Blog
Újra tűztem a hátsó ablakot, M53 a tűzőgép, és a kapcsok is. Így már sokkal jobb volt dolgozni vele. Így már hasonlít a tűzés a gyárira, és szép feszes lett az ablak is.
Még volt egy kis időm, kicseréltem az üzemanyag szűrőt is. Ez már tavaj április óta várt a polcon a cserére...
A könyv szerint 40 ezrenként kellene levegőszűrőt cserélni, én kb 20 ezrenként szoktam. Olajcseréhez nem kötöm mivel évi 3-4 ezer km-t megy maximum az autó ennek ellenére évente cserélem az olajat, de a szűrő 5 éve került bele.
Elhoztuk. 16 báros kompresszió volt minden hengerben, a beindítására is volt lehetőség, nem füstölt, szépen járt. Szép állapotúak voltak a gyertyák is, látok rá halvány esélyt, hogy minimális lesz az olajfogyasztás. 🙏
Végül pénteken hívott a srác, hogy ha nincs szükségem a kárpitokra, ülésekre, azokat kiárulja ő, annyival pedig kevesebbért adja ide az autót, így 80 lett a vége.
Csak az átnézéskor derült ki, hogy sötétített hátsó lámpasor van benne, illetve fekete hátteres az óracsoport, ezeket át fogom tenni az enyémbe.
A hangfalak is nagyon szépen szólnak, azt is berakom majd, a mostaniak már annyira recsegnek, hogy jóformán hallgathatatlan.
Egy helyi öreg nyugdíjast bíztunk meg a fuvarral, 200 ft/kilométer áron hozta el, így pár Mátyás híján 70-ért jött haza. Majdcsak visszatermel azért valamennyit.
Még aznap lebontottuk az apró sallangokat a motorról, vasárnap pedig összejöttünk néhányan és barbár módon, flexszel, kalapáccsal, a féltengelyeket, lengőkarokat vágva kivettük a szívét kuplunggal, váltóval együtt. A futómű alkatrészeit teljesen megette a rozsda, a bölcső is nagyon csúnya, gyanítom, ez volt a kivonás oka odakint. A héten bízom benne, hogy lejut a szerelőhöz, aztán majd összematekozza.
Kicsit megnyugodtam. 🙄
1. képen az autó a telepen, vásárláskor. 2-3 kép a kiemelt motor, 4. pedig a karosszéria a kiemelés után.
Az IDOLZ! autós eseményt május 31. és június 1. között rendezték meg, a dégi Festetics-kastély parkjában.
A rendezvényről bővebben ITT olvashatsz.
Szervíz 66668, olaj, olajszűrő, hosszbordás szíj és piros indítógomb. Természetesen Csörgőéknél :)
A Paraflu szivárgásnál kiderült az olajcseppek az olajnyomás jeladójától indulnak. Ezzel sok mindent nem lehet kezdeni, csak cserélni. Vagy úgy hagyni. Luiginál viszont nem ilyen egyszerű a jeladó ugyanis már nem rendelhető alkatrész.
Az Elaforg sietett a segítségemre, valahol találtak még egyet, így a májusi rosszabb időjárást kihasználva belefogtunk a javításba.
A vége tehát
- jeladó csere
- olajcsere (Selenia K.P.E. 5W40)
- váltóolaj csere (Tutela Car Matryx)
Ezen kívül cserélve lett a jobb elso és bal hátsó kerékcsapágy.
A Selenia már régóta a kihagyhatatlan kategória, pedig az élet mindent megtett, hogy most ne jöjjön össze. Matyi félúton egy bukaresti verseny a középiskolai felvételi között, Nati pedig országos bajnokságon birkózott. Egyszerűen minden fontos dolog május tizedik napjára esett.
Mint 15 éve, újra ketten maradtunk. És ha már ketten, akkor csakis Luigival mehetünk. Csak a szombatot tudtuk szabaddá tenni, így reggel 4-kor, zárt tetővel elindultunk az első spideres utunkra. Hatalmas érzés, hatalmas hang és hatalmas fogyasztás jellemezte az utat Budapestre. És a legjobb, hogy ezt még fokozni is lehetett, a Hősök terénél a piros lámpánál tetőt nyitottunk és abba a csodás világba cseppentünk, ami a kabriósok sajátja.
Kilenc óra tájékán érkeztünk meg Parádfürdőre, ahol már várt a rengeteg Alfa Romeo - hazaérkeztünk. Alig fél óránk volt egy kávéra, és már rajtoltunk is. Felemelő pillanat volt, hisz pontosan egy éve, a Selenia Rallin találta ki az Éva, hogy vegyünk egy kabriót.
Az egész versenyen két nagy gondunk volt. Az első, hogy brutálisan nem ült az itiner. Ráadásul rossz irányban csalt, ha az itiner 2 km utat írt elő, akkor reálisan 1,7-1,8 már térni kellett. Nehéz volt, de nem lehetetlen.
A másik gond az volt, hogy a Spider erejét nem tudtuk felmérni. Éva szerint túl lassúak voltunk, szerintem inkább gyorsak. Ha az ember naponta turbódízelt használ, teljesen máshogy éli meg a kigyorsításokat. Végül az Évára hagytam a döntést, pedig most az egyszer nekem volt igazam. 4 perccel tértünk csak el a szintidőtől, de levonattunk pár percet, ami által a célnak kitűzött top tíz menthetetlenül elúszott.
Remekül megoldottuk viszont az ügyességi feladatokat, a pallón áthajtást, parkolást, bójázást, körözést. Az összeset életemben először, lényegében egy idegen autóval, ráadásul 9 év után először manuális váltóval. Ügyesek vagyunk együtt, Luigi egy nagyon jól vezethető autó.
Ekkora már olyan fáradtak voltunk, hogy ülve elaludtunk. Pedig a neheze csak most jött: 318 km hazáig. Nyitott tetővel még élveztük is egy ideig, de az esti hidegben már kénytelenek voltunk lezárni. Az M3 persze szinte végig le volt lassítva a munkálatok miatt, a Spider meg 100-110 km/h annyira hangos volt a mini kabinban, hogy kimondottak fárasztó volt az út.
Bevallom megkönnyebbültem, mikor 12 óra és csaknem 800 km kabriózás után beparkoltam a garázsba. Megcsináltuk, ami még tegnap lehetetetlennek tűnt. Luigi remekül teljesített, az év egyik legjobb napját töltöttük együtt.
Az előző tulajdonos figyelmeztetett, hogy az autó alatt néha van pár csepp hűtőfolyadék, de soha nem megy a MIN jelzés alá. Nem tudtam, melyiktől ijedtem meg jobban, a szivárgástól vagy attól, hogy megy a MIN alá.
Nagyítóval néztük át a motorteret, de a V6 méretei miatt sok esélyünk nem volt. Egyszerúen semmit sem találtunk. Kezdtük a legegyszerűbbel - a kiegyenlítőtartály tetejét újra cseréltük. Luigi röhögött egyet és újra kiköpött pár cseppet.
Végül tavaszra hagytam a dolgot. A Dunatoban a srácok fél motorteret szétszedték, mire rájöttek, hogy a termosztat tömítése alól szivárog a rózsaszín csoda. Azt hittem a termosztatot is cserélik majd, de maradt a régi. A lényeg, hogy megszűnt a szivárgás.
Kivéve azt a pár csepp olajat...
Bal hátsó ajtóhatároló ismèt cserère került. Megint recsegett. Kárpit le, hangszóró ki, ki kell forgatni.
-------
Update: így 2 hèt után megint recseg nèha. Nem vagyok elájulva, legközelebb megveszem a gyárit. Ez Lengyel utángyártott volt.
Nyilvánvaló, hogy a legrosszabb lehetőség állt elő. Hiába, ilyen az én szerencsém az autókkal. 🙄🙁
Beégett egy szelep az 1-es hengerben, a kis darabka megverte a dugattyút, majd távozott.
Nem okozott ugyan végzetes károkat, viszont kíváncsi voltam a 3-as hengerre is, a kompresszióméréskor bő fél bárral elmaradt az értéke a másik két működő hengerétől.
Vizuális vizsgálattal természetesen erre is megtaláltuk a magyarázatot: mély, függőleges karc éktelenkedett a hengerfalon. (Gyűrűprobléma?)
Mindezeket látva nem forszíroztuk a további bontást. Mivel gazdaságilag nem érné meg a teljes felújítás, így bontott motor keresésébe kezdtem.
Egyelőre van is egy jónak tűnő, egy autó karosszériamunkák miatt donornak lett hozva Ausztriából. A kinti okmányai rendben, a szükséges alkatrészek le lettek már bontva, de a motorja és a karosszéria többi része még megvan. 163.000 kilométert futott, szép a belseje is, kárpitok, ülések, kormány, kis időt rászánva némi aprót még ki lehet szedni belőle. 110 ezer forintra tartja a srác. Hétvégén tervben van, hogy megnézzük, meghallgatjuk, kimérjük a kompressziót.
