Blog
Biztosan ismeritek azt az érzést, amikor elmentek otthonról a jobb reményében, és ahova megérkeztek az tényleg frankó. De a honvágy hazahúz. Hát így voltam én is a kis körjáratommal, ha lehet így fogalmazni.
2010 októberében adtam el a 145 QV-met, fél órát bőgtem miatta, mert imádtam, és mert egy minősítésre nem méltó forma vette meg tőlem. Féltem, hogy rossz helyre kerül. De hát végül is a pénznek nincs szaga, és akkor már megvolt a következő autó, a Barchetta, alias Massimo. Massimót szerettem, mert kabriózni szerettem volna, és gyerekként többször ültem Barchettában a fehérvári szalonban. De hát álmodoztam csak róla. Aztán egyszercsak beütött a krach az agyamban, és meg kellett vennem. Csodálatos három évünk volt együtt. Úgy adtam el, hogy meg sem hirdettem, a blogom egyik olvasója jelentkezett érte, amikor elkezdtem tervezgetni, hogy megválok tőle. Hogy miért ment el? Elég volt a kabriózásból, és jött a másik gyerekkori nagy kedvenc, a Coupé.
Egészen Németországig mentem érte, Zsoltival (Halesz) együtt hoztuk be. Azt a kanosszajárást a magyar ocsmányirodák bugyraiban soha nem felejtem :))) Két évet voltunk együtt, aztán egy részeg néni belerongyolt a parkoló autómba, amiben hétszámjegyű összeg méretű kár lett. Mennie kellett.
Rohadtul közhelyes módon azt tudnám mondani, hogy, ha egy ajtó bezáródik, valahol kinyílik egy új. Így történt ez velem és a MiTóval. Anno még 2008-ban, amikor először vezethettem tesztautóként pont a 155 lóerőset, azt mondtam, megtaláltam a 145-ösöm utódját. Oké, ez egy picit cukibb, nem olyan disznó, megosztó a formája, de nekem tetszik.
Kinéztem egyet Genovában, egy pirosat. Már épp indultam volna, amikor mondja nekem Rita, alias Rita, hogy nézzek már körül még egyszer itthon. Mert az egy dolog, hogy beszélek olaszul, de az olasz hivatalok bugyraiba nem vetném bele magam. És aztán lőn Ő. Hahun - mint utólag kiderült - egy hete volt fent. Két nappal később már az enyém volt. Leinformálható, ismerős emberek forogtak körülötte. Reméljük jó ómen lesz :)
De van ennek egy másik olvasata is. Amíg Fiatoztam, addig kicsit irígykedve néztem végig, ahogy a többi Alfás int egymásnak, én is szerettem ezt. A többi közösségi érzésre ott voltak a rendezvények, amiket szerveztünk. De birtokolni egy Alfát...a tudat. Szóval az rohadtul hiányzott.
Jó újra hazatérni.
Szerettem volna már régóta egy kis gyári extrát a járgányra.
Hardy cartárs segítségével meg is valósult. Nagy köszönet érte :)
Boszi♡
Pirosszka♡
Vezermu, vizpumpacsere. (171.000km)
Elkezdtük az összeszerelést, szépül a kicsike......
Valószínűleg még csütörtökön történt, csak ma vettem észre, hogy potyautasunk van.
Kár érte...
Nincs különösebb baja a gépnek, de megvétel után mindent átnéztünk és cseréltük az olajakat és amit kellett. Csak a hátsó fékeket kellett felújítani, egyébként minden rendbe van.
olaj, váltóolaj, fékolaj - Selenia
szűrők, hátsó féktárcsák, hátsó fékbetétek - gyári
1db fékjavító készlet (j.h.), j.e dobbetét, pollenszűrő - utángyártott
ablaktörlő, égők
szerelési díj
Most már mechanikailag tip-top.
205/55 R16 P7 Cinturato
65250 km
Már sajnos vagy 1 éve volt valami zögrő hangom a legkisebb nyomatékra is ,leginkább nagyobb fokozatokba 4-5-6 ba. Sokan azt mondták váltó, szereztem egy váltót és 2 bontott féltengelyt 110.000km autó alól.Gondoltam féltengely cserével kezdjünk 1 órás dolog és hátha :) beraktuk , zörgő hang nincs de brutálisan ráz.
Ekkor már biztossá vált h nem váltó, ekkor úgy döntöttem küldöm fel BP re Lukács Miklóshoz a féltengelyeket, felküldtem visszajött , Dávid barátommal tegnap bedobtuk, hibátlan a gépezet !:))
