Blog
Nagyon jó hangulatú találkozó volt KUL12...
A Scuderia Grappa Squadra csapata 3. helyezést ért el a főzőversenyen :)
Nagyon jól éreztük magunkat.
A képek magukért beszélnek... :)
Ismét volt egy remek hangulatú napsütéses kaposújlaki szezonzáró találkozó:-))!
A szavak helyett beszéljenek a képek:
Kivételes alkalom: elvittem olajcserére a kocsit, és csak olajcsere volt. Semmi más (persze szűrő is). 9 hónap alatt 10 ezernél is több beleszaladt az előző óta. Azért van.
Hát ismét meg kell állapítanom, hogy a Magyarországi Alfa Romeó felhozatal siralmas, ráadásul hülyének nézik az embert sok helyen. De hála ég ystuc -köszönet érte- hívta fel a figyelmemet Attie autójára. Megnéztem, aztán még egyszer, és ez mellett döntöttem. Remélem jó döntés volt idáig, úgy néz ki igen. Kopp,kopp,kopp. Helyre került a poroltó, meg lett csinálva a féklámpa. A fóliásnak eltörném a kezét, hogy nem vágta ki a féklámpa helyét, de ha ráérek orvosolva lesz. Hétfőn megy Csörihez átnézzük, aztán amit kell cseréljük. Az olajat meg szűrőket biztos, meg a kormány kicsit balra áll, meg féket.
Kap egy kis polírt is, meg egy automatát ami felhúzza az ablakokat, meg bezárja a tetejét. Meg van még pár ötletem de meglátjuk.
A fogyasztás tetszik. Még ha nem is pontos és hozzá adunk 1 litert akkor is :))))))) A TS nem tudott ilyent!
Ja annak is gratulálok aki a regisztrációs matricát felrakta. Még jó hogy nem a szélvédő közepén van!
Sajnos a parkolóba belém jöttek és lesett az első rendszám, mivel nincs nálam csavar nem tudtam visszatenni, vagy iszonyatos csúnyán néz ki az autón ez a rendszám ebbe a formába, és elrontja ezt a szép autót, ezért leszedtem. :-)))))))
Életem második találkozója. Az AC12-vel ellentétben, csodaszép őszi időjárás. Kalandos odaút, és frankó, 12 fős Alfás konvoj!
Helyszín egy lepukkad szocialista reptér, ami tulajdonképpen a célnak megteszi, és egyébként van egy fajta különleges kisugárzása. Talán az, hogy mesélni tudna a múltról, akárcsak az Alfa Romeo.
Mivel jelentkeztünk a főzőversenyre, ezért nekünk kicsit másról szólt a találkozó (1-5. kép). A cél a dobogóra kerülés volt. Ez, össze is jött, de ha egy kicsit a teríték jobban klappolt volna, akkor talán az arany is meglett volna. Jutalmunk, egy Selénia Racing olaj (8. kép), az Elaforg 2000 Kft. felajánlásával, melyet remélem sikerül becserélnem.
Ez úton gratulálok a résztvevőknek és a győztesnek. Azt gondolom, hogy remek munkát végzett mindenki.
Főzés közben kis jó társaság jött össze (5-6. kép): Csabiii159, Alfa159, Roli és Erhard és családja személyében.
Az elpakolás után, még volt alkalmam kipróbálni a kifutópályát amolyan light-os tempóval.
A lemenő napsugarak támogatásával, pedig született néhány fantasztikus kép a találkozó végén (9-12. kép).
Kis érdekesség, hogy odafele menet sikerült összeszednem egy potyautast, egy megboldogult madárka személyében. Csórikám felkéreckedett a Scudetto-ra, melyet hál' Istennek nem tört el.
A szervezőknek ez úton köszönjük a nagyszerű munkát. Jól éreztük magunkat.
Tettem fel az FTP-re is képeket Jelszó: AlfaAmore adatlapján.
UPDATE: 2012.10.26.:
Minek által múlt héten fent jártam Százhalombattán, telefonegyeztetésein nyomán felugrottam az Elaforg 2000 Kft. üzletébe Budapestre, ahol készségesen kicserélték a megnyert olajat, egy a diesel vasamba valósi Selénia WR PE (Pure Energie) 5W-30 5l-es olajra. Segítőkészségüket ez úton is köszönöm!
3 éve voltunk utoljára Kaposújlakon. Most is szinte az utolsó pillanatban dőlt el, hogy megyünk. Szerencsére az időjárás fantasztikus volt, Fanni is nagyon jól érezte magát.
Kikormoltam kicsit a vasat, egy menetet mentem, ennyi elég is volt. Jó volt minden! :-)
Nagyon jól éreztünk magunk, és sok barátokat szereztünk mint mi,mint a Kabala Kutyánk :))
Hazánk egyik nem túl jó minőségű útján ( tudom ritka az ilyen ) alfázgattam egy szép nyárias időjárással fűszerezett őszi hétvégén. Az imént említett okok miatt szó sem lehetett alfás tempóról, sőt még a 30évvel ezelőtti maximális sebességhatár is szinte soknak tűnt. Tehát így mentem mendegéltem egy offos autó mögött, mikor is már-már úgy gondoltam hogy kicsit forszírozom azt a 70-es tempót amit diktált, és talán szélárnyékból kilépve meglépem a megelőző szándékú manővert. No ekkor egy kedves állat -igen egy olyan aki az öreg nénikének is van- úgy gondolta hogy no akkor ő most átoson az út egyik oldaláról a másik számára talán sokkal jobb lehetőségekkel kecsegtető másik oldalra. Olyannyira éghetett benne tettvágy hogy ezt a manővert szét és össze-vissza nézés nélkül szándékozott véghezvinni. Csak hát ugye ottan közlekedett pár gépjármű, köztük az enyém is. No kedves állatunk -nevezzük őznek- az előttem lévő autót meglátván majd hogy nem szívinfarktust kapott, hogy ez meg mi ez vagy hogy merre, no de ő bátor és úgy gondolta szó szerint megugorja az előtte tornyosuló akadályt. Az ugrás íve és kivitelezése akár tíz pontos is lehetett volna ha be tudja fejezni, de hát sajnos nekem kellett megállítanom a folyamatban. No én egy pontra sem értékeltem eme ugrást, főleg a csattanás hallatára, mert majdnem magamat pontoztam ki a hirtelen sokktól, hogy ez nem iiigaaaz. De sajnos igaz volt. Az őzike pont a szélvédő jobb sarkát kapta el, ami ugye ekkora nyomást nem bír el maradandó károsodás nélkül, Szóval szélvédő kuka. Szilánkok mindenütt az utastérben. Lehet majd porszívózni, de legalább ki lesz takarítva. ;) Sajnos a B oszlopnál is sikerült benyomnia az autót, és a jobb oldalán ejtett még horzsolásos sebeket. Szeretem ez őzikéket a messze távolból, meg őszintén szólva pörköltben, de így ilyen formában valahogy nem kedveltem meg. Abban is lehet valami hogy amitől nagyon parázik az ember azt előbb de utóbb biztos bevonzza. Jöhet a rehabilitáció, mert azért csak ne már hogy sebesült legyen az az autó amit féltek óvok már évek óta. Azért asszem gallytörő vagy őzikelepattintó rácsot nem fogok felapplikálni a seles elejére. Mindent összegezve végül is szerencsém volt, mert ennél jóval nagyobb károm is lehetett volna.
Az autó beállt a hétvégére a boxutcába.
Vezérműszíj + görgők cseréje, klímakompresszor-, generátor-, vízpumpa-, szervó szíjának a cseréje.
Legalábbis így indult.
Hoztam két kormánymű gumiharangot is (mivel már műszakikor felírták), hogy ha van idő, még azt is cseréljük ki.
Az autó első elemének leszedésekor kiderült, hogy a vízhűtőmet csak az egyik oldal tartja, a másik le van törve. Ok, keressünk egy műanyaghegesztőt szombat du. vagy vasárnap de., hogy vas. estére elkészüljön az autó. Megküzdve a lehetetlennel vas. de. 11kor meghegesztették. De ne ugorjunk ennyire előre.
Szombat du. mivel ki kellett venni a vízhűtőt, víz le, lökös le, klímahűtő félig le, hogy ne kelljen a gázt leengedni, majd nagy nehézségek után kijött a vízhűtő.
Folytassuk a szíjcserét.
Szétszedés közben a szerelő már látja - ill. mutatja is nekem - hogy éppen jókor jöttem, mivel az egyik vezérműszíj (BOXER! KÉT SZÍJAS!), már ment le a vezetőről. Szépen kezdett kilátszani a szíj szövete, ill. kezdte ledarálni a vízpumpa csavarját. A szíj egy nem régi Dayco szíj volt, a feliratok is szépen látszottak rajt, úgyhogy keresték az okát, a csúszásnak. Levették a két régi Breda vezetőt, jobb ötlet híján feltették az újat, hogy az csúszik-e.
Gates vezérlés került az autóba (a görgők is gates-ek). Megpörgettük, úgy, szétszedve, nem csúszott. Tehát vagy nem volt ráfeszítve rendesen a szíj, vagy valami okból megnyúlott. Passz...
Fel az összes szíj.....(közbe várjuk a hűtőt), addig álljunk neki a kormánymű-gumiharangoknak.
Háhááá, de a 146-ban nem ám csak úgy van az.
Lényeg: a motoron kívül szinte minden kikerült az autóból. Akksi, levegőszűrő...szervóolaj.........stb.....stb......kormánymű. Ez a vége, ugyanis a teljes kormányművet ki kellett venni ehhez az akcióhoz. Egyszer valaki már nekiállt a mutatványnak, mivel egy csomó csavar hiányzott mindenhonnan (konkrétan a kormányművem is csak 3 csavar tartotta), de gondolom látta mi meló lenne, és gyorsan visszapakolt inkább.
Kikerült a kormánymű, lekerültek a gumiharangok - amik már 3felé voltak szakadva - itt a hűtő, Andi boldog, hogy már csak össze kell rakni és kész.
Hát nem!
Nem jók az új gumiharangok, így hétfőn be kellett szerezni két másikat, egy kis Tutelát a szervóba, na meg a fagyállót.
Volt még egy kis rohangálás a szervócső tömítései miatt, de már minden szépen kezdett helyreállni, csak sajnos besötétedett.
Kedd estére összeállt a verda. Csenget a szerelőm, nyitom az ajtót, kiabálom, hogy várj, hozom a pénztárcám.
-Ne siess vele annyira!-mondja.
Naneeeeeeeeeeee. Már magamba kezdek roskadni.
A szerelő sötétben véletlenül a kormányállító kart húzta meg a motorháztető nyitó helyett, mely ezzel a lendülettel le is tört.
Kedd este 8, ismét műanyaghegesztő.
Meghegesztették, de visszarakáskor el is tört. Fixre beállította a kormányom, majd ha bontó felé járok, veszek egy kart.
Az autó kész, remélem mostanában nem kell hozzányúlni.
