Blog
Ez az év elég felemásan sikerült.
Kezdetnek új munkahellyel, ami költözéssel (vissza Bp-re) járt, bár ez még visszanyúlik 2018-ra. Ez azt is jelentette, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb idő, energia és anyagi forrás jutott az autóimra, ennek ellenére gyarapodott a számuk.
Az idei évet egy szlovákiai túrával indítottam, a 156-os derekasan helyt állt, mínusz 20 fokban is könnyedén indult.
Ezután áprilisig nem sok autós esemény történt, a Punto a garázsban pihent édesanyáméknál, a 156-os pedig sajnos többet állt, mint ment.
Áprilisban egy Milánói túrát tettem be a zsákba, ahol nem csak egy Inter-Juve meccset, hanem a Museo Storico Alfa Romeot is megnézhettem. Mindkettő hatalmas élmény volt, életreszóló... a múzeumban a Martini dekoros V6TI-t megkönnyeztem...
Ekkor még nem is sejtettem, hogy egy bő hónappal később újabb Alfám lesz, de május legvégén beruháztam életem hatalmas szerelmébe, Trombiba. Sajnos a fent említett okok miatt kevesebbet tudtam foglalkozni vele, mint azt szerettem volna, ez remélhetőleg jövőre megváltozik... mindenesetre rengeteg élményt kaptam tőle, önmagában egy átlag reggeli beindítás is óriási, de jártam vele Alfacityn, és kishazánkban egy csomó helyen.
A 2019-es év legnagyobb élménye azonban mégsem Trombival, hanem a Punto Cabrioval ért, ugyanis az ezévi horvát utat vele tettem meg. Az Alpokon keresztül, Kranjban megszállva egy éjszakára, majd Pulára elzümmögve.
Ahol egy Foo Fighters koncertre szóló jegyet váltottam be 3 órányi élményre :)))
Dave Grohlék zseniálisak voltak, mint mindig.
De nem erről akartam írni: amit a kis sárga kabrió élményben adott, azt nem nagyon tudom szavakba önteni. Gyönyörű időben, enyhe szellővel... Aki fikázza ezeket az autókat, az még életében nem próbálta ezt az élményt.
Remélem, Trombinak senki nem tolmácsolja ezt, de én tényleg az idei év és az elmúlt 12 év egyik legjobb emlékét köszönhetem a Puntocskának.
Mivel az ősz meleg volt és hosszú, akkor is tudtam használni és egész sokat kirándulni vele.
Az idei évem egyértelműen a 75-ösről szólt, az minden kanyart, elindulást, gyorsítást megízesít, de az év élménye az a Puntohoz és a horvát nyaraláshoz volt köthető.
Pláne, hogy az év végére egy nagyobb baleset is becsúszott a 156-ossal, amiben ráadásul én voltam a hibás is...
A lakatolás "kész" lett közel egy hónap alatt, de nekem nem igazán tetszik, és sajnos december végén előjött egy olyan hiba is, ami az autó beindíthatatlanságát eredményezi. Ennek a megoldása már a jövő év feladata lesz...
Mindenképpen keserédes, de az is bebizonyosodott, hogy minden járművem borzasztóan hálás és szeretetreméltó, ezért a gondok ellenére is mellettük maradok.
Lakatolás + olajcsere + bal első felső lengőkar (körbeértem, már csak ez volt benne régebbi)+ olajhűtő csöve + apróságok: 200.000.
Picit megcsúsztam az írással, de így az év utolsó napjaiba pótlom.
Szokásos éves olajcsere meg lett, természetesen szűrőkkel együtt. Nem nagyon néztem, de szerintem az 5000 ret nem értem el az éves futásba ismét :) nem érzem, hogy olyan nagy költség lenne minden évbe lecserélni megérdemli a típus.
Januárba műszaki lesz, elvittem előműszakira hátha kell valamit cserélni rajt. "minden új ezen nem tudok mit mondani" lett a vizsgálat, így majd az új évbe viszem.
Nagyon gondolkodok a váltáson nem igazán tudom mit csináljak. Kurvára sajnálnám a "pokolgépet" eladni. Hónapok óta jár az agyam rajta. Egy picit fiatalítani szeretnék. Szívem szerint egy 159 es 1,8 tbi amit kipróbálnék, de nagyon kevés van és ha jól tudom 2013 as a legfiatalabb. Természetesen egy Giulia lenne a BIG de az nagyon messze van sajnos a pénztárcámhoz. Más márka nem vonz engem. Nézem a parkolókba az autókat és mindig az enyémen csillan meg a szemem :) lehet várok még amíg nem lesznek nekem horror árakon a Giulia. Még párszor biztos átrágom magam rajt.
Érdekes, olykor már kicsit kínkeserves volt ez az év. Legnagyobb változás, hogy megtettem, amit oly sokszor leírtam, hogy soha nem teszek, de nem volt szívem végignézni, ahogy állásában elpusztul a Guzzi a garázsban. Nem mondom, hogy tolongtak érte, de júliusban megvette egy román srác, s kicsivel több mint két és fél év után véget ért a közös történetünk. Így - mivel csak az Alfa maradt, s az is alig 12-13 000km-t futott idén - gondolom nem meglepő, hogy a motor eladását leszámítva mindösszesen 11 poszt született róla az évben. Pedig ahogy indult...
Januárban javíttattam egy defektet, s kapott az első futóműbe két új belső stabilizátor szilentet (ez nálam már a második garnitúra volt). A futómű végre elcsendesedett, ám feltűnt, hogy apránként fogy a hűtőfolyadék a kiegyenlítőtartályból. Kiderült, hogy az anno már szintén általam is cserélt termosztát háza csak ennyit bírt, és finoman ereszteni kezdett a fém és a műanyag részek illesztésénél, így februárban ebből is bekerült egy második darab. És valahol itt kezdődött a kálváriánk egy gyanús márciusi üzemanyagcső hibával, amit akkor - mint utólag kiderült, hogy csak átmenetileg - orvosoltam egy nem tervezett üzemanyagszűrő és üzemanyagcső cserével. Áprilisban sikeres műszaki vizsgát tett az autó, megejtettük az akkor aktuális olaj, olajszűrő, levegőszűrő és pollenszűrő cseréjét, valamint kapott egy garnitúra új hátsó fékbetétet. Még szintén ebben a hónapban átlépte az órája a 330 000-dik kilométert is. Aztán innentől egészen júliusig hajtottam a maratoni szopórollert, hisz egy csomó elpazarolt időn és feleslegesen kicserélt alkatrészen keresztül sikerült csak eljutni a végső megoldásig, a nagynyomású szivattyú cseréjéig. Persze nekem ez még nem volt elég (igazi amatőrként viselkedtem, s csak annyit tudok felhozni mentségemül, hogy ekkorra már teljességel szét voltam esve, s elvesztettem minden józan ítélőképességem), egy érdekes csettegő hang miatt gondolkodás nélkül, teljesen feleslegesen kicseréltettem a hajtókarcsapágyakat is (természetesen újabb olajcserével) ahelyett, hogy először ránéztem volna a vezérlésre, mert mint utólag kiderült, a szivattyú cseréjekor egy foggal odébb rakták azt. Ez volt a mélypont, itt már elkezdtem keresni az Alfa utódját - egy Focus kombit ki is próbáltam, de csak manuális klímás full fapad verzió volt, ami többek között emiatt sem jött be - de hála Istennek azért csak összeállt, s onnantól tényleg csak apró cseprő dolgok adódtak. Szeptemberben meglett a 335 000-dik kilométer is, majd miután újra bizalmat szavaztunk neki, októberben megejtettük a már többször elhalasztott fenéklemez lakatolást, kapott két új felső lengőkart (ez is már a második garnitúra, de az előző nagyon nyekergett), és mióta nálam van, immár harmadik alkalommal új belső stabilizátor szilenteket is. Egy újabb defektet és akkumulátor cserét leszámítva azóta is teszi a dolgát, ugyanakkor be kell lássam, bármennyire is szeretem (és egyelőre konkrét elképzelésem sincs, hogy mire cserélném), de se fiatalabb, se kevesebb kilométert futott autó nem lesz már szegény...
Már több, mint 5 év telt el, hogy megvásároltam és vezérmű készletet cseréltünk az autóban, így ha nem is a km-ek miatt, de szükségesnek láttuk a cserét.
A szerviz:
- komplett gyári készlet (vezérműszíj + görgő + vízpumpa)
- motorolaj- és olajszűrő csere
- tompított xenon izzók cseréje
- hűtőfolyadék csere
Sajnos a gyári xenon izzók közül a bal oldali eddig bírta, először szép halványan, majd egyre halványabban és lila/rózsaszínben pompázott a fénye, míg el nem aludt.
Km.: 255000
Köszönöm szépen a megszokott, kiváló munkát innen is!
Átugrottam Attiláékhoz Várpalotára egy klímafeltöltésre.
Persze jót beszélgettünk közben és egy finom kávéval is megkínáltak, mint mindig.
Jó kis délután volt, köszönet mindenért!
Km.: 249000
Téli gumi is új: Toyo SnowProx S943 XL 175/65 R14
Sajnos(vagy hál Istennek), idén ősszel nem maradt zseton a kocsira, lakást vettünk és felújítás elvitte amit csak lehetett :) December elején azért beszereztem egy csomó plusz alkatrészt és biztosítéktábla csere is sikerült, az előző ki volt égve egy helyen. Autóvillamossági költség: 12000-.Ft +sok apró műanyag és egyéb:11000-.
...és akkor elkészült. Visszarakni egyszerűbb volt, mint két Lego-t egymásba biggyeszteni. Imádom!
Bekerültek ma a helyükre, ha már karácsony:-)
