Blog
Ma annyira szép idő volt,hogy ki kellett mozdulni a természetbe,bár még nem volt igazán zöld.
Azért gyalogoltunk is jócskán,nem csak autóztunk.
Paksról csak másnap mentünk haza,miután hajnalig mulattunk de azért volt idő a helyi nevezetességekre is.Paksi Múzeum és Makovecz féle templom.
Paksra vezetett az első hosszabb út,ahol sok másik Alfással tartalmasan múlattuk az időt.
Este pompás buliba torkollott a találkozó.
Egy vasárnapi nap összejöttünk egy kis beszélgetésre:
Ma végre felkerült a nyári gumma!
Ma csak úgy autóztam egyet annak örömére,hogy már 11 napja nálam van az autó.
Már létre is jött az első minitali.Yoyo És Ari barátom megtisztelték alfás megjelenésükkel az új szerzeményt.
Yoyo barátom,mint Alfák szakértője ma megvizsgálta az autót.Azt már tudtuk,hogy szét van rohadva a kipufogó.Kevés benzinnel rángat az autó,valószinű szemetes a benzinrendszer.
Ezen kívűl azonban nem találtunk hibát,ahhoz képest,hogy 146570 km van benne,egész korrekt állapotban van.Megszületett az első fénykép:
Roncsokkal körbevéve találtam rá egy udvaron.Fél éve árválkodott szegény.
Megsajnáltam és hazavittem.Első métereit kissé bizonytalanul tette meg de aztán,miután friss naftát kapott és sebesen hazarepített.
Életem egyik legfontosabb dátuma: ekkor vettem át a számomra a világon legszebb autó papírjait és kulcsait. Igen, enyém lett ez a szépséges Alfa Romeo 145 1.4 TS. Egyenesen a napfényes Itáliából. 1997-es évjárat, mindössze 85 ezer kilométerrel. Egyelőre teljesen alapfelszereltséggel, de máris tele vagyok tervekkel... Aztán majd meglátjuk mire telik, hogyan alakul a közös életünk ezzel a drágasággal.:)
A képek a kereskedésben készültek, az átvétel előtt néhány perccel; kivéve az utolsó kép, amely néhány órával korábban, még a szervízben készült. Egész nap követtem a kicsikét, kereskedésből szervízbe, szervízből vissza a kereskedésbe..:))
