Blog
Ma elvittem a kocsit a Zéhez, aki meghegesztette nekem az ülésem emelőszerkezetét, így végre úgy lehet vezetni megint a kocsit, hogy nem katapultál az ülésem minden erősebb jobbos kanyarban!
vezérlés,vízpumpa,fagyálló,ékszíj,hosszbordásszíj vízhűtő cserélve
Ma ismét volt egy órám kocsit bütykölni,így nekiláttam annak ami vétel óta szurja a szemem.A hamutálat nem lehetett becsukni.Vagyis be lehetett,csak nem maradt úgy.Ma kikaptam a helyéröl.A kis pöcök volt letörve,ami a rögzítést volt hivatott ellátni.Mégy jó hogy modellezek.Gyorsan furtam egy 1-es lukat a kis műanyagra,és kapott egy 1.5-ös lemezcsavart némi pillanat ragasztóval.A felye pont passzol a nútba.Még némi szilikon zsír,amit megköszönek a műanyagok és két rizsszem izzó.Ha már jó,világítson is :)Nem lepődtem meg a főproba közben sem.Természetesen az egyik új izzó megint rossz.Még jó,hogy nem az amit a szivargyujtóba tettem.A hamusban nem zavar a hiánya,mivel a csikktartó amúgy is hiányzik.Alkalom adtán majd pótolom.Megint egy dolog kipipálva.Lassan úgy néz ki a beltér ahogy Én szeretem.
Eddig nem blogolgattam de akkor most elkezdem.
Sziasztok, István vagyok. Van egy 147esem, amit családon belül vettem át, tehát adta magát a lehetőség éltem vele. Szeretem, imádom (na jó futóműve grrr), 1 évig "melóskocsi" volt így nem lehetett elszállni mert kellett a kompromisszum. 1 év és 50.000eltöltött km után újjáépül. Miért is?
Tehát 1 éve megvettem a kocsit, mint kiderült egy elhanyagolt romhalmaz volt. Én kicseréltettem a full vezérlést, össze szíjat, görgőket, feltengelycsuklókat, osszes tárcsa-betét, felsőlengőkarok, stabpálcák, stabszilent, axiálok stb. Ebből volt olyan amiből sajnos nem a legjobbat vettem. Egy nekem köszönhető hülyeség miatt (elbambultam) megnyomtam a jobb oldalát az autónak. Azóta is úgy van.
Közben Manky barátunk írt rá chipet, kapott nyitott kipuffrendszert, EGR is távozott. Persze a futómű megint katasztrófa, lóg, kopog, stb.
Az élet úgy adta hogy lett egy új autóm munkára. Alfát el akartam adni és egy brutál turbobenzint építeni. Aztán 2 hónap után beleültem újra. Akkor eldöntöttem hogy akármennyi szívás volt vele kap még egy esélyt hobbiautóként, egy valag pénzt beleölve.
Tehát a tervek:
2260VZK turbo (ez biztos, a vezérlése nemaz)
Nagy cooler
Fém coolercsövezés
Olajhűtő beépítése (gyárilag nincs)
Futómű rendbetétele, gátlók sportra cserélése, eibach rugók (-4cm)
Felniből marad a mostani 18-as, valószínüleg Proxes T1 gumikkal.
Új kéttömegű lendkerék
Kuplung kevlárra, esetleg szinterre cserélése
Nagyobb porlasztók
Ha szükséges nagyobb nagynyomású szivattyú
60-70-es kipuffrendszer végig (leömlő is új lesz, turbo miatt tuti kell)
Esetleges HF felújítás
Oldalának kikasztnizása, illetve fényezése
Egyelőre ennyi a terv, a kocsi terveim szerint tavasz végére kész kéne hogy legyen. Köszönöm előre is mindenkinek a segítséget, akár tanáccsal, akár alkatrésszel, akár szereléssel fog segíteni. Tehát akkor project indul.
A nyáriakat amennyire lehetett, kihasználtam, és kukaéretté nyilvánítottam. Ennek és a hűvös esték/reggelek következtében úgy döntöttem, hogy jöhetnek a télik.
Egy ismerőstől beszerzett 1 szezont futott szettet kapott.
Gyártó - Bridgestone
Típus - Blizzak LM25
Méret - 245/45 R18
Nagy fordulaton, főleg váltásnál lila füstpamacsokat köpköd a macchina. A kartergázban lévő olajpárát nem szeretném a kipufogón keresztül eregetni. Meg is jött a "bödön" aminek a belsejét még át kell alakítanom...
Az útvonal:
Budapest - Veszprém - Pápa - Veszprém - Balatonfüred - Budapest
A megtett távolság: 400 Km
Átlagfogyasztás: 7.38 L/100 Km
Útviszonyok: erős eső (úti videó: itt és itt)
Guminyomás (egységesen az összes gumiban): 2.2 bar
Profilmélység (mind a négy gumin): 7.4 mm
Kapott előre 3 db. új lengőkart, azért csak hármat, mert a negyedik pár hónapja lett egy új darabra cserélve...most pedig a többi három.
Szép őszies időben utaztunk Budapestről Kaposvárig. Indulás előtt egy finom lazacos croissant ettem, capuccinoval és frissen facsart narancsléval, ha már szabadnappal hosszabbítottam 4 napossá az október 23-i hétvégét. Egyébként potom pénzért volt "menüben" ez az ínycsiklandozó reggeli, mely egy kis előző napi borozgatás után különösen jól esett.
Az utat egy kevésbé jól sikerült Fiat Linea volánja mögött tettük meg, jobbomon édesapámmal, aki hál'istennek 10 perc után - fővárosunkból kilépve - rávehető volt szivarjának száműzésére. Lehet, hogy egyébként az 1.3Mjtd remek konstrukció, s csak ez a szóban forgó példány egy rettenet, de lényeg a lényeg, hogy a GT-hez és GTV-hez szokott énem kapálózva ellenkezik az ilyen utak ellen. Itt jegyezném meg, hogy a kocsi, az olaszok táliájának ezen kályhaezüst példánya jobban megy klímával, mint anélkül. Eddig még nem fejtette meg senki, miért, nekem mindenesetre nincsenek álmatlan éjszakáim emiatt, csak örülök, ha mondjuk egy céges külföldi vörksopra menet, 4 emberrel a klíma bekapcsolását követően a kocsi a korábbi poroszkálás helyett képes "hasítani".
Kaposvár. Nincs túl közel, nincs is túl messze. Amióta volt szerencsém többször Bonn-Budapest útvonalon autózni (Alfázni), azóta a messze fogalmát átértékelve tekintek a szűk 200 km-es útra. Ahhoz messze van, hogy sz@r kocsit nézz meg. Elmész, oda-vissza kb. 4 óra, egy óra ottani szöszmötéssel ráment a napod. A távolság tehát relatív, de ez alkalommal azt mondanám, hogy Kaposvár közel volt.
146 ti. 2 literes, 16 szelepes, benzines "limuzin". Nekem volt 145-ösöm, imádtam és mostanság azon kapom magam, hogy a sok erős (zömében BMW, a teringettét) autó nézegetése mellett lesem a QV-kat. Van is egy faceliftes QV magyar okmányokkal 240 ezerért Tatán. Valaki vegye meg gyorsan, mert hiánycikk potom pénzért. ;) Nekem a 146 nem tetszett, tetszik annyira, mint a hatchback társa. No nem úgy édesapámnak, aki mindig is szemezett vele.
Rosso proteo. Az egyik legszebb szín, amit valaha kikevertek a tiramisu mámorból egy friss, erős ristrettoval józanodó olasz szakik egy csendes, őszi délután. Mindig is tetszett nekem a szín, 146 ti-ben talán a legszebb. Apám pirosat akart, mint a 33 P4 volt. Vad rosso, tüzes, lendületes. Szép az is, de szerintem közönséges. Végül is én beszéltem rá, hogy menjünk le Kaposvárra.
Kereskedés. A hely, ahonnan a legritkább esetben szeretnél autót venni. Sok olyan személyiségjeggyel van a legtöbb kereskedő felvértezve, ami miatt az előző mondatot meggyőződéssel tudom mondani. Egy jó autó azonban kereskedésben is jó. Ez az Alfa ilyen volt. Nem tulajdonosa, hanem gazdája volt, aki nem mellesleg Alfa szerelő is. Szépen karban tartotta a vasat, s bár eladás előtt - érthető módon - kicsit lebutította (ronda Alessio felnik 12 éves gumikkal, kiszedett hifi helyett kazettás rádió), így is igen impozáns, tetszetős darab állt előttünk.
19 év. Nagyon hosszú idő arra, hogy valamit leamortizáljon az ember. 19 nap alatt is sikerül sokaknak. Ez a kocsi meghazudtolja a korát. Nem egy ritka ikon, nem egy különleges csillag az olasz veteránok egén, vélhetően nem is lesz igazi klasszikus, mert sokat gyártottak belőle, elsőkerekes, ráadásul szedán is, de nagyon szerethető autó.
A képek szerintem magukért beszélnek, de élőben talán még szebb. Ilyen selymesen járó TS motort nem tudom, hogy hallottam e valaha, pedig állt az elmúlt 2-3 hétben a kocsi, bikázni is kellett.
Kaposvár közel van. Vigyázz a kocsira édesapám! :)
PS: A 159Q4 azért marad ;)
