, hogy a fék utánállító automata rossz a TD-ben, hiányzik belőle az a kis lemezke ami a fogazott kerékbe kapaszkodik és az állítást végzi. Alexandro cartárs küldött nekem ismét megfelelő alkatrészt. Két szinte teljesen új darabot. Szégyellem, hogy le sem fotóztam, szép kadmium sárga újszerű alkatrész.
Mentségemre legyen, hogy éppen nyaralni indultunk, úgy tettük le az autót a szerelőnél. Aki épp még nyaralt. Szóval kellett logisztikázni, de mire hazaértünk a TD készen állt a mai első iskola-óvoda körére.
A fék olyan lett, amilyen sose volt még. Lényegesen jobban fog, hiába állított után kézzel a szerelőm néha. Így van ez kitalálva, nem tudom mit kellett ezen ennyit halogatni :-D
A fotón a kiszerelt ronda hiányos darabok...
Az elmúlt 1-2 hétben kezdett a futómű hangoskodni, illetve az első kipufogódob már vásárláskor is elég gáz állapotban volt, így ezeket szerettem volna megcsináltatni.
Mivel alig találni olyan helyet, ahol véletlenül ráérnek, egy autószerelő barátomra bíztam a dolgot, és segítettem neki.
Egészen jó buli volt, de a végére nagyon elfáradtunk, és kifejlesztettünk pár új káromkodást is. :D
Végül szombaton sikerült minden, amit terveztünk (szerencsére egészen kedvezményes alkatrészárakkal):
2 első alsó lengőkar csere (Lemförder)
2 hátsó stabilizátor, alias "kutyacsont" (Meyle) (műanyag volt benne, te jó ég...)
2 hátsó stabilizátor szilent
első kipufogódob (Asso)
fékfolyadék csere
1l Selénia 10w60 motorolaj - ezt azért vettem, mert még nem vagyok tisztában a motor olajfogyasztásával. Egyelőre minimálisnak is alig mondható.
Összességében egészen jó lett a kocsi, de még tervezek további szervizeket, hogy kifogástalan állapotban legyen. :)
Km állás: ~174.000
Eltelt 15 ezer km az előző olajcsere óta, így bejelentkeztem Csörihez a következőre (kb. 226600 km). Beszéltük az előző alkalommal, hogy a hátsó féktárcsák is csere érettek (gyári betétek és Jurid tárcsák kerültek be), valamint télen néha lefagyott a kézifék, meg elég gyengén is fogott, így azt is felvettük a listára. Továbbá a bal hátsó dobbetét is szét volt szakadva, a hátsó lökhárító/műanyag elemet nem is igazán fogta/merevítette. Gondoltam, cseréljük párban, így abból is lett két új.
Ja, 2x felvillant a "víz az üzemanyag szűrőben" felirat az utóbbi fél évben. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de úgy döntöttem, hogy akkor cseréljük azt is, hiába volt az előző olajcserénél is cserélve.
Aztán, amikor kész lett minden, eszembe jutott, hogy én fékolajat is cseréltetni akartam. Ezt már úgy említettem Csörinek, hogy majd akkor legközelebb, de azt mondta, hogy csináljuk meg még gyorsan, belefér. Úgyhogy az is új most.
Aztán jött a számla. Amikor meghallottam, hogy mennyibe kerültek a gyári dobbetétek, akkor már tudtam, hogy nem annyi lesz a végösszeg, mint amire kalkuláltam :D
De, ahogy egy tanult barátom mondta, akinek majomra van pénze, annak banánra is legyen. :D