Blog
Tönkre mentek a távirányitó gombjai, a villamoság szerelő megforsztotta azóta tökéletesek.
Elkopott a féktárcsám és a betétem is hátul. Hamár lúd, legyen kövér alapon beruháztam egy garnitúra brembo tárcsára. Persze sportra. Jövő hónapban lesz feltéve a felújított Mk II-es nyergekkel és betétekkel. ( A kép azján az én lábuljam van!)
Újabb izzócsere, ezúttal a rendszámtábla izzók adták meg magukat, soha nagyobb költségem ne legyen...:-)
- HF csavarkészlet
- Kuplungtárcsa legyalulása
- Kuplungtárcsa kevlározása
Gyári küszöb felkerült végre a helyére, igazság szerint már a múlt 7en megpróbáltuk feltenni de alulról patentokkal kell kombinálni és tegnap sikerült találni hozzá megfelelőt (kisposki bolha:) kis csiszolással be is pattan a helyére. Az emelőre kellett rakni 4db faéket plusz egy emelővel kellett játszani az ültetés végett amúgy kb 1 óra alatt meg volt minden :)
Fekete vax a hibák kijavítására, már nagyon ráfért :)
Bekövetkezett a kuplung szett cseréje, már nagyon sírt kinyomásnál a csapágy.
GTnek köszönhetően megérkeztek (0506) a legújabb alfás matricáim. :) Egy 'Alfa Romeo Driver Parking Only' feliratú és egy pár Magyarország térképes 'knoxx' felirattal.
[Költségeim: 400Ft +350Ft +100Ft postakts.]
Miután jól elterveztük, hogy meglátogatjuk a svájciak egyik találkozóját vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Szerettem volna Alfonzzal menni, de kicsit féltem is. Bár amióta nálam van a motorral nem voltak gondok, leszámítva a görgőket, mégis volt bennem egy kicsi félsz, hogy valami baja lesz az úton. 13 éves, emiatt talán jogos volt a para.
Aztán szerdán, két nappal indulás előtt már nem bírtam magammal, annyira vártam az indulást. Kapott előtte friss olajat, átnézték a futóművet, motort, szóval felbátorodtam. Pénteken reggel már indulásnál kicsit finomabban járt a motor, mint szokott. Felkaptam Zsoltit és húzás a MOL kútra találkozni a többiekkel, 9-kor pedig indulás.
Az első megálló Hegyeshalomnál volt, pénzváltás, ürítés és mehetünk tovább. Egészen Kufsteinig nem történt semmi említésre méltó, Alfonz csak ment ment, falta a kilométereket, közben 8.2 litert fogyasztott. Már itt éreztem, hogy nem lesz semmi gond.
Az addig unalmas út Kufsteintől aztán nagyon izgalmassá vált. Nem Alfonz miatt, hanem az Alpok miatt. Ahogy áthaladtunk a többezer méter magas hegyek között, az fantasztikus élmény volt. Alagútba be, alagútból ki, aztán egyszercsak ott álltunk egy kis faluban, ahol az úton kívül minden havas volt. Hülyék lettünk volna nem megállni. Szóval leraktuk az autókat és pólóban/pulcsiban elkezdtünk hógolyózni :)
Az I-re a pontot azt ezt követő mintegy 30-40 km tette fel. Szűk hegyi szerpentineket autóztunk, szerencsére nagyon jó tempóban, ilyen vezetési élmény egy olyan sínautóval, mint a QV...erre vágytam nagyon nagyon régóta. Zsoltit meg lehet kérdezni, úgy vigyorogtam végig, mint aki eltekert pár spanglit.
Átértünk Lichtensteinbe, ahol is azon agyaltam, hogy hol vannak azok a bizonyos cégek, amikre bejegyzeve rohangálnak itthon és Európa más országaiban a jobbnál jobb autók. Végülis arra jutottunk, hogy valszeg nincs is annyi cím, mint amennyi cég :)
Este 9-re megérkeztünk Zürichbe, szállást elfoglaltuk, estére már csak annyi program jutott, hogy fejenként 5000-ért együnk egy szenyát az egyetlen nyitva lévő kajáldában, egy Subwayben.
Másnap Zürich orrban szájba, szép város, ritka, csaszi autókkal és bűnronda csajokkal.
Másnap pedig Alfa tali, amiről a summázat már olvasható, majd Schaffhausen a vízeséssel.
Hazafelé pedig már semmi komoly, autópálya végig, ingermentesen, 4 red bullal abszolválva.
2100 kilométert mentünk a 4 nap alatt, 20 órát vezettem és Alfonz mindezt szó nélkül, sőt élvezettel teljesítette. Büszke vagyok a kicsikocsira, hogy 13 évesen ezt végig tudta csinálni. És a találkozón is nagyon sokan megnézték, tehát nem vallottunk szégyent. Ez volt az első ilyen hosszú túrám, szóval élettapasztalat volt ez a pár nap.