Blog
Már év elején befizettem erre az Alfa Romeo Club által szervezett talákozóra, szerettem volna Kakucson a pályát megnézni, kipróbálni, hogy ne csak fotelvéleményem legyen a Laptimingnak is helyszínt adó pályáról. MIvel reggel időben regisztrálni kellett, elindultam korán. A 4-es úton, vicces 7.5l-es fogyasztással, fél órával gyorsabban mint a Google Maps által kiírt érkezés. Valahogy így is terveztem. Mivel egy hatalmas esőt is kifogtam út közben, még szépen lemostam, rendbeszedtem az autót.
A beléptetés, felelősség nyilatkozat pillanatok alatt megvolt, gördülékeny volt az egész szervezés. A nap elején felvezetett körökön szépen sorban haladva volt alkalom megismerni a pálya nyomvonalát. Ez nem feszített tempóban történt, tényleg pályáabejárás volt. Nem volt kötelező, de nem szerettem volna kihagyni a lehetőséget, az ilyen mindig hasznos. Közvetlenül ezután már álltunk is fel sorban a belépő kapu előtt, és sorban engedtek minket fel a pályára.
Ilyen események előtt mindig az van bennem, hogy nem vagyok én versenyző, majd jól elbénázok ott, de valahogy sosincs bennem az a magabiztosság, hogy húúú most csapatunk egy nagyot. Ez nálam örök ambivalencia, vagy valamiféle skizofrén beütés? Nézem a többi autót, hogy csikorog, dől, húú hogy mennek, de ügyesek. Jó, majd körbemegyek valahogy én is. Nézem kikkel megyek.. Háát izé. 75 versenyautó, két Giulia Q...francba. Aztán felintenek a pályára. Az első kört olyan közepesen kényelmesen letudtam, bemelegítő kör. Aztán az utolsó szűk kanyar kijáraton a lábamat odaszívta a gázpedál. Tudtam, hogy nem megyek pályarekordot, tudtam hogy hol hagyok benne nagyon sokat, de elkezdtem élvezni a dolgot. Elmúlt a bizonytalanság, és nyomtam neki, és hát nem közelített a tükörben senki... Hogy mitől van ez, nem tudom.
Az is érdekes, hogy régen az adrenalin azért uralta az ilyen autózást. Csúszunk, határon vagyunk, juhúúú. Hogy a Giulia más e, vagy én öregszem, nem tudom, de most is, mint a Giulia minden megtett méterét a harmónia és a kontroll érzet írja le jól. Elképesztő módon együtt él az emberrel. És igen, baromira puha versenypályára, és az egyenesekben jöhetne még lóerő. Viszont ez sem az élményt nem rontja, sem lassúnak nem mondható. Én előztem, engem nem előztek. Végig az volt az érzésem, hogy a szűk kanyargós részek ahol a Giulia brillíroz. Az valami eléképesztő ahogy a kis szűk kanyarokban végig egyensúlyban lehet tartani, és fordítani kormánnyal, gázzal, ahogy jól esik.
Másfél éve volt az MRing tréning és pár kör a pályán. Az nagyon élveztem, most viszont egész más élményt kaptam. Akkor téli gumikon mentem, ami érzetre jobban harapott. Most nyárikon, ami egyáltalán nem bizonyult lassúnak. Most sokkal többet sodródott az autó, még több kontroll érzet volt. A kanyarokban most egyszerűen jobb, kegyensúlyozottabb volt, amit nem tudok hova tenni.
A fék valami irgalmatlan jó lett. Gyors, hajszál pontos, nulla bólintás. Egyszerűen nem ilyenre emlékszem régről, ez most egy nagyon magabiztos fék setup így. És aki szerint normális hogy pár kör pályázgatástól tönkremegy a fék.. hát nem. Semmi baja a hátsó fékeknek ennyitől. Felraktam, bejárattam, volt benne 1500km, amikor megkapta ezt a pályanapos kiképzést. Köszöni, jól van. Sem égésnyom, sem barázda, sem semmiféle rendellenes hülyeség nem látszik rajta.
A képekért köszönet a fotósoknak, NrmN, és Flat Four!
Lejárt a nyár közepén a műszaki érvényessége. Ma kapott egy újat. A LED-et kellett kiszednem, sima Hella H7 került bele, semmi más probléma nem volt az autóval.
Nyáron nem használtam az autót, ez nem tett jót az aksinak. Amúgy sem volt már fiatal. Teljesen lemerült és már feltölteni sem lehetett. Vettem gyorsan a praktikerben egy új 72 Ah-sat. 2 év garancia van rá.
225/40R18 V Winguard Sport2 WU7 XL NEXEN
Pályanap előtt felszereltem a régebben vásárolt motorvédőt, hogy ha van bármi folyás, akkor az megfogja, mert a versenypályát tilos bármilyen folyadékkal belocsolni.
A lidl-ös szegecsanya behúzót most használtam először, mert nem voltak felfogatási pontok az egyébként rávaló "haspáncélnak". Kiváló cucc, nagyon ajánlom!
Kapott vadi új M8-as imbuszfejű csavarokat, szép nagy alátéteket, és örültem.
Vásároltam egy csövet az olajszűrő hőcserélőjének, mert nagyon megtörtnek tűnt ami rajta volt, mintha nem rávaló lenne. Az 5. boltban végre találtam, felszereltem szép új bilincsekkel, melyhez a hűtőfolyadékot le kellett engedni a rendszerből.
Ez sem tökéletes, itt is van némi keresztmetszet szűkülés, de sokkal jobb, mint volt.
Elkezdődött -volna- a hűtőrendszer légtelenítése, de az autó nem indult.
Néhány nappal előtte raktam a tankba egy Liqui Moly injector tisztítót, mondom ha Kakucsig csinál valamit, akkor jó, ha nem, akkor placebónak biztos jó :D
Elég furcsa egybeesés, gondoltam kioldott valami szennyeződést a tankból és eldugította az üzemanyag szűrőt -ami kb. vadi új- ,de azért vettem rá egy újat.
Az autó továbbra sem indult.
A másik tippem a főtengely jeladó volt, rendeltem egy újat, beszereltem, indult.
Mindez 1.5 nappal ARC Trackday előtt :D
Az autó rendben felért ,pályanapozott, majd visszaért. Kb. 500km-es etap. Apró-cseprő hibáktól eltekintve oké, látszik ,hogy mivel kell foglalkozni a 2025-ös pályanapokig.
Találtam outlet motorsport felniket 4x100-as osztókörrel. Gyártóról csak annyit tudok, hogy egy kisebb holland cég. A felnik csak 8.1 kg tömegűek annak ellenére hogy 8x17-esek. Nyáron tervezem majd bevetni őket. A kidolgozási minőségük a front oldalon hibátlan, a hátuljára kevesebb figyelmet fordítottak, de ez nem fog látszani. A dizájnja egyszerű, talán régiesebb, de kifele dőlnek a küllők és teljes hosszuak, így talán nagyobbnak is néznek ki. Kíváncsi leszek hogy mutat az autó alatt.
A magyar posta nem bánt velük kesztyűs kézzel, de szerencsére elég jól be voltak csomagolva.
Már egy ideje folyamatosan világított a légzsák visszajelző. Elvittem ide, kiolvasták és kiderült, hogy a jobb első ülés oldallégzsák kábelében volt szakadás. Cserélték.
Kaptak a felnik új közepet is.
Költségeim:
- hibakód kiolvasás: 5000 HUF
- javítás: 15000 HUF
- felni közép: 2850 HUF/db
A féket óvatosan bevasaltam. Sajnos a jobb hátsó sípolt kis sebességénél. Bíztam benne, hogy elhagyja, de nem volt szerencsém. Egy dolgot tudok még tenni, megfordítom a betéteket. Ez sem segített hosszútávon. Idegesítő.
A gumi rémisztően csikorgós és csúszós volt az első métereken, pont mint a Falken volt három éve. Tanultam a múltkori esetből s most egy félreeső részen szépen lekoptattam a külső réteget mielőtt túrára menne. Még nem az igazi, de sokkal jobb mint kezdetben. Egész sokat le kell darálni róla. Eddig nem tűnik reménytelennek.
Nem szeretem a jól működő autót piszkálni, de szükséges volt.
44012km
Megvolt az első éves szervíz. 15200 km. Olaj-szűrők. Gariban a műszerfal-zörgésre való filceket is beragasztották. Hazafelé volt bőven alkalom tesztelni kies fővárosunk remek útjain. Úgy tűnik megoldódott a dolog, nem zörgött sehol hazafelé
A forró nyári túrák egyikén észrevettem a tükörben, hogy nagy gázon, magas fordulaton kormol a járgány. Ekkor volt vagy 35-37fok Tornalja előtt. A sejtésem, hogy ezen környezeti körülményen dúsul a keverék. Ilyen a karburátor. Elég összetett a dolog, ha külön az üzemanyagot melegítjük hígítja, míg a beszívott melegebb levegő dúsítja a keveréket. 20-22fok mellett semmi látható kormolás nem volt a próbakörön. Üzemanyag szintet utána ellenőriztem, a 29+/-0.5 sávban van. Ez tökkéletes.
Viszont volt egy kis köhögés a próbakörön, ami idővel eltűnt, de még így sem volt meggyőző a motor vékonyka gázon. Megszakítót cseréltem. 1 fok statikus többlet előgyújtást kapott, ha kopik megy utógyújtás felé, jó lesz.
A gumik teljesen elhasználódtak a túrák alatt. Tetszik, hogy kívül-belül, elöl-hátul teljesen egyformán koptak el, igaz kétszer cserélgettem őket, mert elöl gyorsabb ütemű a kopás. Összeszámoltam: 6 borsodi, 1 kakucsi esős, 10 felvidéki túrát bírtak ki, ez kb. 7x120, 10x180k, azaz nagyjából 2500km hegyi szerpentines részt jelent, kb. 16000km összfutás mellett 2021 elejétől.
Nagyon jól viselkedtek ezek a Falken gumik, így ugyanolyanokat terveztem venni, de januárban két és félszeresére felment az ára, a többi klasszikus nagy márka még egy kettes szorzó nagyjából, így némi lamentálás után inkább egy valamit vettem, régies mintával 84H jelöléssel. A méret továbbra is a gyári 165 R14. Tele vagyok kíváncsisággal milyen lesz ez az új valami. ( a gyárban Michelin XAS 165R14 84H, vagy Pirelli Cinturato ment rá)
Az új gumi megjelenésben elég klasszikus, de látszanak rajta a korszerű alapok. Négy domináns hosszanti csík kis retró mintázat közben futtatva, a szélek mondhatni szokásos mai megoldás, ma szokatlanul szögletes szélekkel, mintha egy klasszik diagonál gumi lenne... Érdekes még, hogy a futófelület is a mai keskenyebb kialakításhoz van közelebb, de nem annyira vékony, mint a Falken volt újonnan (ami ahogy kopott a lekerekítés miatt jelentősen 10-15mm-t szélesedett). Mindez tisztán látszik a tényleg régi konstrukciójú Uniroyal Rallye 380 gumihoz képest, ami 2012-2021 között futott az autón. Az új guminak 7.2mm a barázda mélysége.
Rögzítem itt, hogy a futófelület szélessége hogyan alakult az eddig megismert 165R14-es méretben: Falken új 120mm (ADAC második volt 2019-ben valami hasonló méretben), kopottan 135mm, Uniroyal enyhén kopottan 130, új gumi most 125mm. Az új gumi jóval sarkosabb mint a Falken volt. Ahogy a kopással szélesedik az érintkezési felület, egyben rövidül is, mert a felületi nyomás (keréknyomás) nagyon nem változik. Nehéz megmondani mikor kapaszkodott jobban az élettartama során.
A gumicsere során észrevettem, hogy a hátsó betétek nagyon a végüket járják. Cseréltem őket.
Gyújtaselosztó, Bosch
Uniroyal és Falken
Uniroyal és új gumi
A nullméteres új gumi
'21-ben, '23-ban és a most kiszerelt hátsó betetek
Ekkorka
