Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Hazafelé jövet váltáskor nem jött vissza teljesen a kuplung pedál, valamint nagyon nehézkes volt a váltás. Szerelő már megnézte megy aknára hamarosan.

Donorról turbócsere, mert amit már cseréltem, nem volt a toppon.bár nem folyt az olaj, de már nem volt az igazi.Ennek most nem annyira lóg a tengelye... érezhetően erősebb.

Már ideje volt a hátsó két lengő cseréjének... 11ker-ben 4óra alatt megcsinálták...
Kicsit megváltozott az úttartás :)

Nagyon ráérek, úgyhogy leírok minden nyavalyát, ami csak eszembe jut a kocsival kapcsolatban.
2013. augusztus. Gyerünk nyaralni a Balcsira!
Békéscsabától Soltig semmi probléma, ott viszont volt egy kisebb dugó, araszolgattunk kb. negyed órát, mire kijutottunk a városból. Az autó pedig átváltott induláskor remegős üzemmódba. Nem nagyon, csak éppen észrevehetően... Dunaföldváron már kicsit jobban remegett, Siófokon pedig majdnem kirázott minket az utastérből. Azt hittem, meggyilkoltam a kuplungot, mert egy- egy pirosnál inkább másodikban indultam el, úgy nem remegett annyira. Majdnem másfél óra volt, mire átvergődtünk Siófokon... Fonyódig átmentem nyugdíjasba: ahol máskor kétszer is kifértem volna egy autó elé, most háromszor is meggondoltam, hogy elinduljak-e, és inkább a biztosra mentem. Nem tudtam egyszerűen normálisan elindulni. Ha nem volt muszáj, inkább meg sem álltam, de több, mint 50 km-t azért nem sikerült megállás nélkül megtenni. Másnap, mintha semmi sem történt volna. Elmúlt a remegés. Azóta egyszer produkálta, amikor Öcsém kölcsönkérte, és elindult Vele Pestre. Odaérve a dugóban megint előjött a remegés.
Szerelő szerint kettős tömegű, szerintem nem. :) :) Jó poén, persze, hisz mit értek Én hozzá... Semmit! Csak tapasztalok, olvasok, és szeretném tudni a kocsim valódi baját. Mert ha tényleg a lendkerék, akkor miért nem csinálja ezt mindig? Miért csak akkor, amikor már meleg a motor, és elege van van a sok elindulásból?
Olvastam több cikket, így már nagyjából értem is, miről beszélek.
Az egyikben épp az injektorok miatt ment tönkre a lendkerék:
"Sokszor a hibás befecskendezés felelős a kéttömegű lendkerék hibájáért"
Mivel ez nem 2 Ft-os dolog, nem szeretném kipróbálni, hogy ha teszünk bele egy újat, az meghal-e 1 hónapon belül.
Ha esetleg van ötletetek, tanácsotok, természetesen szívesen várom!

Kram-kram-kram-kram... valahogy így jellemezném. Még soha, senkitől nem hallottam, hogy ilyen panasza lett volna, de a szerelőm se, adagolós sem, Apum se, a szomszéd se... Ilyen hang nem is létezik az autók történetében. Csattog hidegen, melegen, hidegben, melegben, ha teli a tank, ha félig van, és ha csak pár liter... csattog ha tetszik, ha nem. Elinduláskor is, ha csak nem adok akkora gázt, hogy nem marad gumi a felnin, és váltások után is, kiváltképp 1-2-3. sebesség fokozatban. Kb. 1250-1500 ford/percnél, vagy ha lassuláskor visszaesik a fordulat, és újra gázt adok, úgy, hogy nem kapcsolok lejjebb. Nagyon szeretnék erre megoldást találni, mert idegesít. Jó lenne úgy vezetni, ahogy szeretnék, és nem úgy, hogy a hangot próbálom minimalizálni.
Májusban átnézték az autót, de az nem erre irányult. Cserélve lett a két első felső lengőkar, levegőszűrő, gázolajszűrő, pollenszűrő, első- és hátsó fékbetétek, olaj.
Ezzel együtt van egy másik probléma is: 2012. júniusában történt először, hogy menet közben egyszer csak fogta magát a motor, és leállt. Épp egy buszmegálló előtt, ahova begurultam, és telefonáltam. (mert mi mást tehet a szőke nő? :)) Éppen nyaralni indultunk, nem volt mese, menni kellett. Meg is kaptam rá az engedélyt, mondván, pillanatnyi elmezavar... Meg is jártuk simán a Mátrát, ezen kívül problémamentesen. :) Aztán kiderült, nem pillanatnyi gond van, hanem igencsak visszatérő. Több formában ráadásul: van, amikor csak kigyullad az izzítást jelző lámpa kb. 1 mp-re, és addig érezni, hogy nincs ereje, a fordulatszám is leesik... mintha újraindítaná magát. Néha ezt egy nagy rántás kíséri, van, hogy kisebb. Úgy veszem észre, hogy ha van fordulat, akkor nem áll le, de ha pl. parkolok, vagy nagyon lassú kanyarban megyek, akkor le is fullad. Nem "látványosan", csak úgy leáll a motor. Ha nem csipogna néha a kedvenc "pí-pí-pí" hangom is közben, akkor észre se venném. Újraindítás után már nincs jelzett hiba.
Három hete kb. ki lettek véve az injektorok, az egyiket újra kellet kódolni (javítsatok ki, ha nem így mondják), a másik három még elmegy, de javasolt a csúcs csere. A csattogást viszont nem okozhatja ez. Kicserélték a nyomás szabályozó szelepet is, hátha... Összeszerelés után alig-alig hallottam a csattogást, még a rádiót is kikapcsoltam, hogy csak a kocsi hangját halljam menet közben. Nagyon örültem, hogy végre javult valamit a helyzet. :) Kb. 90%-al kevesebbszer hallottam a zajt, így gondoltam, megoldódott a probléma. Aztán telnek a napok, és visszatért a rémhang. 700 km-t mentem az új szeleppel eddig, de már 3-400 környékén olyan volt, mint azelőtt. Lehet, hogy nem ez a megoldás... Ráadásul amióta kicserélték, többször fordul elő az említett rángatás, és leállás. Annyiban maradtunk valamelyik nap, hogy ha megint csinálja, menjek ki hibaolvasásra. Na persze, hogy azóta nem csinálta, vagy olyankor, amikor piszkosul nem értem rá kikocsikázni a műhelybe.
Ha esetleg valaki járt már hasonló cipőben... bármilyen javaslatra vevő vagyok! :)

Szélvédő csere

2010. december 3.
Az enyém lett! Öröm, mámor, van autóm, saját! :) No meg persze a banké, de az a csúf szerződés előbb-utóbb lejár…
Attól függetlenül, hogy szép, havas telünk volt, nagyon jól telt. Van az a hülye vicc, hogy melyik autó hány fokos hőmérsékleten hagy cserben a hidegben, hát Mi erre bőven rácáfoltunk. Minden reggel eljutottam munkába, és minden este haza. Szépen indult, nem volt probléma. :)
Március viszont szomorú hónap lett. 31-én állásinterjúra mentem -már megint- Pestre. Én túlságosan izgatott voltam, meg amúgy se vezette még hosszú úton a Párom, így adódott, hogy oda-vissza Ő vezetett. Nem is baj, mert odafele olyan dugó volt az Üllőin (soha többet arra), hogy Én biztosan agygörcsöt kaptam volna, főleg, hogy még el is késtem az interjúról… Szerencsére rendesek voltak, és mégis beengedtek. :) Hazafelé jöttünk szépen, Martfűnél azonban a körforgalomból kifelé jövet elszállt az autó ereje… :( Azt hiszem, nem kell részleteznem, mit éreztem… Telefon, elmondtuk a tüneteket… valószínűleg turbó. 60-nal hazadöcögtünk, és innentől kezdve majdnem 9 hónapig nem is vezettem az autómat. :( Nagy nehezen sikerült új turbót szerezni bele, de valami mégsem volt oké. Ekkor még 170 lóerős volt, felmerült, hogy akár ez is lehet a probléma. Vissza 140 lóerőre. Nekem elég. Cseréltek ezt, cseréltek azt, megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy miket… volt fázis, amikor beindulni sem akart. Én, mint hozzá nem értő, javasoltam, hogy talán tankoljanak bele, mert Pestre már úgy indultunk el márciusban, hogy visszafelé tankolni kellett volna, ha nem gyök kettővel jövünk. Megtankolták, azóta működik :). December 15-én kaptam vissza. Csüccs bele, és indulás. Nagyon boldog voltam, de valahogy mégsem volt az igazi… Mintha egy benzines autót vezettem volna. Egész pontosan, se nem dieselt, se nem benzinest… valahol a kettő között. És ez már így megy lassan két éve, de hozzászoktam. Csak amikor átülök a 159-esbe, akkor tűnik fel, mennyivel könnyedebb, simább… Sajnos később észrevettem, hogy furcsán csattog is valami bizonyos fordulatszámon, illetve tartományokban...

(Már most elnézést kérek, ha hosszú lesz, de nagyon szeretek beszélni/mesélni)

Kezdődött minden egy decemberi napon, 2009-ben, amikor is az Én drága Öcsém megvette, és hazahozta élete első autóját, egy csodaszép Alfa Romeo 156-ost.
Én munka után hazaérve megláttam, beleültem, és bele is szerettem. Miközben ismerkedtem Vele, három gondolat futott át az agyamon: Gyönyörű! Kell Nekem! Nincs benne pohártartó? :) :)
Nekem ekkor még nem volt saját autóm, így természetesen elöntött egy egészséges mértékű, de azért jó sárga irigység is… De csak amolyan nagy tesósan… mint amikor kiskorunkban megkaptam a hőn áhított Budmil iskolatáskát, és megkapta Ő is… „de miért, hisz Ő még csak 8 éves…” :)

Szerencsére volt alkalmam kipróbálni is, és még hosszabb útra is kölcsön kaptam.
2010. januárjában államvizsgáztam a GAMF-on, azt hiszem az első negatív élményem ekkor szereztem az autóval, bár erről igazán nem Ő tehetett… Békéscsabáról izgatottan, és jó kedvvel indultam el a vizsga előtti délután, és már csak Kecskeméten vettem észre, hogy a vizsga ruhám otthon maradt. :) :) Még jó, hogy a Tesco nyitva volt, és nem kellett farmerben a bizottság elé állnom. Végül 4-es lett a diplomám, és hazafelé már felszabadultan autókázhattam haza. :)

A következő említésre méltó élményem 2010. tavasz. Fel nem tudom fogni azóta sem, hogy miként, de a budaörsi Decathlon parkolóban megálltam tolatva, majd előremenetben kifelé nekimentem egy láthatatlan mini oszlopnak… Jobb első ajtó szevasz! Teljesen lehűltem a hangok, majd a látvány után… Én még soha nem törtem össze egy autót sem, még egy kicsit sem, erre tessék… 6 év alatt megszületett az első rongálásom… A vérnyomásom az egekben, az idegeim szanaszét, Húgom próbált nyugtatni, ráadásul éppen Öcsémért mentünk a székesfehérvári kórházba, ahol a térdét műtötték. Hívtam Anyut, hívja fel az Öcsémet, és nyugtassa meg, mire odaérünk, hogy ne kapjon idegbajt, ha meglátja az autóját. Hát ez nem annyira sikerült, de valahol félúton hazafelé már egész kellemesen tudott hozzám szólni, sőt még a tempomat használatát is elmagyarázta. :)
(azóta sem szeretem amúgy annyira)

2010. november: A munkám miatt Pestre kellett utaznom, +két fővel, de vonattal nem értünk volna oda, így elkunyeráltam a kocsit Tesómtól. Megkaptam, hurrá, de jó… :) Hazafelé az ócsai lejáró előtt defektet kaptunk. Kivánszorogtam a leállósávba, ami ugye ott már majdnem kanyarodósáv… nagyon nem jó helyen álltam, de füstölt a kerék, és piszkosul betojtam. Mindez sötétedés után, szakadó esőben… Telefon jobbra-balra, ja, mert hogy pótkerék nem volt az autóban… Végül Öcsém és egy jó barát megmentett, és hozott utánam egy mankókereket, és sikerült éjjel haza „száguldanunk”.

A nem túl fényesre sikeredett 1 éves ismerkedésünk ellenére bíztam az autóban, és decemberben, amikor Öcsém benevezett egy 159-esre, lecsaptam Rá! :)

Autóvásárláskor 1db kulcsot kaptam az autóhoz, az se a távnyitós volt, így már akkor tudtam előbb-utóbb fog kelleni hozzá egy másik is, ha elhagynám, vagy bármi történne vele. Több márkaszervizt is megkérdeztem, irreálisan magas árat mondtak (100k felett, nevetséges) így többek javaslatára elmentem Pápára és lemásoltattam, beprogramoztattam, és mindezt kb. 20perc alatt megcsinálták! Közel sem került 100ezerbe és ugyanolyan profi munkát (vagy még jobbat) végeztek mint egy márkaszervizben. Ennyit a szervizesekről...
Annak ellenére, hogy 850km-t utaztam oda-vissza, így is megérte.

kulcs: 39.000.-
matrica: 3.135.-
üzemanyagköltség: 16.000.- (köszi oszkar.com:))

Nagyon f@sza, hogy a kulccsal tudom fel-le húzni az ablakokat!:)

Képeken: az új kulcs, a szaki ahogy végzi a munkáját, és egy kis esti szórakozás hazafelé, BP-n. :)

A munkát pedig ők végezték: http://www.kulcsmasolas.com/

143.000 km-nél eljött az olajcsere ideje