Blog >> gt
Az erdőt frissen áztatta az eső, de a fák között már a nap sütött a párán át. A falu végéből egysávos út visz föl a dombtetőn lévő átjátszó állomáshoz. A 10 perc / gombaszedő népsűrűség ideális terepet ad, hogy kipróbáljuk az első diffit.
Sok helyen pocsolya, sárátfolyás és apró szemű zuzalék tarkította az utat, meglepetés kátyú azonban sehol. A jelőlt útvonalat 30-120 közötti tempóval sikerült abszolválni. Szűk visszafordítók kettesben rükverchanggal, közepes ívek hármasban kavicssercegéssel. Közös bennük a nagy gáz, ugyanis ekkor úgy tépi be maga alá az aszfaltot az autó, mintha nem érdekelné, hogy éppen jobbról, vagy netán balról jön a ív - kiegyenesíti. Az ASR bekapcsolva maradt, de az erőltetett hegymenet alatt egyszer sem szólt be, mindent megoldott nélküle a futómű és a torsen.
Egy benzin motor üvöltése és egy hosszabb kettes erősen hiányzott, de így is jött az adrenalin - hang nélkül. Mintegy tájfutó fujtatása és kavicscsikorgása a hajrában.
Kicserélték a benzines műszerfalat a belevaló dízelesre. Garanciális, természetesen.
Km-óra állás maradt, de akármennyit beleírhattak volna.
Az utolsó benzines emlékeim is hamarosan szertefoszlanak.. :)
Megvolt a biztonsági olajcsere.
Szegény kicsit el volt kámpicsorodva, mert azidőtájt a barátok GT-iben elég sok időt töltöttem, őt pedig egy benzinkúton hagytam. Hiába, ha új autót vesz az ember barátja, illik megnézni :) És nagy örömmel meg is néztem. De azért sajnáltam Alfonzt. Mondtam neki, hogy ne félj Alfonz, Te jobb vagy. Egészen konkrétan azt mondtam, hogy jobban szeretem őt. De ez ugye félreérthető, mivel Alfonz fiú, na mindegy :) Megígértem neki, hogy ha alkalom adódik rá, akkor bebizonyíthatja.
A Rábaringen jött el az alkalom. Odaálltam a rajthoz, a jobb oldalon egy Q2-es GT. Mondtam Alfonzónak, hogy "Na Tes', mutasd meg neki, hogy mit tudsz!" És ő megmutatta. Egy GT a kettőből kipipálva. Aztán jött a következő, egy színtársa. A fekete GT még többet kapott, mint a piros. Mondta is nekem a gazdija, hogy visszavágót akar. Bár ne akart volna, mert másodszorra is elkente Alfonz a száját :) Elérte, amit akart. Legyorsulta a két GT-t és begyűjtött pár elismerő pillantást a nézőktől. Miután visszaértünk a rajthoz megsimogattam Alfonzt és gratuláltam neki. Szép munka volt. Jutalmul ment három kört az oválon. A legizgalmasabb három köre volt, amit teljesített azóta, hogy meglátta az aszfaltot. Meg a gazdájának is.
1600 km után eljutottam a csiki-begébe, ahol csodájára jártak a benzines műszerfalnak. Majd megrendelték a dízelest, mert ez így szerintük sem jó :)
Továbbá a jobb oldalindexet kicserélték, mert el volt pattanva a rögzítő füle és lötyögött.
Tegnap este érdekes hangra lettem figyelmes. 2esben erős gyorsításnál olyan hangot ad ki az autó, mint amit rükvercben szokott. Nagyon kellemes, sőt! Küvölről kb ez hallható:
taktaktak aztán buuuu-wiiiiiii-zzzzzz. Ezt így egyszerre.
Aztán az ASR lámpája is nagyon ritkán villan fel. Sokkal ritkábban, mint a "sima" GT-ben, ugyanakkora kerékkel.
A difizár csomag hozadéka a keménybb futómű és a holtjáték nélküli, direkt kormányzás. Ezek hatásaként a körforgalmat majdhogy kiegyenesíti az autó. De ha inkább megyek még egy kört benne, akkor finoman, de érezhetően átkerül a hajtás a külső ívre.
A autópályán és kigyorsításnál még gyakran riszálok, ezt szokni kell :)
Az átvétel a Csiki-Bege szalonban történ, Olmann Zsolt közreműködésével.
A papírmunka után képzelebeli leleplzés - mert nem volt letakarva - és átvizsgálás. Az eredménye megnyugtató, nem hagytak ki belőle extrát a konfigurációhoz képest, de pluszba se tettek bele :) Láttunk már ilyet.. A km órában mindössze 0,8 km, a festékréteg vastaság mindenhol egyenletes. Mármint olaszosan egyenletes - 0,1 - 0,150 közötti értékek. Tehát valószínüleg nem sérült, nem tologatták sokat szervizekben. Így hihetőbb a sztori, hogy azért késett a szállítás, mert az összes importőr a Fiat 500-asokat szállította olaszba.
Az ajándék poló és 3 deci benzinnel, izé gázolajjal boldogan hagytuk el a szalont.
A németnyelvű használati útmutatót azonban nem díjaztam.
A nyílászárók megfelelően záródtak, de az ajtóknál lévő tömitések kicsit hülye hangot adnak nyitásnál, mert nincsenek jól beragasztva. Az első pár alkalommal a baloldali ablak rendre beszedte a gumitömítést, de egy kis nanázás után leszokott róla.
Egy malőrt követtek el a gyárban, amihez idő kellett, hogy rájöjjek, pedig folyamatosan szem előtt van..
Úgylátszik, az a keresztem, hogy ha sikerül jó árat kapnom egy autóra, arra 3x többet kell várni, mint a beigért határidő.
Mikor Julyra komoly jelentkező jelentkezett, a nyakamba vettem a bp-i kereskedéseket, hogy lehetőleg egy raktáron lévő autót találjak. Pár nap alatt meg is lett a kiválasztott. Tehát az autó a lengyelországi lerakatban várta már az új gazdiját. Igéretesnek tünt, hogy 1,5 héten belül el is hozhatom. Végül egy hónap múlva eljött a nap.
Hétfőn este még nem volt biztos, hogy keddre elkészül a forgalmi, mégis alig tudtam elaludni. Mint egy nyolcéves gyerek a születésnapja előtt.. Kedd reggel aztán jött a telefon, hogy délután átvehetem az autót. Vagyis Őt. Azt hiszem ő is lány. A késése is tipikus női tulajdonság..
Az év egyik legjobb Alfás találkozója! 111 kilométeres tájékozódási verseny Pécs környékén. Teddyvel indultunk, sajnos nem nyertünk, de nagyon jól éreztük magunkat! :)
Ezen a napon összesen 588 kilométert autóztam (Budapest-Pécs-rally útvonal-Budapest). Az átlagfogyasztás az óra szerint 7,6 L lett. Ezt elég jónak tartom, hiszen benne volt minden: 160 az autópályán (visszafele sokszor 200 feletti próba), őrültködés a szerpentíneken, és sok-sok padlógáz.
Alakulnak a kilométerek :) Már kezd egy kicsit sok lenni :)))))