Blog
Azt gondolom elkészült az autó………..
Sikerült pontot tenni az interior átalakítására végére, és ezzel véget ért a kocsi tervezett módosítása. Hosszú folyamat volt, a teljes átalakítás több mint négy évig tartott. (lásd az autó leírásában) Most már úgy néz ki, olyan teljesítményű és tudású amilyen Alfát mindig is szerettem volna birtokolni.
Most pedig nézzük a belső átalakításának történetét: a gyári, fa, plüss kombináció lehet, hogy a maga idejében menő volt (1998) de nekem sosem nyerte el a tetszésemet. Mindig jobban tetszett a sportos belső, mint az elegáns, a szemem előtt carbon és alcantara lebegett mindig ahogy az a „menő” drága sportkocsikban jellemző.
Elsőként a gyári ülések helyére kellett keresni valamit, sosem kedveltem igazán a süppedős, puha plüssüléseket, magasan is ültem, az ergonómiája is rossz (szerintem :-D). Több kagylóülést is kipróbáltam, szóba került MOMO, Recaro, Cobra…..de egyik sem nyerte el igazán a tetszésemet, túl sok kompromisszummal járt volna a mindennapi közlekedésben.
Míg egyszer ki nem próbálhattam egy 2005-ös 156 TI Recaro bőr üléseit, melyek ergonómiailag kifogástalanok voltak számomra, csak hát az a fránya bőr (nem tudom mondtam-e, de a bőrt sem szeretem). Közben kiderítettem, hogy ezen TI ülések szövet változata volt a 156 SP2 csomagban……megkezdődött a kutatás, kb ¾ év múlva találtam egy hirdetést, hogy valaki ilyen üléssel szerelt 156-ost bont. Azonnal lecsaptam az ülésekre, el is hozam azokat, de sajnos a kárpit már nagyon beteg volt (10 év nem múlik el nyomtalanul).
Ekkor hozott össze a jó sors Bara Laci kárpitossal aki nem csak szakmailag, de emberileg is nagyszerű. Laci ekkor ép a Zsigulimó kárpitját készítette. Beszélgettünk tervezgettünk, majd megállapodtunk :-)) ennek végeredmény a képeken látható belső tér. 1 év munkájának és nem kevés ráfordításának eredménye.
Véleményem szerint ez lett az egyik legigényesebb 156-os belső. Íme:
(0901-0908) egy két alfás kép.
Gyml Cartárssal ma délután megtartottuk a "Második Spider Találkozót". A szokáshoz híven ismét Pápán.
Egy kis bütykölés is is vegyült a dologba, diagnosztikát teszteltünk.
Szép napsütéses időben (15-17 fok) sikerült nyitott tetővel 60 km-t kocsikáznom a talira oda-vissza.
Kezd hideg lenni :-(
Ma sikerült megvenni az ELM327-es diagnosztikai eszközt. És egyben Pápán találkoztam Pirituval is. Újabb Nyugat-dunántúli Spider találkozó.:)
Byk-fickével indultam péntek este Zotyához akivel körülnéztünk a gyarmati lokálokba utánna ottaludtam náluk és reggelkorán mentünk 3-an ( a barátnöje is jött) a pápai teszko parkolohoz ahol még csatlakozott Peta74 és családja 156-osukkal.Egész jo volt az ut odáig jo tempoba lhetett menni.Ott már volt 30-40 alfa és pár ismerös aztán beszélgettünk,györsulgattunk is párat meg ettünk szoval a szokásos dolgok.Összességében jol éreztük magunkat de lehettek volna többen is de hát ez van döbbentö hogy az évadzáro találkozon csak ennyien voltak igaz meg lett az utolso pillanatban variálva az egész de hát akkor is.Tombolán csodák csodájára nyertem utánna 3-4 körül a kis összeverödött csapatunkal beültün k egy helyi kis cukrázdába aztán a kávé süti után indultunk haza a két 156-os és az alfetta...
Egy komplett autodiagnosztikán esett át a vas a Győri ÉPFU Tanodában, megjegyzem minden ok.:) Mindent átnéztek rajta, amin csak feszültség megy át, és aminek külön örülök, hogy a befecskendezők egy ultrahangos tisztításon estek át. Uberfasza ez a valami, mert van alapjáratom. most nem ingadozik, indításnál nem olyan mintha kihagyna egy henger, hanem pöc-röf és zsííííííííííííírrrrrrrrrrrrrrrrrr. Ja és mind ez ingyé volt!!!!!
Az előző postban írtam, hogy mi rossz vége lett szegény 147-esünknek. Telefonon hívtam a bébiszitterünket, a lányunkat ő vitte haza, minket a mentők kórházba, a kocsi roncsa meg ott maradt az út szélén. A mostani poszt innen indul.
A roncsot egy általam ismeretlen autómentős elvitte, és a telepén igen jó pénzért tárolni kezdte. Kb 2 hét múlva szántam rá magam, hogy a roncsot először megnézzem, nameg kb ennyi idő kellett, hogy újra autóba bírjak ülni elviselhető fájdalomszint mellett. A város szélén egy nagy gazos udvar, kb 1.5 kilóméterre a baleset helyszínétől, rajta sok ilyen-olyan tragacs maradványai, amik közül még roncsként is messze kitűnt az Alfa. Mellette két nagy korcs kutya hűsölt, így csak messziről néztem a kocsit. Jön az autómentős faszi, beszélgetünk, mondja nekem, hogy lesznek ám költségek! Kérdem, mi és mennyi. Hát a mentés az 15 ezer forint, ez még oké, de a tárolás meg napi ezer 1000 forint. Mondom, az udvar vége napi ezer? Ennyiért parkolóházban is állhatna. Hát, ez itt ennyi, mondja, de sebaj, hajtsam be a biztosítótól. Az Allianz biztosító (ahová a károkozó kötelezője kapcsán menni kellett) egy külön történet, sok ide-oda küldözgetés különféle irodáik és telephelyük között, várakozás a kárszakértő helyszínre kiszállására, és mégtöbb levelezés után kiderült pl, hogy fizetnek ugyan tárolást, de csak fix összeget, és alacsonyat. Közben teltek a napok, levelek jöttek-mentek, a biztosító újabb és újabb kérdéseket tett fel írásban, van, amit többször is.
Reménytelennek látszott, végül meguntam az egész szarakodást és megbíztam egy ilyen ügyekre ráállt ügyvédi irodát, hogy tegyen rendet az Allianz-nál. Na, itt sokat gyorsultak az események, hirtelen a biztosító megítélt egy igen kedvező összeget. Szerintem karambol nélkül nem adtam volna el ennyiért kp a kocsit. A tárolási, szállítási költségek is le lettek alkudva az addigra már 100e körüli pénzből 30-ra, így ez is oké. Persze voltak vesztett csaták is. Pl az elszakadt, mentősök által levágott nadrágom, az eltört nem olcsó szemüvegem, párom pár tönkrement ruhája. Itt nem sikerült túllépni a biztosítón, csak azt a formalevelet küldözgették ki, hogy írjunk össze listát a tönkrement, elveszett tárgyakról, mellékeljük a vásárlások számláját és nyilatkozatot a szakszerviztől, hogy a tárgy nem javítható. Ez egy laptop, telefon esetén jó lenne, nade ruháknál? Először is nincs meg róla számla, plusz honnan a francól szerezzek a nadrágomhoz szakszervizet, aki pecsétes igazolást ad?? Ügyvéd felszívta magát, hogy akkor perelünk, de mondtam, a kocsiért tényleg jó pénzt fizettek, már nagyon szeretném lezárni ezt az egész dolgot. Így még olyan 200e forinton elhuzakodhattunk volna jó ideig, de ezt feladtuk. Papírok lezárva, biztosító utalta is a pénzt kellő gyorsasággal.
A slusszpoén az volt, amikor jött a roncsautós nepper. A biztosítóknál van egy zárt kör, akik egy ún. "belső licittel" eldöntik, hogy melyik viszi az autót. Így azután egy nap bejelentkezett egy vállalkozó, hogy a biztosító nevében ő jönne a roncsért. Oké. Faszi érkezik, a telepen a roncs mellett találkoztunk. Akkurátus papírmunka zajlik. Közben olyan zavarbaejtő kérdéseket tett fel, mint pl megvan-e a pótkulcs, van-e vezetve a szervizkönyv és hasonlók. Nézegeti a roncsot, telefonozik a főnökével, elégedett hangon beszél. Gyanús az egész, kérdezem tőle, ugye nem azon mesterkednek, hogy ebből a gazdasági totálkárosra vett roncsból autót csinálnak? Mondja vidáman, dehogynem! Hoznak Németből egy másik Alfát, aminek meg a feneke tört rommá, kettévágják, a kettőből csinálnak egyet. Mondom neki, azért ez így elég meredek, pláne egy nagy biztosító égisze alatt. Á, ne foglalkozzak vele, jó kis kocsi lesz még ebből. Na, mondom neki, ennyit a magyar forgalombahelyezésű, első női tulajdonostól, keveset futott, garázsban tartott, sok extrás nagyon alkalmi vételekről, legalább a szokásos megkímélt szlogent ne írják majd rá, mert most nem túl megkíméltnek látszik. Ezen nevettünk, és a dolog ennyiben maradt.
A nyér végére kiégett mindkét első helyzetjelző izzóm.
Led izzók: 2.425 Ft
Extra drága csere (lökös le-fel) + fényszóróbeállítás: 13.500 Ft
Pár kép.
